Az orosz arisztokraták, s leginkább a Romanovok már a cári család kivégzése előtt elmenekültek az országból, sokan Angliában, a királyi család közelében leltek menedékre. Ekkor történt, hogy a több részre szakadt nemesség egymástól függetlenül két (nem törvényes) utódot is megválasztott. Az egyik a Finnországba menekült Kirill nagyhercege volt, akit a nemesség támogatott. A másik pedig Nyikoláj Nyikolájevics nagyherceg, aki bár – a többiekhez hasonlóan – már külföldön élt, de a még Oroszországban harcoló „fehérek” szimpátiáját élvezte, így ők őt kiállították ki cárnak.
Két cár egy monarchia nélküli országban
Így esett, hogy egyszerre két cárja is lett egy országnak, amelyben már megszűnt a monarchia. Már ez is igazi patthelyzet volt, de a problémát tovább tetézte az is, hogy Kirill fiának, Vlagyimirnek csak leány örököse született. Így pedig hiába támogatta a nemesség nagyobb része Kirillt, az ő lányunokája, a rendszer szerint, nem örökölhette volna a (nem létező) trónt. És bár Nyikoláj Nyikolájevics nagyhercegre, és egyik leszármazottjára szállt a cári cím. (Erről részletesebben a Monarchy blog számolt be.) Vlagyimir még 1992-ben is harcolt azért, hogy egyszer újra helyreálljon Oroszországban a monarchia. Ám éppen az egyik ilyen sajtótájékoztatója közben lett rosszul, s bár azonnal kórházba szállították, életét már nem sikerült megmenteni.
Vlagyimir Kirillovics orosz nagyherceg párizsi lakásában apja, Kiril Vladimirovics nagyherceg portréja előtt (Fotó: Keystone-France/Gamma-Keystone via Getty Images)
Vlagyimir halála újra felerősítette azokat a hangokat, hogy mégis Kirill utódaira kellett volna szállnia a „cári címnek”. S idővel egyre többen sorakoztak fel a korábban már említett lányunoka, vagyis Mária hercegnő mögött. Ám meglepő módon a támogatók nem a Romanovok, hanem az európai nemesek voltak. Az életben maradt Romanovok ugyanis hatalmas pálfordulással kijelentették, hogy nem fogadnak el női örököst. Sőt, a szerintük az orosz cári cím nem létezik, mivel II. Miklós egykori lemondása érvényes és jogszerű volt. Álláspontjuk szerint a Romanovok egy hercegi család, egy egykori uralkodói dinasztia, de nincsenek területeik és trónigényük sem lehet.
A Romanovok visszatérnek
Kijelentések ide, vagy oda. Az idejét múlt trónöröklési kérdések ellenére, éppen Mária nagyhercegnő lett az, aki komolyan vette nemcsak a címét, de az azzal járó feladatokat és kötelezettségeket. Közel 17 évvel ezelőtt az apja munkáját és törekvéseit folytatva, az akkor Spanyolországban élő Mária kérvényt indítványozott, hogy rehabilitálják a cárt és családját. Kérvényét 2007-ben elutasították, majd 2008-ban az orosz legfelsőbb bíróság II. Miklóst és családját jogtiprás áldozatának ismerte el, és rehabilitálta.
Máriának egy fia született Georgij Mihajlovics nagyherceg, cárevics, akit az egyszerűség kedvéért szólítsunk csak György hercegnek. Ő érdekes módon nem a porosz Hohenzollern-dinasztiából származó apja nevét használja, hanem anyja révén a Romanov családnevet.
Oroszul tanultam meg beszélni. Mindig is ez volt az anyanyelvem, annak ellenére, hogy Spanyolországban születtem és Franciaországban nőttem fel. Az édesanyám, és a nagyszüleim az orosz történelemre, kultúrára és költészetre neveltek, ennek köszönhetően soha sem szakadtam el Oroszországtól
– magyarázta egy korábbi interjúban a férfi, aki bár rendelkezik moszkvai rezidenciával, többször jelezte, hogy soha nem áll szándékában uralkodni, vagy igényt formálni a trónra, bár magát a hivatalos koronahercegnek tartja. „ A jelenlegi körülmények között tevékenységünk teljesen apolitikus. Karitatív tevékenységeket folytatunk, célunk, hogy megerősítsük a vallást, a polgári békét, megóvjuk a kulturális és történelmi örökségünket, és az, hogy a fiatalok hazafias lelkülettel éljenek Oroszországban.”
Viktória hercegné és Mária nagyhercegnő az esküvőn (Fotó: Profimedia)
Arra a kérdésre pedig, hogy mit gondol, miért érdekli még mindig ennyire az embereket a Romanov család, így felelt. „Szerintem ez azért van így, mert a Romanovok több mint 300 évig uralkodtak Oroszországban, és mély nyomot hagytak hazánk és az egész emberiség történelmében. II. Miklós cár és családja tragikus sorsa sokkolta és mélyen megrázta az embereket szerte a világon, ezért úgy gondolom, hogy ez az érdeklődés, ami ma is övezi a családunkat, teljesen természetes. Ráadásul Oroszországban a forradalmárok által kivégzett rokonainkat szentté avatta az ortodox egyház. Megtiszteltetés számomra, hogy ilyen fontos nevet viselhetek, és olyan rendkívüli emberek leszármazottja lehetek, mint Nagy Katalin és Nagy Péter, akik történelmet írtak.”
Nevet és vallást változtatott miatta a neje
Nem meglepő hát, hogy György 2021-ben tartott esküvője szinte minden magazinba bekerült, mivel ez volt az első Romanov királyi esküvő az elmúlt 100 évben. A herceg 40 évesen vezette oltár elé a 39 éves, olasz származású menyasszonyát, Victoria Romanovna Bettarinit. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a templom előtt összegyűlt tömegben nemcsak harsányan éljenzők, hanem gúnyos nevetgélők is voltak szép számmal. A szerelmesek egyébként rubinból és gyémántból álló gyűrűt húztak egymás ujjára a több száz vendég előtt.
György herceg és Rebecca Bettarini esküvője a szentpétervári Szent Izsák székesegyházban, 2021 október 1-én (Fotó: Sergey Mihailicenko/Anadolu Agency via Getty Images)
A friss Romanov feleség eredetileg Rebecca Bettariniként született, s nem nemesi család sarja, szülei olasz diplomaták. Az esküvő miatt választott oroszosabb keresztnevet magának. Ők ketten Brüsszelben találkoztak, mivel a nő apja ott volt nagykövet, György pedig egy irodát vezet a belga fővárosban. „Victoria (vagy ahogyan Olaszországban hívják Rebecca) okos, szerény és tanult nő, aki 5 nyelven beszél, és a világ számos táján élt már. Hihetetlenül nyitott, és mindig előre gondolkodik. Szülőhazájából hozott kedélyessége meleg és barátságos emberré teszi, aki mindig jó hangulatban van és mindig pozitívan gondolkodik. Soha nem hallottam panaszkodni” -áradozott nejéről a herceg.
A Covid lezárások alatt a hercegné két könyvet is írt, amit ő fordított le 4 különböző nyelvre.
Megszületett az első baba
A házasságkötést követő évben, vagyis 2022 októberében megszületett György és Victoria első közös gyermeke, aki az Alexander (Sándor) nevet kapta. „Isten kegyelmének jeleként üdvözöljük őt családunkban. Kérek mindenkit, hogy imádkozzanak a Mindenhatóhoz az újszülött egészségéért és boldogságáért. A 2020 szeptember 14-én kiadott törvények értelmében, unokámat Őfensége Alexander Georgijevics hercegnek fogják hívni”- tudatta az emberekkel Mária nagyhercegnő Madridból. A gyermeket aztán decemberben meg is keresztelték a Moszkvában található Megváltó Krisztus-székesegyházban. Utoljára 1891-ben kereszteltek Romanov leszármazottat itt. Az orosz monarchiai hagyományok szerint a gyermeknek tíz keresztszülőt választottak, akik csakis ortodox vallásúak lehettek.
Viktória hercegné, György herceg és a kis Alexander (Fotó: Profimedia)
