Ma ünnepelné a születésnapját a csodás Romy Schneider, akiről már számos portrét írtunk az nlc-n, most pedig összeszedtünk jó pár érdekességet az ikonikus színésznőről, aki az osztrák filmgyártás két befolyásos alakjának gyermekeként, már tizennégy évesen filmezni kezdett. Szép volt, fiatal és tehetséges, de a világhírt mégis az első Sissy-filmnek köszönhette, ami egyben a szorongató skatulyáját is jelentette.
1. Fejfájást okozó parókák
1955-ben a fiatal Romy Schneider az osztrák Erzsébet császárné, Sissi szerepében lépett színpadra, és e legendás alakítása egész pályafutását végigkísérte. A Sissi-trilógia igazi filmes jelenség lett, eredetileg azért készült, hogy megnyugtassa az emberek lelkét a szörnyű második világháború után, ezért a film tele van humorral, szerelemmel, na és persze látványos jelmezekkel és parókákkal.
Az igazi Erzsébet köztudottan híres volt szépségéről, darázsderekáról és a legenda szerint a sarkáig érő loknijairól. Állítólag egy egész napba telt, amíg megmosták hosszú haját, és több órába, amíg megformázták. Ernst Marischka a fodrászcsapattal hosszú parókákat készíttetett, amelyeket újra és újra fel tudtak használni. Az első film 1955-ös bemutatója után Romy Schneider azt mondta, hogy néhány paróka több mint hat kilót nyomott, és kínzó fejfájást okozott neki.
Sissi, 1955. (Fotó: Archives du 7eme Art / Photo12 via AFP)
2. Nem volt boldog gyermekkora
Szülei nem sokáig nevelték, helyette anyai nagyszülei vették gondozásukba – az öccsével együtt. Tizenkét évesen egy egyházi leányiskolába és internátusba került. Miután imádott nagymamája meghalt, az ekkor már híres édesanyja olykor-olykor meglátogatta az iskolában, de apja soha nem kereste. Mások elmondása szerint csak akkor volt boldog, amikor a színjátszókörben játszhatott.
3. Kétélű siker
A mindössze 16 éves Romy Schneider egy picit alkut kötött az ördöggel, amikor beleegyezett, hogy eljátssza Ausztria császárnőjét. Bár a szerep nagyot lendített a karrierjén, mégis nagyon megterhelte a fiatal színésznőt mentálisan, aki egyáltalán nem volt felkészülve a film által kiváltott sikerhullámra. Maga a forgatás is kimerítő volt, pláne a fojtogató ruhákban, a nehéz parókákban, ráadásul meg kellett felelnie a film marketingkampányának is. Romy Schneider saját szavaival élve úgy érezte magát, mint “egy bécsi sütemény, amit legszívesebben felfalnának az emberek”. Rajongói azt is elvárták, hogy a magánéletében is az a finom, romantikus lény legyen, mint a filmvásznon.
Karlheinz Böhm és Romy Schneider (Fotó: Erma-Film / Collection ChristopheL via AFP)
A film második és a harmadik részét épp ezért vonakodva vállalta el. Amikor eljött az idő, hogy elkötelezze magát egy negyedik film mellett, visszautasította a felajánlott több millió német márkát, és végre megszabadult Sissi szerepétől.
Csak később, 1972-ben egyezett bele, hogy Luchino Visconti Ludwig című filmjében ismét viselje a császárné koronáját.
4. A filmek vs. valóság
Az egyik ok, amiért Romy Schneider ismét beleegyezett, hogy Luchino Visconti számára felvegye Ausztria Erzsébetjének szűk fűzőjét, az volt, hogy a rendező sötétebb, összetettebb ábrázolásmódot választott. Schneider belefáradt ugyanis Ernst Marischka Sissijének egyszerű imidzsébe, és úgy érezte, hogy neki sincs semmi köze az uralkodónőnek ehhez az ábrázolásához. Romy Schneider nem is állt olyan messze az igazságtól. A császárné valódi története nem olyan rózsás, mint amilyennek a trilógia láttatni szerette volna. A bécsi udvarban nehéz volt az élet, és a fiatal császárnét minden oldalról kémek vették körbe, különösen akkor, amikor házastársi kötelességeit kellett teljesítenie. Sok fájdalmas veszteség érte, köztük kétéves kislányát és egyetlen fiát, Rudolf főherceget is elvesztette. Bár a császári pár közötti szeretet valódi volt, Sissi ritkán volt férje mellett, inkább utazásokra költötte vagyonát, és pazarlóan sok pénzt szórt el ékszerekre és ruhákra. Sissi a soványság iránti megszállottságáról is hírhedt volt, ma már tudjuk, hogy evészavarral küzdhetett. Nagyon keveset evett, és számos sportot űzött, hogy fenntartsa ötven centiméteres derekát.
Romy Schneider Párizsban, 1965 körül (Fotó: Noa / Noa / Roger-Viollet via AFP)
5. Sissi édesanyját Romy Schneider édesanyja játszotta
Magda Schneider, aki korábban színésznő volt, kihasználta lánya káprázatos sikerét, hogy újra dolgozzon. A Sissi három részében ő alakította Ludovica bajor hercegnőt, Sissi édesanyját, Sophie főhercegnő nővérét.
6. Karl és Romy az életben csak barátok voltak
1955-ben Romy Schneider és Karlheinz Böhm Európa legnépszerűbb szerelmespárja lett. Sissi és Franz szerepében kapcsolata rettentően érdekelte a közönséget, sokan azt vízionálták, hogy a való életben is viszonyuk van egymással. A színészek azonban csak jó barátok voltak, és testvérként kezelték egymást. Karl Böhm jóval idősebb volt Romy Schneidernél, és a lány szeretettel Karl bácsinak hívta.
Romy Schneider és Karlheinz Böhm az 1955-ös Berlini Filmfesztiválon (Fotó: Bruechmann / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)
7. Schneider és a szerelem
Romy Schneidert a 20-as éveiben eljegyezte Alain Delon francia színész, akivel Franciaországba költözött, de később szakítottak. Ezt követően 1966-ban hozzáment Harry Meyen német rendezőhöz és színészhez, akitől egy fia született.
Ez a kapcsolat sem tartott sokáig, és miután szakított Harryvel, Romy 1964-ben Oswalt Kolléval, majd az 1970-es évek elején Bruno Ganz színésszel folytatott szerelmi viszonyt. Romynak később rövid kapcsoalta volt Jean-Louis Trintignant-val egy film forgatása közben, 1974-ben pedig Jacques Dutronc-kal jött össze. Romy 1975-ben ment férjhez Daniel Biasinihez, aki a magántitkára volt, de 1981-ben elváltak. Utolsó romantikus kapcsolata végül Laurent Petin filmproducerrel volt.
8. Lappangó kór és tragédia
Romy alig negyvenegy évesen kórházba került, az orvosok daganatot találtak szervezetében, és az egyik veséjét ki kellett operálni.
A műtét után nem sokkal, 1981. július 5-én a 14 éves fia, David, akiért Romy annyira rajongott, fölmászott nagyszülei házának rácskerítésére, ami szerencsétlen módon átszúrta az artériáját. Még bement a házba segítséget kérni, de végül az életét vesztette.
Romy és fia David a 6. Cesar Díjátadó gálán (Fotó: Charles Biasini/Sygma/Sygma via Getty Images)
9. Rejtélyes halál
Fia halála után Romy összeomlott és nem tudott felállni a tragédiából. Egy évvel később felhívta telefonon a fivérét, akinek azt mondta: „nem bírom tovább”, és másnap hajnalban, 1982. május 28-án, 43 éves korában meghalt. A halálának okaként hivatalosan szívelégtelenséget tüntettek fel, de nagy mennyiségű gyógyszert és alkoholt is találtak a szervezetében. A találgatások szerint öngyilkos lett.
10. A lánya is színésznő lett
A Daniel Biasinivel kötött házassága után Romy Schneidernek egy lánya született. Sarah Magdalena Biasini később színésznő lett, igaz, a filmek világa helyett a színházban talált otthonra. Emellett kitanult egy másik szakmát is: kis ideig restaurátorként dolgozott, végül azonban visszatért a színjátszáshoz. Édesanyja halálakor Sarah csak öt éves volt, ezután pedig az apjához került, ő és apai nagyszülei nevelték fel. A színésznő úgy emlékszik vissza, hogy a tragédia ellenére boldog gyeremekkora volt az édesapja mellett.
Sarah Magdalena Biasini Párizsban, 2022-ben (Fotó: Marc Piasecki/Getty Images)
+1. Egy vidéki házban szeretett volna megöregedni
Legalábbis ezt mondta egy interjúban Schneider, és azt is hozzátette, szeretne nagymama lenni, és kertészkedni. De gyermeke halála után nem talált vigaszt és nem tudta megélni az aranykort.
10 dolog, amit tudnod kell a Primarkról a budapesti nyitás előtt
Harry herceg elsírta magát III. Károly döntése miatt, igazi arculcsapásként élte meg
„Nem hozhatják le a férjem testét az Everestről!” – mondja Suhajda Szilárd felesége
Gyászol az angol királyi család, váratlan tragédia történt
Kifogták a Tisza-tó legnagyobb tükörpontyát
3 csillagjegy, aki rengeteget költ
Rajongói szerint Zoltán Erika túlzásba viszi a fogyást
