A hatrészes A császárné című netflixes sorozat arra a feladatra vállalkozott, hogy elmesélje Erzsébet magyar királyné és osztrák császárné, azaz Sisi életének korai szakaszát. Bár a történelemórákról magyarként viszonylag sokat tudunk az Osztrák-Magyar Monarchia császárnéjáról, ha jobban érdekelt minket Sisi élete, akkor eddig csak a Romy Schneider főszereplésével készült, Sissi-trilógiához tudtunk fordulni (a töri könyveken túl). Mostanában viszont két sorozatból is választhattunk. Az RTL-en futott Sissi mellett a netflixes A császárné is egészen az elejétől, kifejezetten részletesen meséli el Erzsébet és Ferenc József szerelmének történetét.
Fotó: Netflix
Az első (és eddigi egyetlen) évad a fiatal bajor hercegnő (Devrim Lingnau) és I. Ferenc József császár (Philip Froissant) megismerkedésére fókuszál. Csakhogy, ahogyan az a történelmi sorozatoknál gyakran előfordul, A császárné keveri a valóságot és a fikciót. Hiszen a célja egy elsöprő szerelem bemutatása, nem pedig a történelemóra. De mi igaz akkor a sorozatból? Ki volt az igazi Erzsébet, és milyen akadályokkal kellett szembenéznie a bécsi udvarban, hogy azzá a mindenki által szeretett Sisivé váljon, akiről ma tanulunk?
Valóság vs. fikció
Erzsébet Amália Eugénia, Miksa József bajor herceg és Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként született. A hercegnő egy elbűvölő, szabadlelkű lány volt, aki az elszigetelt possenhofeni kastélyban nőtt fel, ahol boldogságról és igaz szerelemről ábrándozott.
Eközben a bécsi udvarban Ferenc József keménykezű anyja, Wittelsbach Zsófia Friderika főhercegnő (Melika Foroutan) megfelelő társat keresett a fiának. Olyasvalakit, aki nemcsak a trónörököst biztosítja, de jó szövetségest is jelent majd a koronának. Miután 1853. február 18-án megpróbálták meggyilkolni a 22 éves uralkodót, Ferenc József jövendőbelijének megtalálása egészen sietőssé vált – hiszen nem kockáztathatják meg, hogy örökös nélkül maradjon az Osztrák-Magyar Monarchia. Így vázolja fel a történet kezdetét A császárné.
Fotó: Netflix
Bár Zsófia kezdetben nem a Wittelsbach-házból szeretett volna magának menyet találni, túl válogatós volt, és kezdett kifogyni a lehetőségekből. Ezért segítségül hívta a nővérét, Ludovikát, akinek a legidősebb lánya, Ilona (Elisa Schlott) már megfelelőnek tűnt a főhercegnő számára. Így elrendezték Ferenc József és unokatestvére eljegyzését. A császár a születésnapján az osztrák Bad Ischl városkában várta Ludovika királyi hercegnőt a lányával. Csakhogy nem csak Ilona érkezett az anyjával: Ludovika magával vitte a 15 éves Erzsébetet is. Aki egy szempillantás alatt elrabolta Ferenc József szívét.
Mennyire történelemhű A császárné?
A rövid válaszunk az, hogy egy bizonyos mértékig. A Bad Ischlban tartott születésnapi ünnepség valójában nem az első találkozás volt Ferenc József és unokatestvérei között. Igazából Sisi és Ferenc József 1848 júniusában látta először a lányokat, amikor Ludovika meglátogatta a nővérét Innsbruckban. Akkoriban azonban Erzsébet túl fiatal volt ahhoz, hogy Ferenc József érdeklődését felkeltse, ráadásul a hamarosan császárrá koronázott fiatalembert jobban lefoglalta az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, mint bármilyen szerelmi ügy.
A császárnében bemutatott találkozásuk az erdőben csak egyike a Sisit és az életét övező mítoszoknak. Még az a merész lépés, hogy Ferenc József egymás után kétszer kérje fel a lányt táncolni (ami egyértelmű jele volt a várható eljegyzésnek) is egy olyan döntés volt, amit a fiatalember a bál előtt megbeszélt az anyjával. A lánykérés szintén sokkal inkább volt formális, mint romantikus: Zsófián keresztül történt, aki elrendezte a testvérével a gyerekeik között kötendő házasságot.
Fotó: Netflix
Az esküvő után Erzsébet hamar megtudta, hogy a tündérmeséje nem volt több egy illúziónál. A koronázása első napjától fogva úgy érezte magát, mint aki csapdába került: a szigorú etikett és az udvari szabályok fojtogatták a szabadszellemű Sisit, a kontrolláló anyósa pedig vaskézzel kezdte „igazi” császárnévá formálni az unokahúgát. Azonban Erzsébet harcai Zsófiával, illetve a férje testvérével, a trónkövetelő Ferdinánd Miksa főherceggel (Johannes Nussbaum) nem voltak olyan egyoldalúak, mint ahogy azt a császárné életéről szóló történetek mutatják.
A császárné tragédiája még csak most kezdődik
A sorozat első évada egy drámai cliffhangerrel ért véget: Sisi hazautazni készül a családjához (egy anyósával és férjével folytatott feszült beszélgetés után), de rájön, hogy várandós. Ha elég szerencsések leszünk, és a Netflix berendeli a sorozat folytatását, az biztos, hogy még számos évadnyi sztori van Erzsébet életében.
Sisi és anyósának viszonya egyre romlott, ahogy Zsófia egyre inkább úgy érezte: a szabadlelkű császárné nem alkalmas a királyi utódok nevelésére. És bár Zsófia valóban ambiciózus nő volt, aki minden elé helyezte a korona érdekeit, nem az a zsarnok volt, akinek a császárné életrajzírói beállítják. Ahogy Sisi is gyakran elhanyagolta a királynéi és császárnéi feladatait, hogy a saját élvezeteinek hódoljon.
A császárné másik prominens figurája, Miksa főherceg, aki a sorozat szerint aktív részese volt az Osztrák-Magyar Monarchia udvarának. Bár arról nincsen bizonyíték, hogy Miksa puccsot kísérelt volna meg végrehajtani a testvére ellen, mégis fenyegetést jelentett Ferenc József számára, hiszen liberálisabb eszméket vallott a bátyjánál. A fivérek között lassan alakult ki a feszültség, mígnem a császár inkább elküldte öccsét, hogy szolgáljon alkirályként a Lombardia Velencei Királyságban.
A sorozattal ellentétben ez nem azért történt, mert Miksa gyengéd érzelmeket táplálát volna Erzsébet iránt, pusztán a fivérek rivalizálása állt a döntés mögött. Három évvel azután, hogy Sisi hozzáment a császárhoz, Miksa is megállapodott. Ferenc József öccse I. Lipót belga király lányát, Sarolta hercegnőt vezette oltár elé 1857-ben. Belgiumi Sarolta nemcsak kifejezetten művelt hölgy volt, de Európa egyik leggazdagabb hercegnője is, s ha így vesszük, anyagilag Miksa előnyösebb házasságot kötött, mint a császár.
Az 1860-as években, az egyébként botanikának hódoló férfiból Mexikó császára lett. Miksa azonban hamarosan ellenállásba ütközött a Mexikói Republikánusokkal, akiket Benito Juárez vezetett: végül a császárt elfogták, és kivégezték, hiába könyörgött kegyelemért az összes európai uralkodó, az amerikai elnök, Andrew Johnson, Giuseppe Garibaldi és Victor Hugo is.
Ami Sisit illeti, őt is utolérte a saját tragikus sorsa. 1898-ban, Genfben gyilkolta meg az olasz anarchista, Luigi Lucheni. Erzsébetet sajnos sosem érdekelte a saját biztonsága, így a számtalan utazásai során visszautasította a védelmet – és végül ez lett a veszte. Szeretett feleségének halála után Ferenc József állítólag hónapokig némaságba burkolózott. Élete végéig ott lógott Sisi portréja a dolgozószobájában igaz szerelmük egyértelmű jeleként.