Sokakat meglepett, hogy az újévi beszédében II. Margit dán királynő bejelentette: január 14-én 52 év után lemond a trónról. Döntése egyrészről érthető, hiszen az elmúlt időszakban átesett egy súlyos operáción, azóta pedig csak ülve vagy bottal tudja fogadni a vendégeket. Beszédében is kiemelte, hogy a hátműtétje után mérlegelte, hogy mennyit bír még el, és úgy érezte, eljött az ideje annak, hogy átadja a trónt.
A koronával járó felelősséget a következő generációra bízom
– mondta. De egy nappal a lemondása híre után, máris találgatni kezdtek a lapok, hogy valóban az egészségi állapota miatt hozta-e meg ezt a döntést.
Aki követi a híreket, az tudja, hogy Margit idősebbik fia, a koronaherceg Frigyes, tavaly novemberben egy botrányos nőügybe keveredett, amit fotósok is megörökítettek. Innentől kezdve, bárhová mentek a feleségével, a nő mindig elhúzódott tőle, vagy nem engedte, hogy Frigyes megfogja a kezét. Sokan most azt feltételezik – talán nem is ok nélkül –, hogy Margit azért (is) döntött a lemondás mellett, hogy meggyőzze menyét, ne rúgja fel a házasságát Frigyessel.
II. Margit dán királynő (Fotó: Profimedia)
Pikáns sztori a lapokban
Az 55 éves Frigyes 2004-ben, vagyis idén 20 éve, hogy feleségül vette az ausztrál származású Máriát. Annak idején egy bárban találkoztak Sydney-ben, amiről évekkel később így beszélt a nő: „Kezet fogtunk, amikor bemutattak minket egymásnak, és annyit mondott: »Helló, Fred vagyok.« Már fél órája beszélgettünk, amikor valaki odajött hozzám, és felhívta rá a figyelmemet, hogy ki is ül mellettem.” Négy gyermekük született, köztük a trónöröklési sorban januártól immár első Keresztély herceg. „Nyitott és toleráns gyermekeket szeretnénk nevelni, mert a tolerancia tartja össze a világot” – mondta Mária. A házassága szinte mesébe illő volt, egészen 2023 novemberéig…
Ekkor ugyanis a Lecturas nevű magazin arról számolt be, hogy Frigyes magánútra ment Spanyolországba, ahol megnézett egy Pablo Picasso munkáit bemutató kiállítást, majd továbbment a Corral de la Moreria étterembe és a Retiro Parkban sétált. A társa viszont nem a felesége volt, hanem a 47 éves, mexikói Genoveva Casanova. A találkáról pedig fotók is készültek. A nő az Hola! magazinnak tagadta, hogy a herceg és közte bármi is lenne, a dán udvar viszont nem volt hajlandó reagálni a címlapokra. „Már évek óta ismerősök. Ismerik egymást, és közös barátaik vannak. Gyakran járnak össze, de ez minden” – mondta Susanna Griso spanyol tévés.
Egyetlen nappal azután, hogy a fotók és a sztori megjelent a legnagyobb francia, spanyol és dán lapokban, Frigyesnek és Máriának a spanyol királlyal és királynéval volt nyilvános programjuk. Mária pedig olyan fagyosan viselkedett a férjével, hogy azt tanítani kellene.
Frigyes herceg (j2), Mária hercegnő (j1), Letícia királyné (b1) és VI. Fülöp király (b2) egy nappal azt követően, hogy címlapokra került a herceg (Fotó: Profimedia)
Nagyon is valószínű, hogy Margit döntésének a hátterében az is áll, hogy Máriát továbbra is a királyi család tagjainak sorában tartsa. Az ausztrál születésű jövendő királynét ugyanis hamar megszerették a dánok, köszönhetően annak, hogy hamar megtanulta a dán nyelvet, valamint annak, ahogyan minden királyi kötelezettségének maximálisan eleget tesz.
Egy friss közvélemény-kutatás szerint a dánok 85 százaléka pozitív véleménnyel van Máriáról.
Karácsonyra egyébként mintha enyhült volna a feszültség a herceg és a hercegné között. December elején gyermekeikkel közösen díszítették fel a palotát az ünnepekre, amelyről egy videót is megosztottak. Majd Ausztráliába utaztak, ahol Mária családjával töltöttek el egy kis időt. Végül visszautazva Dániába, együtt vettek részt a december 25-ei szentmisén.
II. Margit dán királynő, Frigyes herceg és Mária hercegné (Fotó: Profimedia)
Mi a kapcsolat a dán és a brit királyi család között?
A brit Viktória királynő és Albert herceg egyik fia, VII. Eduárd II. Erzsébet dédapja volt. Viktória második fia, Artúr herceg pedig II. Margit dédapja volt. Így ők ketten harmad-unokatestvérek. De a néhai Fülöp herceg is dán-görög herceg volt, mielőtt feleségül vette Erzsébetet.
Erzsébet a példaképe
Sokáig nem volt biztos, hogy Margitból királynő lesz. Bár apja, IX. Frigyes király legidősebb gyermeke volt, a születésekor a törvény értelmében lányként nem örökölhette a trónt. Mivel azonban az uralkodónak nem született fia, népszavazásra volt szükség ahhoz, hogy módosítsák a törvényt. Így esett, hogy 1953-ban a kamasz Margitból koronahercegnő trónörökös lett. 1972-től dán királynő, és mindig is nagyon inspirálta kolléganője, II. Erzsébet. „Olyan ember volt, akit csodáltam, és akit szerencsém volt jól ismerni. Igazán különleges módon inspirált. Főleg azt a beszédét szerettem, amiben az egész életét a nemzet szolgálatának javára ajánlotta fel. Amikor a saját apám meghalt, és 1972-ben trónra léptem, Erzsébetnek ezek a szavai csengtek a fülemben. Akkor értettem meg, és akkor határoztam el, hogy hozzá hasonlóan én is a népemnek, Dániának szentelem az életemet” – mondta Margit a BBC-nek.
II. Erzsébet és II. Margit királynő 1979-ben (Fotó: Profimedia)
Margitot sokan bírálták, hogy 2023 januárjától megfosztotta kisebbik fiának négy gyermekét a hercegi, hercegnői rangoktól. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy Miklós herceg, Félix herceg, Henrik herceg és Athena hercegnőt immár nem szólíthatják ezeken a titulusokon. A továbbiakban Monpezat grófjai és grófnője megszólítást kapnak. A királynő a bírálatok ellenére sem hátrált ki a döntéséből; elmondta, hogy elsősorban azért határozott így, hogy legalább annak a négy unokájának viszonylag normális, civil élete legyen. Hasonlóan döntött egyébként XVI. Károly Gusztáv svéd király is, aki két fiatalabb gyermekének fiainak és lányainak sorsáról határozott 2019-ben. Döntése értelmében azon unokái is a királyi családhoz tartoznak, azonban nem királyi fenségek többé, és nem kell kötelezően részt venniük a hivatalos eseményeken. Megtarthatják a hercegi és hercegnői címüket, ám ezek csak személyüket illetik, jövendő házastársaiknak és gyermekeiknek nem lesz joguk hozzá.