Miért vállaltad a szereplést a RTL-en látható Cápák között című műsorban?
Különleges lehetőség a Cápák közöttben Cápaként részt venni. Már a kezdetek óta követem a műsort és néha eljátszottam a gondolattal, milyen lenne, ha én is ott ülnék. Mivel nem olyan gyakori egy új Cápa jövetele, illetve számos kiemelkedő képességű vállalkozó van az országban, így erre nem sok esélyt láttam, hogy ez bármikor megvalósulhat. Mikor Máté Kriszta, a műsor producere felhívott, hogy rám gondoltak új Cápaként, azon túl, hogy nagyon meglepett a hívás, egy kérésem volt, hogy maradhassak önmagam, adhassak értéket, és edukálhassam a vállalkozókat, a nézőket. Ez szerintem maradéktalanul meg is valósul. Nagy felelősségnek gondolom ezt a lehetőséget, amit ehhez mérten is kezelek.
Sárospataki Albert (Fotó: Birton Szabolcs)
Ilyen magas pozícióban hogyan sikerül megtalálni az arany középutat a munka és a magánélet között?
Az elmúlt években egyre inkább elmélyültem az önismeretben, rengeteg könyvet olvastam, mentorokhoz, önismereti csoportokba jártam, sok mindent megtettem, hogy megtaláljam a válaszokat a megfelelő egyensúlyhoz. Azt kell mondanom, hogy talán ez az egyik legnagyobb kihívás számomra is, hogy ezt kiemelkedően tudjam kezelni. Mára már rengeteget javult a helyzet ahhoz képest, hogy mennyit dolgoztam hosszú évekig, amikor nagyon el volt csúszva az életemben az egyensúly.
Ezt nem tartom büszkeségnek, sőt mindenkit lebeszélek az ilyen szintű munkamániáról. Sehogy sem fenntartható, és gátolja a valódi növekedést.
Ez mostanra sokkal egészségesebb lett, le tudtam vinni a munkát 50-60 százalék körülire, ami számomra már óriási részeredmény. A munka minőség és hatékonyság fontosabb, mint a mennyiség. Fontosnak tartom, hogy az egyensúly megteremtésének útjában is példát tudjak mutatni másoknak, ehhez pedig végig kell mennem az utamon és pontosan tudtam, hogy először a saját házamtáján kell eredményeket elérjek ahhoz, hogy ne bort igyak és vizet prédikáljak.
Tényleg előfordult, hogy 16 órákat dolgoztál? Hogyan bírja ezt az ember fizikailag és lelkileg?
Igen, ez teljesen természetes és normális volt számomra. Több mint 12 évig átlagosan 12-16 óra között dolgoztam egy nap, ami nekem valóban nettó munkából állt, a hétvégék szintén így néztek ki. Az embereket ilyenkor hajtja valami láthatatlan erő, ami arra készteti őket, hogy erőn felül és elvakultan teljesítsenek. Ez az erő pedig felruház olyan képességekkel, hogy fizikailag és lelkileg is képes leszel bírni a terhelést. Ez nálam nem a pénz vagy az anyagiak, hanem a félelem volt, hogy ne hibázzak, és az a narratíva ment a fejemben, ha sokat dolgozok, akkor leszek sikeres. Ez egy elég mérgező narratíva volt, csak akkor nem láttam. Erre az önismereti utamon jöttem rá, hogy valójában mi okozza ezt a mérhetetlen és indokolatlan munkamániát, és amint rájöttem, hogy valójában mi van a háttérben, azután tudtam erre megfelelő válaszokat is adni.
Az értékeid honnan jönnek?
Ma már az életem minden szegletét az értékvezérelt gondolkodás szövi át. Minden döntésemet értékvezérelten hozom meg, a tiszta szándékban, érdekekben, és célokban hiszek. A pályám kezdetén még nem értettem, hogy mit jelentenek igazán az értékek, mint például az alázat, fókuszáltság, egomentesség, és még sorolhatnám. A nehézségek, kapufák, veszteségek tanítottak meg az idők során, hogy ezeknek mekkora a jelentősége, és amikor ezeket elkezdtem egyesével mélyebben megérteni, onnantól kezdett el minőségben is megváltozni az életem.
Olvastam, hogy soha nem dolgoztál alkalmazottként. A vállalkozói lét alkati dolog nálad?
Mindig is teremteni szerettem volna, létrehozni nagy dolgokat, nagy motivációm volt az önállóságra már fiatalkoromtól kezdve. Teli voltam ötlettel és tettvággyal, hogy azokat valamilyen formában megvalósítsam. A szüleim vállalkozók voltak, tőlük is nagyon sok mindent tudtam nyolcéves koromtól 18 éves koromig elsajátítani, amit ezúton is nagyon köszönök nekik. Ezek összessége hozhatta azt, hogy a vállalkozói lét az alkati dologgá vált nálam.
Milyen főnöknek tartod magad?
Sokat formálódtam az elmúlt közel 20 évben, mióta vállalkozó vagyok. Most 37 évesen életem több mint felét vállalkozásokkal töltöttem, sok mindent láttam és megéltem, ez miatt nagyon jól meg tudom értetni magam a kollégákkal, támogató és embereket segítő a hozzáállásom. Könnyen meg tudom érteni a motivációkat, elakadásokat, nehézségeket, amikkel azonosulni is tudok. Karizmatikus vezetőnek tartanak.
Fotó: RTL/Sallak Dóra
Mit jelent számodra a pénz?
A pénz számomra az eredményesség, értékteremtés és a szolgálat mellékterméke. Ha megfelelően szolgáljuk az ügyfeleinket, közönségünket, és értéket teremtünk nekik, amivel eredményesebbek és jobbak tudnak lenni, az a nap végén forintokban van honorálva. A fókuszt a szolgálatra, értékteremtésre és az eredményességre szükséges helyezni, hogy igazán jól működjenek a dolgaink.
A feleséged szintén az üzleti világban dolgozik. Megfér két dudás egy csárdában? Gondolok itt a hasonlóan erős személyiségre, ambiciózus gondolkodásmódra stb.
Nincs nálunk ilyen, hogy bármilyen szinten is rivalizálnánk, vagy elnyomnánk a másikat. Mind a ketten megtanultuk megfelelően kezelni és támogatni egymást. Sőt, engem nagyon inspirál az ő gondolkodása és megoldóképessége, abszolút átlag feletti dolgokat old meg napi szinten. Büszke vagyok rá, hogy otthon és az üzleti életben is ilyen magas szinten tud helytállni. Nyilván nekünk sem mindig könnyű a mindennapos terheket bírni, nem cukorból van nálunk sem a kerítés, és nincsenek rózsaszín felhők a házunk felett.
Amikor megismerkedtetek, akkor üzletileg még nehéz helyzetben voltál. Párodként hogyan támogatott abban, hogy a csúcsra törj?
A párom tanult és mellette dolgozott amikor megismerkedtünk, egyikünk sem volt anyagilag jó helyzetben. Az érzelmi támogatás volt a legfontosabb, a háttérstabilitás, amivel sokat tudott adni, majd a vállalkozásaimba is segített nekem az idejével, hogy könnyebb legyen. Mindenben társ volt.
Hogyan lehet túlélni egy komoly pénzügyi válságot, és hogyan ne veszítsük el soha a reményt?
Ezen nincs mit szépíteni: nagyon nehéz az a helyzet, ha pénzügyileg padlót fogsz. Folyamatosan próbáltam újabb és újabb ötleteket kitalálni, amivel hitet és reményt adtam magamnak, mindig próbáltam előre nézni és a lehetőségeket megtalálni. Ezzel kapaszkodókat teremtettem meg a fejemben, amik a legtöbbször csak valóban a fejemben léteztek, a valóságban sosem.
Olyan, mintha gondolatban köteleket gyártottam volna, amivel ki tudom húzni magam a gödörből. Ez egyrészt valamelyest reményt adott, másrészt előbb-utóbb ott lett az a kötél, amivel valóban ki tudtam magamat húzni.
Szerintem akkor van nagy probléma, ha már a reményt is elveszítjük, ezt kell mindenáron elkerülnünk, mert az igazi tragédiák ekkor következnek be.
Milyen vízió kell a sikerhez?
Fontos, hogy a vízió nem összekeverendő az álmokkal. Hasonlít, de nem ugyanaz. Az a jó vízió, aminek meg tudjuk fogalmazni a lépéseit, hogy hogyan fogunk oda eljutni. Az álmoknál ezek a lépések nincsenek meg. Ha az álmokhoz meg tudjuk fogalmazni, hogy mik a lépcsők, amik oda vezetnek, azok víziókká tudnak válni, mert onnan már megfoghatóvá válik az, amit el akarunk érni. A jó vízióhoz olyan lépcsők kellenek, amiket mind meg tudunk oldani és reálisak az adott képességeinkhez képest.
Ha már vízió: napok óta lázban tartja az internetet a Cápák között adásában feltűnt 16 éves Nyikonyuk Balázs, aki a horgolást népszerűsítő oktatócsomagok bemutatásával azonnal levett titeket a lábatokról. Miért volt szerinted ilyen népszerű Balázs ötlete?
Balázs egy kitűnő példája annak, hogy ha valakinek vannak víziói és azokat képes is megvalósítani, ráadásul ennyire fiatalon, az lenyűgöző és tiszteletreméltó. Pont azért, mert ő képes volt 16 évesen kilépni a komfortzónájából, amit a legtöbben nem hajlandók, vagy félnek megtenni. Pedig komfortzónán kívül íródnak az igazi sztorik, amit a sikere is jól mutat. Balázs példát mutatott több százezer embernek, több tízezer iskolás társának. Minden tiszteletem az övé, számomra mindenképp példakép, sok sikert kívánok neki az életben.
A Billingo ügyvezetője. Fotó: RTL / Sajtóklub
A mai kor fiatal vállalkozói jobban mernek nagyot álmodni, mint mondjuk húsz-harminc évvel ezelőtt? Mitől lett más a vállalkozói világ?
Mintegy 20 éve vagyok vállalkozó, akkor is képesek voltak a fiatal vállalkozók nagyot álmodni, akkor is íródtak szép számmal sikersztorik. Most az internet ilyen fokú terjedésével és használatával, ami akkor még nagyon más volt, egyszerűen felgyorsultak az információk és több mindent látunk, több minden jön velünk szembe, még többféle lehetőség nyílt meg. Nagy álmok mindig is voltak a világban, a lehetőségek tárháza viszont egyre szélesebbre nyílik.
Mit tanítasz a gyerekeidnek magáról a pénzről? Hol helyezkedjen el az életük ranglistáján?
Az értékteremtést és az alkotást fontosabbnak tartom tanítani a gyerekeimnek, ezeken keresztül tudunk beszélni a pénzről is. Nem könnyű ezt még jól kontextusba helyezni, sok mindent kell még tanulniuk, de fontosnak tartom, hogy ne elsősorban a pénz motiválja őket, hanem azt kell megérteniük, hogy a pénz az az értékteremtés mellékterméke lesz. Alázatot, szerénységet, és mások segítését tanítom még, amik a helyes pénzhasználathoz hozzá fognak tudni járulni. Az életük ranglistájára elsősorban az emberi és családi értékeket szeretném helyezni.
A szabadidőben mivel foglalod le magad?
Sokat olvasok, hangoskönyvet hallgatok, edzek, meditálok, a családommal vagyok.
A következő években milyen terveid vannak?
Üzletileg és a befektetésekben elég magasra tettem a lécet, nagy dolgokat szeretnénk megugrani, de itt sok konkrétumot nem tudok nyilvánosan még megosztani, az eredményekről szívesen beszélek majd. Azt tűztem ki célul, hogy minél több vállalkozónak szeretnék még több hitet és inspirációt adni, még sokkal többet visszaadni a közösséghez.
