Ritka csillagzat alatt születhetett Kiss Margit, vagy ahogyan később a közönség megismerte, Kiss Manyi. A színésznő a 20. század elejének ünnepelt sztárja volt, a közönség imádta, a kollégái felnéztek rá, több mint 100 filmmel és rengeteg színházi szereppel a háta mögött mondhatjuk, hogy korának egyik legmeghatározóbb arca volt, akit jelentős díjakkal is kitüntettek. Az ember azt hinné, hogy a szerencse lányaként neki tényleg csak megszületnie volt nehéz, azonban amennyire sikeres karriert tudhatott maga mögött, annyira boldogtalan volt a magánélete. Bár halálos ágyán férjhez ment, mégis magányosan halt meg, mert élete nagy szerelme elhagyta.
Cirkuszt a népnek
Kiss Margit Magyarlónyán született 1911-ben, a mai Románia területén. Hétévesen már színpadon játszott, alig 15 évesen pedig Kolozsváron láthatta őt a közönség. Tehetsége egészen fiatalon megmutatkozott, nemcsak elképesztő színészi kvalitásokkal bírt, de ének- és tánctudása is túlmutatott a korabeli feltörekvő színésznőkén. Ennek köszönhetően egyik szerepet kapta a másik után, ám hiába volt folyamatosan munkája, az elismerés váratott magára.
Kiss Manyi (Fotó: magánarchívum)
Nem úgy a szerelem, ami egy olasz artista személyében lépett be az életébe. Miatta Manyi még a színpadot is porondra cserélte, és 1932-től külföldi cirkuszokban lépett fel, mint statiszta. Csakhogy ha valaki olyan tehetséggel bír, mint ő, annak egy idő után a mellékszerep nem jelent kihívást, pláne nem örömöt, ezért két év után úgy döntött, hogy ideje visszatérnie a világot jelentő deszkákra. A cirkuszt, a férjét és a régi életét teljes mértékben hátrahagyva Budapestre költözött, hogy ott próbáljon szerencsét.
Közönségkedvenc egy csapásra
1934-ben debütált egy fővárosi színpadon, onnan 1935-ben a Királyi Színházba igazolt beugróként. Manyi szubrett adottságai nyilvánvalóak voltak, így 1938-ban a Fővárosi Operettszínház szerződtette – itt énekelte el először a „Jaj, de jó a habos sütemény” kezdetű slágert, ami gyakorlatilag összeforrt a nevével –, majd öt év után szerződött a Vígszínházba, ekkor már a közönség legnagyobb kedvenceként.
Közben rádiós- (hangjátékos) és játékfilmes karrierje is felívelőben volt. Bár azoknak a színpadi színészeknek a megítélése, akik a filmes világba is átszivárogtak, már akkoriban sem volt a legjobb, Manyit ez egy percig sem érdekelte, évente akár több szerepet is elvállalt – a nézők pedig ezekben is imádták. A Noszty fiú esete Tóth Marival, Katyi, Leányvásár – a ‘40-es évek sikerfilmjeinek stáblistáján bérelt helye volt.
Kiss Manyi (Fotó: magánarchívum)
A helyzet azonban megváltozott, amikor a II. világháború idején a frontszínházban szerepet vállalt. A kommunista vezetés nem nézte jó szemmel a kiállását, gyanúsnak ítélték, és mint több kollégáját, őt is feketelistára tették. Egészen 1954-ig nem kapott állandó szerződést, akkor viszont a Madách Színházba igazolt, ami alapjaiban változtatta meg a karrierje alakulását.
Az új éra
A színésznő mindig is brillírozott a komika szerepében, alaptermészetéhez is nagyon közel állt ez a könnyed, humoros, energikus jellem. Kortársai szerint igazi mókamester volt, aki képes volt akár az éjszaka közepén is telefonbetyárkodni, ha úgy tartotta kedve. Viszont a Madáchban lehetőséget kapott arra, hogy sokszínűségét színpadra vigye, és drámai oldaláról is bemutatkozhasson. Alakítása a Kurázsi mama főszerepében ma is a színháztörténet egyik sokat emlegetett pillanata – ráadásul Manyi számára is egy egészen új időszámítás kezdetét jelentette.
Kiss Manyi (Fotó: magánarchívum)
Sorra kapta a sokkal komolyabb karaktereket, főként orosz írók műveinek adaptációjában, és egyszerűen lubickolt az új helyzetben.
A kitűnő színésznő már sokszor bizonyította a korábbi évtizedek során, hogy csodálatos átváltozó művész, kacagtató blődségektől tragikus tónusú drámáig, bármilyen műfajban nagy dolgokra képes
– írta róla Kelecsényi László, a Magyar hangosfilm kalauz 1931-től napjainkig című összeállítás szerzője, hiszen tényleg kaméleonként tudott átváltozni egy-egy szerep kedvéért.
1954-ben Jászai Mari-díjjal, 1957-ben pedig Kossuth-díjjal tüntették ki.
A legnagyobb szívfájdalom
Látszólag úgy tűnhet, hogy a színésznő élete maga volt a habos sütemény, azt sosem rakta kirakatba, hogy szívét hogyan törte össze élete nagy szerelme, gróf Károlyi István. Manyi és a férfi akkor ismerkedtek meg, amikor a színésznő Budapesten kezdett dolgozni. A vonzalom azonnal fellángolt közöttük, de hiába a sikeres karrier, Manyi a gróf családjának szemében csak egy egyszerű család gyermeke volt, nem illett bele abba a társadalmi osztályba, ahonnan Károlyi származott. Ennek ellenére kitartóan találkozgattak, és már az esküvő gondolata is felmerült, amikor a gróf anyja kibökte, hogy nem adja áldását a frigyre, fia keressen másik feleségjelöltet.
Fotó: Story-Best Archívum
Károlyi István minden kapcsolatot megszakított a színésznővel, aki teljesen összetört a hír hallatán. Az pedig különösen megviselte, hogy a férfi ezután elvett valaki mást. Bár a házasságkötés után titokban visszataláltak egymáshoz, Manyi egyáltalán nem élvezte a másodhegedűs szerepét, ami kapcsolatukra is rányomta a bélyegét, és szakítottak.
A fronton ismerkedett meg Bakonyi János katonatiszttel, akit csak Nyúl úrként emlegetett. A férfival való kapcsolatát először nem merte felvállalni, ezért kertészként, sofőrként hivatkozott rá. Ennek ellenére 20 évig együtt voltak, noha az is igaz, hogy a színésznő közeli ismerősei szerint csak amolyan pótlék volt Manyi életében, ugyanis egészen haláláig élete nagy szerelme, Károlyi gróf után epedezett. Ráadásul Bakonyi híresen rosszul bánt a pénzzel, ami miatt folyamatos szorongást váltott ki a színésznőből, aki élete végére teljesen elszegényedett. Halálos ágyán hozzáment a férfihoz, mégis magányosan halt meg, petefészekrák következtében. A színésznő 60 évet élt, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
