Szeptember 1-én indul TV2 csatornáján az Ázsia Expressz ötödik évada, a sztárversenyzők egyik párosát pedig nem más, mint Béres Anett és Sáfrány Emese kettőse alkotja. Bár sokaknak meglepetést okozhat, hogy a két hírességet együtt látják a teaszeánszos ügyük után, Anett és Emese elárulták, hogy a szörnyű eset csak még inkább összekovácsolta őket, épp úgy, mint az a sok közös kaland is, amelyet Ázsiában együtt megéltek.
Fotó: Trenka Attila/Fotocentral
„Rengeteg pozitív élménnyel tértünk haza a forgatásról. Nekünk viszont a sok élmény mellett ez egy nagyon intenzív önismereti út is volt ez. Sok felismerésem volt önmagammal kapcsolatban is. Rájöttem, hogy miben lehetne még fejlődnöm mind fizikailag, mind pedig mentálisan. De szerintem így van ezzel Anett is, pláne a sérülése után.” – kezdte lapunknak Sáfrány Emese.
„Bennem annyira mély nyomot hagyott ez a verseny, hogy még mindig ott van a hátizsákom a kanapén, egyszerűen nem bírom elrakni, olyannyira tele van számomra emlékekkel” – tette hozzá nevetve Anett, aki azt sem tagadta, hogy sérülése után rengeteget készült arra is, hogy elbírja a nehéz zsákot.
Anett keményen edzett a kihívásra
Ha valaki nem látta volna az Ázsia Expressz korábbi évadait, azoknak eláruljuk, hogy a versenyzőknek az egész verseny során cipelniük kell a saját hátizsákjaikat, megpakolva személyes tárgyaikkal és holmijaikkal. Ez pedig még a legedzettebb sztárversenyzőknek is sokszor feladta a leckét, hiszen mindig zsákjukat magukkal hurcolva kellett rohanniuk egy-egy település között, vagy a feladatokat teljesíteniük, illetve este hulla fáradtan szállást keresniük.
Anett számára pedig még fokozottabb lehetett a teher, a balesete után egy kis ideig ugyanis még az is kétséges volt egyáltalán, hogy valaha tud-e majd még járni az egykori valóságshow szereplő. Anett ugyanis csigolyatörést szenvedett, továbbá öt bordája és a sarokcsontja is eltört egy spirituális szertartás következtében.
„Próbáltam előtte úgy edzeni, hogy van egy hátizsákom, telepakoltam ásványvizes palackokkal és úgy futkároztam fel-alá, abban a reményben, hogy majd megszokja a hátam. De megsúgom: erre nem lehetett felkészülni, a verseny során azonban egyre inkább hozzászoktam. Nem is panaszkodtam miatta, mert véleményem szerint, ha az ember elvállal valamit és tudja, hogy mi vár rá, akkor ne nyávogjon miatta, viselje a következményeket.”
Fotó: Trenka Attila/ Fotocentral
Így hatott rájuk a feszített tempó
Anett és Emese azt is megosztották, hogy a kapcsolatukra hogyan hatott a közös kihívás. Mint mondták, a kaland csak erősített a barátságukon, bár azt nem tagadják, hogy lesz majd közöttük egy-két vita.
„Szerencsére a konfliktushelyzeteket nagyon jól kezeltük, mert megtaláltuk a kulcsot a megoldásukhoz, ami a kommunikáció. Amit egyébként elmondanak minden párkapcsolatnál is, hogy ez a legfontosabb. Bármilyen nézeteltérésünk vagy súrlódásunk is akadt, azt már a csírájában elfojtottuk és jól átbeszéltük.” – kezdte Emese, aki azt is elárulta, hogy gyermeke apukája szerint is nagy szerencséje volt vele Anettnek, ugyanis nem egy veszekedős típus, inkább szeret mindent időben megbeszélni, abszolút konfliktuskerülő típus.
A lányok szerencséje mindezek mellett az is lehetett, hogy több páros is azt nyilatkozta a versenyről, hogy itt azoknak volt igazán nehéz dolga, akik párként érkeztek ebbe a játékba, ők ugyanis sokkal hamarabb ki tudtak fakadni egymásra egy-egy nehéz helyzetben.
„Én azt gondolom, hogy az ember a párjával sokkal hamarabb összeszólalkozik, mint egy barátnővel. Alapjában véve szerintem a barátnők nem támadnak úgy egymásnak egy apró dolog miatt, mint ahogyan azt egy párkapcsolatban teszik sokan. Ott ugyanis hamarabb a másiknak esel, ha nem tetszik valami. Egy barátnővel alkalmazkodóbb vagy.” – erősítette meg ezt a gondolatot Béres Anett.
A körülmények voltak az igazi kihívások
„Szerintem nagyon nehéz volt megszokni azt a páratartalmat és meleget, ami ott várt minket a Távol-Keleten. Számomra olyan volt, hogy mentem egy kilométert és úgy éreztem, mintha már tízet mentem volna. A másik dolog pedig a stoppolás, ami borasztóan nehéz volt. Sokkal nehezebben megy, mint azt a nézők el tudják képzelni.” – kezdte Anett, majd Emese folytatta a nehézségek sorolását:
Volt olyan is, hogy órákig kerestünk egy szállást, már azt hittük, hogy az utcán fogunk aludni. Senki sem nyitott nekünk ajtót. Rengeteg kilátástalan helyzetünk volt, amit lelkileg borzasztó nehéz volt megélni…
Ráadásul a Emese és Anett dolgát az is nehezítette, hogy két dekoratív nőként nem mindent szálláshelyet ítéltek meg biztonságosnak.
Volt olyan szituáció, hogy már valakivel elkezdtünk egyezkedni, hogy nála alszunk és meggondoltuk magunkat, mert azt éreztük, hogy ennél az úriembernél hármasban nem lenne túl biztonságos aludni. De volt olyan is, hogy egy részeges csapat állított meg minket és velük kezdtünk el beszélgetni, de őket is inkább otthagytuk egy idő után. Nem éreztük magunkat biztonságban
– mondta el kálváriájukat Emese, akik Anettel mindig megpróbáltak inkább egy családnál álomra hajtani a fejüket, megelőzve a bajt.
