„Gyülölöm a mesterséges intelligenciát. Mit gondoltok, örültem, amikor 14 évesen regisztráltam a Twitterre, és megláttam a photoshopolt, mocskos képeket magamról?” – kérdezte Jenna Ortega a New York Times The Interview című podcastjában a minap, majd meg is válaszolta. „Dehogy. Rémísztő volt. Romlott. Helytelen.” A Wednesday és a hamarosan bemutatandó Bettlejuice Beetlejuice sztárja (nem elírás, tényleg ez a címe Tim Burton legendás filmje folytatásának) nemrég törölte is a Twitter-oldalát. (Amit azóta már X-nek hívnak.) Elmondta azt is, hogy
az első személyes üzenetet 12 évesen kapta az interneten: egy felnőtt férfi elküldte a péniszét, természetesen kéretlenül.
„És ez még csak az kezdet volt” – fogalmazott Ortega.
Fotó: Vivien Killilea/Getty Images for IMDb
A most 21 éves színésznő ráadásul akkoriban még nem is feltétlenül AI-képekkel szembesült, azóta azonban sokkal egyszerűbben készíthetők sokkal hihetőbb pornográf képek hírességekről.
„Csak közben mindenki azzal jött, hogy menjek fel a Twitterre, építsem ott is az imidzsem. Két három-éve aztán letöröltem.”
Amikor ugyanis megjelent a Netflix-féle Wednesday, és nagyon rövid idő alatt óriási sikere lett, kezelhetetlenné vált a helyzet. „Eleve össze voltam zavarodva, és erre jöttek még ezek az abszurd képek, szóval egyszerűen töröltem magam. A végén már meg sem tudtam szólalni anélkül, hogy egy-egy ilyen gusztustalan kép szembe ne jött volna. Egy nap aztán úgy ébredtem, hogy nincs szükségem nekem erre. Szóval dobtam a Twittert.”
Lehet ellene védekezni?
Jenna Ortega az egyik legfiatalabb világsztár, aki már nem gyerek, rájuk pedig, tudjuk jól, egész más szabályok és kihívások várnak, mint az előző generációkra. Mint mondta, még mindig tanulja, hogyan védje meg magát. Például úgy, hogy ha nem muszáj, kézbe sem veszi a telefont.
„Ha azon tűnődsz, mit csinálok éppen: ha nem dolgozom, vagy mítingelek, akkor odakint futok, vagy valami kertben vagyok, esetleg egy mezőn fekszem.”
Közben pedig próbál nem túl kritikus lenni magával, hiszen, mint mondta, a legtöbb dolog, ami miatt szenved, nem is olyan fontos. „Jól kellene éreznem magam, és nem sikerül, pedig tényleg szükségem lenne rá. Igyekszem emlékeztetni magam erre.”