Rajongó típus vagyok, olyannyira, hogy idén másról sem tudtam beszélni, mint Hollywood legújabb üdvöskéjéről, Glen Powellről (sőt, a képernyőképem a telefonomon is ő, amiért bocsánatot kérek a macskámtól, akitől elbitorolta a helyet). Azt gondoltam, 2024-ben már senki nem tudja letaszítani a fejemben kialakult trónról, amit kivívott magának az old fashioned-sármjával, aztán jött a Bármit, csak ezt ne (Nobody Wants This) című sorozat, és vele együtt az Adam Brody iránti régi rajongásom főnixként kelt életre.
Mondhatni ősfan vagyok, ugyanis már a kezdetektől nyomon követem a karrierjét, ott voltam akkor, mikor névtelen mellékszerepek után végre bemutatkozhatott a Szívek szállodájában mint Dave Rygalski, de egyértelműen A narancsvidék Seth Cohenje alapozta meg, hogy Brody visszavonhatatlanul beleégjen a tudatomba. Úgyhogy ez a portré nem kicsit lesz elfogult vele szemben, nevezhetjük egyfajta szerelmeslevélnek is.
A srác a szomszédból
Vissza a kezdetekhez: rendkívül csalódott voltam, amikor Dave Rygalskit egy jól irányzott tollvonással egyszerűen kihúzták a Szívek szállodája forgatókönyvéből. Hiszen arról a srácról beszélünk, aki egyetlen éjjel kiolvasta az egész (!) Bibliát azért, hogy választ kapjon arra: elviheti-e Lane-t a gimis bálba, vagy sem. Brody tökéletesen hozta a kétezres években annyira vágyott szomszéd srác archetípusát, némi sajátos golden retriever energiával keverve, amivel belopta magát a női szívekbe – még Mrs. Kim is engedélyezte neki, hogy kétnaponta felhívja a lányát!
Viccet félretéve Brody tényleg a kisujjából rázott ki egy sokak által kedvelt karakterszerepet, épp ezért érthetetlennek tűnt a távozása, különösképpen annak kurta-furcsa végére való tekintettel. A valóság azonban ennél egyszerűbb volt: a színész főszerepet kapott A narancsvidékben, ahol az idealista nice guyként (a szó legjobb értelmében) gyakorlatilag Dave Rygalski örökségét vitte tovább.
Kedves volt, szeretett olvasni, mellette imádta a zenét, tisztelte a szüleit, és hitt az igaz szerelemben! Ő lett a sorozat szíve-lelke, és mivel emellé még jóképű is volt, sok kapu állt nyitva előtte. Azonban hiába az ismeretség, az évek során valahogy mégsem tudott kiemelkedni a versenyből.
Mozgalmas karrierút
Pedig próbálkozott! Rengeteg film és sorozat van mögötte A narancsvidék 2007-es befejezése óta, és talán (sőt, biztosan) elfogult vagyok, azért azt gondolom, hogy voltak jó döntései, amik meghozhatták volna számára az áttörést. Én szerettem őt a Csípem a családodban (ahol nem mellesleg a feleségével, Leighton Meesterrel is együtt játszott), a Hölgyek a pácban-ban, a Growing Up and Other Liesban, sőt, az Új csajban is, ahol tényleg csak egy cameo szerepben tűnt fel. De (és innen látszik, hogy tényleg részrehajló vagyok vele szemben) a The Hollywood Reporternek adott interjújában elárulta, hogy igazából a saját önérzete az, ami miatt lassan ért be a sikerre.
Volt egy pillanat a karrieremben korábban, amikor azt hiszem, öntudatosabb voltam. Ugyanakkor nem úgy gondolok a kihagyott lehetőségekre, hogy »ez a hajó elment« vagy »valami mást kellett volna csinálnom«. Szerencsés vagyok, hogy azon az úton haladhatok, amelyen a karrierem során találtam magam. Ez az én utam. Annyira egyértelmű számomra, hogy nincs mit megbánnom.
Olyannyira nincs, hogy 2019-re beérett igényessége gyümölcse. 2020-ban kisebb, ám annál fontosabb szerepet kapott az Ígéretes fiatal nő című filmben, ami a legjobb eredeti forgatókönyv Oscar-díját vihette haza 2021-ben. A
következő évben a Fleishman bajban van minisorozatban tűnt fel, ami szintén remek kritikát kapott. 2023-ban ismét csatlakozott egy Oscar-kedvenc film, az Amerikai irodalom című fekete komédiához. Bár szerepei ezekben a projektekben másodlagosak voltak, mondhatjuk, hogy kikövezték az utat számára a Bármit, csak ezt ne elbűvölő rabbijának főszerepéig, ami eddigi karrierjének csúcspontját jelenti.
A második esély
Nem véletlen az, hogy a sorozat egy hónappal ezelőtti premierje óta Adam Brody az internet új közönségkedvencévé vált. Minden második mém vagy reel, ami szembejön, arról szól, hogy a nőnek járna egy Noah Roklov – és ezzel nagyon egyet tudok érteni!
Karaktere egy olyan egészséges, érett, emocionálisan is felnőtt férfit mutat be, akit nem sűrűn látunk a képernyőn, pláne nem a hétköznapokban.
A dinamika közte, és a Kristen Bell által megformált Joanne között olajozottan működik, nincs drámázás, nincsenek kerülőutak – ami a hollywoodi sorozatokra annyira jellemző –, ennek ellenére nincs semmi elbagatellizálva. Pontosan lefesti, mennyire nehéz egy párkapcsolat, hogy abban milyen buktatók lehetnek – különös tekintettel a vallásra, ami szintén figyelmesen lett bemutatva –, és Noah minden ilyen akadályt annyira könnyen megugrik – hála Brody ösztönös, és már emlegetett nice guy vibejának – hogy a két férfi egyszerűen összemosódik ebben az egészben.
Ugyanakkor minden jel arra mutat, hogy azért a valóságban sem áll távol tőle ez a viselkedés, hiszen példaértékű családi életet él Leighton Meesterrel már tíz éve, akivel két gyereket nevelnek. Lányuk, Arlo 2015-ben született, kisfiuk – akinek a nevét a mai napig nem hozták nyilvánosságra – 2020-ban jött világra. A pár nem érzi szükségesnek, hogy a családját kirakatba tegye, teljesen privát módon kezelik a magánéletüket, még a vörös szőnyegen is csak ritkán mutatkoznak. És valószínűleg pont ez a házasságuk titka: nem akarnak mindenáron címlapra kerülni. Amit én csak azért sajnálok, mert Adam Brodyból sosem lehet elég.