Koncz Zsuzsa 1946. március 7-én született a Heves megyei Pélyen. Gyermekéveit Füzesabonyban töltötte, majd még fiatalon Budapestre került. Eredetileg jogásznak készült, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán tanult, de hamar a zene felé fordult az érdeklődése. Pályája az 1960-as évek elején indult, amikor gimnáziumi osztálytársnőjével, Gergely Ágnessel feltűnt a Ki Mit Tud? című televíziós vetélkedőben. A sikeres szereplés után a korszak legnépszerűbb zenekarai, az Omega, az Illés és a Metro is meghívták fellépésekre, így rövid időn belül a hazai könnyűzenei élet egyik meghatározó hangjává vált. Erről így mesélt tavaly a Nők Lapjában:
Csupa egyetemista nagyfiú vett körül, én voltam a kis gimis. Ehhez képest szolidárisan viselkedtek. Úgy érezték, felelősséggel tartoznak értem. Illés Lajos például eljött elkérni az édesanyámtól, hogy a koncertek utáni estéken kilenc után is hazamehessek.

Koncz Zsuzsa és a Metró együttes: Brunner Győző, Latzin Norbert, Sztevanovity Zorán, Bokány Ferenc, Sztevanovity Dusán, 1965. (Fotó: Hunyady József/Fortepan)
Illéssel közös dalai meghozták a nagy áttörést: a Rohan az idő az egyik első nagy sikerű magyar nyelvű rockfelvétel lett. Első nagylemeze 1969-ben jelent meg Volt egyszer egy lány címmel, majd a Szerelem és más korai albumai már azt az irányt jelölték ki, amely egész pályáját meghatározta: társadalmi hangvételű dalok és megzenésített versek váltak védjegyévé. Szövegeinek jelentős részét a nemrég Bibó István Demokrácia Díjjal is jutalmazott Bródy János írta, akivel évtizedeken át tartó alkotói kapcsolat kötötte össze. A kritikus hangvétel azonban a hetvenes években konfliktushoz vezetett a szocialista vezetéssel: az 1973-as Jelbeszéd című lemezét politikai okokból betiltották, és csak évtizedekkel később jelenhetett meg.
Akkor ellenreakcióként döntöttem úgy, hogy ha lehet, színpadon maradok. A dalok erejében mindig is mélyen hittem. Nem válthattam meg a világot, de hozzátehettem, amit tudtam. (…) A régi dalok, amelyeket énekelek, tökéletesen, frissen illeszkednek a mához, így a jelenről is szólnak. Őrzik mondanivalójuk igazságát, és abból nem engednek. Ha belenézünk egy-két, ma már ikonikusnak számító dal, például a Valahol egy lány szövegébe, ami a művész és a hatalom viszonyáról szól, látható, mennyire aktuális ma is.
– nyilatkozta a Nők Lapjának.




Koncz Zsuzsa a következő évtizedekben is aktív maradt: folyamatosan jelentek meg lemezei, és rendszeresen turnézott itthon és külföldön is. Pályája során számos elismert zenésszel dolgozott együtt – többek között Tolcsvay László, Bornai Tibor vagy Gerendás Péter is közreműködött felvételein. Dalai, mint a Ha én rózsa volnék vagy a Sárga rózsa a magyar könnyűzene klasszikusai közé tartoznak. Az évtizedek során több mint negyven albumot készített, amelyek többsége arany vagy platinalemez lett, és máig a hazai popzene egyik legmeghatározóbb előadójaként tartják számon. Életművét nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is elismerték: 2001-ben a francia Becsületrend lovagja címet is megkapta.