Kapás Boglárka 2025 júliusában veszítette el édesapját, aki ma lett volna 70 éves. A közösségi oldalán egy szívszorító üzenetben emlékszik rá az úszónő:
Boldog Szülinapot, Apa! Bár tudom, az elmúlt 5 alkalom nem volt boldog – el is mondtad mindig amikor felköszöntöttelek “kislányom, nekem már sosem lesz az”… de remélem a mostani újra az, és főzöl valami jó kis pörköltet, és ünnepeltek Vandával egy nagyot – mert hát mégiscsak a 70.!
– írja Bogi, aki tavaly nyáron az Instagram-oldalán adott hírt Erdélyben élő édesapja haláláról: Ez most nagyon fáj… Apa. Remélem, megkönnyebbültél, elfogadom, hogy menned kellett, bár sok tervünk volt. Utolsó vacsoránk közben is ezekről beszéltünk. Megint olyan hirtelen történt az egész, de legalább pont itt voltam Veled – talán épp erre vártál? – fogalmazott búcsúztató bejegyzésében. „Hiszem, hogy már Vandával vagy, biztos örült Neked, és Te is vártad már, hogy újra megöleld. Nagyon hiányzol, de tudom, hogy mindig velem leszel. Most már két őrangyalom van”
Kapás Boglárka (Fotó: Leéb Ádám)
Kishúga, Vanda elvesztését 2022 januárjában, egy újévi üzenetben osztotta meg a nagyvilággal:
„Pályafutásom során nagyon sokszor tették már fel nekem azt a kérdést, hogy miért legyen valaki úszó, élsportoló. Mindig elmondtam a szokásos választ, hogy azért, mert egy egészséges életmódot fog folytatni, mert megtanulja beosztani az idejét, meg persze azért, mert a versenyeken megtanulja kezelni azt is ha nyer, illetve ha veszít. Továbbra is azt tartom, ezek nagy erények. Idén viszont megtanultam még egy fontos dolgot magamról, amit úgy gondolom részben a neveltetésemnek, részben pedig annak köszönhetek, hogy 5 éves korom óta küzdök egy álomért, megállás nélkül, minden nap. Ez pedig az a tény, hogy bármilyen akadályt is vet elém az élet, képes vagyok legyőzni. Idén februárban eddigi életem legnagyobb akadályával kellett megküzdenem: meghalt a kishúgom. Feladhattam volna, rámehetett volna az olimpia is, de nem hagytam. Mert megtanultam felállni és nem feladni. Az Ő emlékéért és magamért. Mert 23 éve küzdök az álmomért és azt sem adtam fel. Mert ennél sokkal erősebbnek neveltek a mindennapok. Azt kívánom mindenkinek az új évre, hogy soha ne adjátok fel, mert a legnehezebb helyzetek után válunk igazán erőssé. És sose felejtsetek el hálát adni azért, amitek van.”
