Könyvben meséli el kálváriáját Horváth Éva, aki 2024 novemberében súlyos motorbalesetet szenvedett Balin. A modell a múlt hétvégén, az Ünnepi Könyvhéten beszélt először részletesebben jelenlegi állapotáról, valamint arról, hogy miért nem szeretne újabb műtéten átesni. A Bye, bye, tűsarok! című kötet epilógusából kiderül: bár a sérült bokája összeforrt, nem ideális helyzetben rögzítették. Emiatt a talpa jelenleg nem tud teljesen vízszintesen a földre érni. Az orvosok szerint egy újabb operáció segíthetne a problémán, ám ez ismét hosszú rehabilitációval járna.
Ami eddig szépen összecsontosodott, azt ki kell bontani. Újra csontpótlás, új rögzítés, hogy a talp végre vízszintben álljon. Egy pillanatra minden emlékem visszatér. A műtők. A csavarok. A csípőből kivett csontdarabok. Az a hosszú út, amin végigmentem. És közben hirtelen nagyon tisztán tudom a választ. Nem. Nem akarom még egyszer végigcsinálni. Nem akarok újra hónapokra eltűnni az életemből. Nem akarom megint azt, hogy kórház, műtét, korrekciók, és közben megint ne legyek ott anyaként
– mondta el a pódiumbeszélgetés alkalmával Horváth Éva.
(Forrás: Schumy Csaba)
A modell jelenleg merevítőt visel, emellett nyújtással és különböző rehabilitációs technikákkal próbálja javítani lába állapotát. Mint mondta, az orvosi dokumentáció alapján a sérült végtag még mindig nem számít teljes értékűnek.
Az én jelenlegi zárójelentésemben az található, hogy a lábam járásra teljesen alkalmatlan. Két lábbal vagyok itt előttetek, az eredetit nem amputálták, a baktériumtól elbúcsúztunk, de tudok járni…
– mondta a könyvbemutató közönsége előtt. A baleset körülményei ugyanakkor továbbra is rejtélyesek számára. Horváth Éva nemrég visszatért Balira, ahol újra látta a motorját. A látvány új kérdéseket vetett fel benne.
„Nekem a bal lábammal történt ez az egész, de a motornak a jobb oldala volt összetörve. Ami az én fejemben először megfordult, az volt, hogy elcsaptak, hogy valaki nekem jött” – idézte fel.
A modell szerint azonban valószínűleg soha nem fogja megtudni, pontosan mi történt azon a napon. „Ez az információ soha nem is fog visszatérni. Ilyenkor az embernek a szervezetében van egy olyan természetes mechanizmus, ami védi őt az ilyen hatalmas traumáktól, és ezeket az agyunk ilyenkor kitörli” – mondta. A gyógyulás útja tehát még nem ért véget, de Horváth Éva most már inkább az életminőség javítására koncentrál, mint egy újabb megterhelő beavatkozásra.
