Ő énekelte az egyik legnagyobb magyar slágert, férjével közösen több millió lemezt adtak el, élő adásban torpedózott Dévényi Tiborral – 100 éve született Záray Márta

Édesapja bányász volt Tatabányán (1947-ig: Bánhidán), édesanyját korán elvesztette, két fiútestvéréből az egyik szovjet hadifogságban halt meg a második világháború után. Gyermekkoráról – és Vámosival közös életük számos momentumáról – elsősorban saját visszaemlékezései, interjúi kapcsán alkothatunk képet. Azt is Záray Márta mesélte, hogyan jelentkeztek nála az énekesi pálya első „tünetei”, debütáló szereplésekor alig volt 6 éves: állítólag kéretlenül állt a közönség elé egy bányászünnepségen, de sikert aratott – később az utcákat járta egy sámlival, néha meg-megállt, elénekelt néhány dalt, amiért a helyiek pénzt is adtak a lelkes kislánynak.

Erről az időszakról aztán dal is készült:

Záray Márta és Vámosi János: nekik találkozni kellett

Először színésznek tanult, majd több (tatabányai) kanyar után Budapesten kötött ki. Állami engedélyt kapott énekesnőként – már ekkor is kiemelték elegáns, tiszta énekhangját, koncentrált, színészi eszközökkel díszített előadásmódját. 1950-től az EMKE híres bárjában énekelt, éjszakai műszakban. Itt olyan személyiségekkel is megismerkedett, akik aztán valamilyen mértékben segítették pályáját. Többek között a Gellért Szállóban is dolgozott, aztán Tamási Zdenkó zeneszerző és rádiós szerkesztő a Magyar Rádióban is felvételhez juttatta.

Vámosi Jánossal még az EMKE-ben ismerkedtek meg – Záray Márta élete vége felé úgy mesélte, hogy amikor meglátta a sármos énekest, próbálgatni kezdte magában, hogyan is állna neki, ha esetleg majd Vámosi Jánosnénak hívnák. 1953 júniusától aztán élesben is kipróbálhatta, gyors lánykérést követően ugyanis ekkor kötöttek házasságot. Többször költöztek, 1957-ben építkezésbe fogtak, ami azért is fontos történés, mert a közös otthon még úgy is nagy kiadásokkal járt, hogy szinte mindent saját maguk csináltak. Ekkortájt alakult ki duójuk, serényen járták az országot – a fellépésekből fedezték a ház költségeit, no meg azokból a kölcsönökből, amelyeket kollégáiktól, például Korda Györgytől és Kazal Lászlótól kaptak.

6 fotó

Az, hogy kettesben énekeljenek, Záray visszaemlékezése szerint a sportriporter Szepesi György ötlete volt, de virtuálisan már korábban, a 2×2 néha 5 című filmsikerben is szerepeltek együtt: Záray a Túl szép, amit te mondsz című dalt énekelte, Vámosi pedig Zenthe Ferenc énekhangjaként tűnt fel a romantikus, zenés moziban.

A bevállalós páros: a Záray–Vámosi duó

A Záray–Vámosi duó karrierjének főbb állomásairól tavasszal már írtunk egy cikkben – az ott taglaltakat annyival mindenképpen érdemes kiegészíteni, hogy bár ahogy haladt előre az idő, sokszor és sokan egyre jobban lesajnálták repertoárjukat (pedig életművük egy-egy karakteresebb része még ma is felbukkan a színpadokon), a házaspár előadóként is igen nyitottnak mutatkozott.

Első közös lemezük 1977-ben jelent meg – ekkor már egyáltalán nem volt divatos az, amit zeneileg képviseltek, azonban az idősebb korosztálynak és a kedvenceik mellett makacsul kitartó vidéknek köszönhetően óriási sikert arattak. A rendszerváltás előtti lemezeladásokról pontos adatokat alig találni, ám az egészen bizonyos, hogy kiadványaik alsó hangon is százezres példányszámban keltek el, de volt olyan albumuk is, amely vinylen, kazettán (később CD-n) gond nélkül elérte a milliós eladást.

1967. (Fotó: Fortepan / Hunyady József)

Ez az irgalmatlan siker azonban nemcsak az olyan, az alaposan kidolgozott és érzelgős tónusukkal együtt is hiteles házaspár-imidzsre épülő szerzeményeknek volt köszönhető, mint a Záray által énekelt Homokóra (amely a mai napig az egyik legnagyobb magyar slágernek számít), az olyan közös újragondolások, mint a Nekünk találkozni kellett, vagy a nekik írt Köszönet a boldog évekért, hanem bizony annak is, hogy külön-külön és együtt is rendszeresen dolgoztak fel magyar szöveggel külföldi sikereket, filmdalokat. Ezeknek egy részét még Vámos hozta magával szólóénekesként (Volt egyszer egy Vadnyugat, Cherbourgi esernyők, stb.), de a nagyvilágban olyan 140 feldolgozást megélt Chicken Dance-t is ők honosították meg mifelénk a 80-as években: a Csiripelő madarak című kislemez talán még azoknak a családoknak is megvolt otthon, akik egyébként sikítófrászt kaptak ettől a kedves, ám bárgyú dalocskától.

Ez is érdekelhet Megnézem

Szécsi Pál (Fortepan)

Ezt olvastad már?

Amikor a tévé előtt ült az ország: 60 éve született a Táncdalfesztivál, ilyen volt az „ős-Megasztár”

Az emlékezők szerint a magánéletben Záray volt a lazább, nyitottabb karakter, de ha arról volt szó, hogy bevállalósnak kellett lenni, Vámosi is boldogan állt neje mellé. Ennek a bátorságnak egyik ékes példája, hogy ex-neuroticos Pajor Tamás rap-projektjének egyik klipjében is feltűntek 1991-ben. Annak idején nem kis megdöbbenést okozott a két idős művész, ahogy az Ámennel együtt éneklik lepukkant tehervagonok mellett a refrént:

Halló, itt Záray Márta

Az énekesnő 40 év házasságot követően, 1997-ben vesztette el férjét, akinél daganatos betegséget diagnosztizáltak, s hónapokkal később el is vitte a rák. Záray ekkor már túl volt egy kerti baleset utáni rehabilitáción, de szeretett férje halálát követően az ő egészsége is megromlott. Gyermekük nem született, fogadott lányuk, Tücsök Mária életük végéig mellettük volt, Zárayt is ő gondozta Vámosi halála után.

Ha minden igaz, az énekesnő életének utolsó szakaszában történt – felvétel nem maradt fent az esetről, de nem kérdés, hogy igaz a történet –, hogy Záray Márta betelefonált a Magyar Televízió Torpedó című telefonos műsorába, amelyet Dévényi Tibor vezetett. Játékosként hívta a Torpedót, amikor bemutatkozott, Dévényi alaposan meglepődött.

Záray Márta 2001. március 31-én, 74 évesen hunyt el budapesti otthonában, több éve fennálló súlyos mozgásszervi betegségek után. Vámosi Jánossal közös sírban nyugszik a tatabányai Újtelepi temetőben.