Az allergia akkor alakul ki, amikor a szervezetünk tévesen egyébként ártalmatlan anyagokkal szemben indít immunválaszt. Ilyen anyag lehet a pollen, a por, vagy épp valamilyen élelmiszer egy-egy összetevője. A szervezetünkben ilyenkor a hisztamin nevű anyag szabadul fel, amely kiváltja az allergiára jellemző tüneteket, mint a viszketés, a tüsszögés vagy az orrfolyás. Bár sokan tisztában vannak allergiájuk sajátosságaival, az alábbi érdekességeket nem biztos, hogy mindenki tudja.
1. Az allergia gyakran öröklődik
Egyelőre az orvosok sem értik teljesen, hogy mitől lesz valaki allergiás, és mások miért ússzák meg. Ettől függetlenül valószínűsítik a genetikai kapcsolatot. Az amerikai asztma- és allergiaalapítvány, az AAFA szerint azoknál a gyerekeknél, akiknek az egyik szülője allergiás, 33 százalék az esélye az allergia kialakulásának. Ha mindkét szülő allergiás, ez az esély 70 százalék környékére ugrik fel.
2. Lehetsz allergiás a napra, a vízre és a hidegre is!
Sokan azt gondolják, hogy allergiát kizárólag a már említett anyagok okozhatnak, de léteznek egészen meglepő okok is. A hidegallergia például kelésekhez és duzzadt bőrhöz vezet, igaz, rendkívül ritka, a teljes népesség nagyjából 2 százalékát érinti. De lehet valaki allergiás a vízre vagy a napsütésre is.
3. A túlsúlyos gyerekeknél nagyobb az allergia kockázata
Sokan tudják, hogy a túlsúly mindenféle egészségügyi problémákat okoz, de az meglepő lehet, hogy emellett az allergia kialakulásának rizikóját is növeli. A túlsúlyos gyerekeknél ugyanis 59 százalékkal magasabb a különféle ételallergiák kialakulásának esélye.
4. Az allergia hirtelen is kialakulhat – felnőttkorban
Sokan hajlamosak úgy gondolni, hogy ha eddig nem voltak allergiásak, a jövőben sem lesznek. Ez azonban nem feltétlenül igaz. Az allergia egyes formái a késő tinédzserkorban, vagy akár felnőttkorban is megjelenhetnek. Egyelőre a tudomány nem találta meg a választ arra a kérdésre, hogy a szervezetünk mitől reagál másképp egy allergénre, mint korábban.
5. 2002 óta egyre több a földimogyoró-allergiás
A kutatók sem értik, hogy miért kezdett növekedni azoknak a száma, akik allergiásak a földimogyoróra. Az egyik elmélet szerint a pörkölési eljárások megváltozásának lehet ez az eredménye, ez elsősorban az Egyesült Államokban figyelhető meg. A teóriát alátámasztani látszik, hogy az allergiások aránya alacsonyabb azokban az országokban, ahol az amerikaitól eltérő pörkölési módszereket alkalmaznak.
6. Az elsőszülött gyerekek gyakrabban lesznek allergiások
Meglepő, de a születési sorrend is beleszólhat az allergia kialakulásába. Korábbi kutatások szerint az elsőszülött gyerekek esetében magasabb az allergia megjelenésének esélye, mint a testvéreiknél. Az elméletek szerint az anyaméhben megváltozó körülmények jobban védhetik a későbbi magzatokat az allergiákkal szemben.
7. Kapcsolat lehet az allergia és a depresszió között
Ha néha magunk alatt vagyunk, lehet, hogy erről is az allergiánk tehet. Mégis, ha a depresszió okaira gondolunk, viszonylag ritkán említjük az allergiát, noha a szezonális allergiák és a depresszió között igenis lehet kapcsolat. A Psychology Today szakfolyóirat szerint az ezzel kapcsolatos kutatások szerint a depressziós tünetek esetében sokszor megfigyelhető azok erősödése azokban az időszakokban, amikor a különféle pollenszintek magasak.
8. Bizonyos allergiákat ki is nőhetünk
Ahogy az allergia megjelenhet felnőttkorban, ennek ellenkezője is igaz: a gyerekek „kinőhetik” kiskori allergiájukat. Ez kifejezetten megfigyelhető bizonyos allergiatípusok, például a tej- vagy laktózérzékenységgel kapcsolatban. Az orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy bár ez lehetséges, akinek hasonló érzékenysége, allergiája van, sose gondolja azt, hogy végleg megszabadult ezektől, a következmények ugyanis komolyak lehetnek.
9. Az allergia védő hatású is lehet
Egy jó hírt is közlünk azokkal, akik minden évben szenvednek: a Brown University kutatásai szerint azoknál az embereknél, akiknél különféle allergiákat figyeltek meg, az agyi daganatok kialakulásának esélye 33 százalékkal csökkent. A kutatók azt feltételezik, hogy az allergiás reakciók során felszabaduló antitesteknek kulcsszerepük lehet a gliómáknak nevezett elváltozások kialakulásának megakadályozásában.