Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Szűrd ki cikkek

Leggyakrabban ebből a 3 dologból veszik észre a nyirokrákosok, hogy valami nem stimmel

Duzzadt nyirokcsomó, hirtelen fogyás, éjszakai izzadás. Aki ezt tapasztalja, nem biztos, hogy limfómás. De sajnos nem is lehetetlen.

A nyirokrendszer rosszindulatú, daganatos megbetegedése a nyirokrendszer fehérvérsejtjeit, vagyis a limfocitákat támadja meg. A mell-, a prosztata-, a tüdő-, az emésztőszervi és a petefészekrák mellett a limfóma az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés.

A limfóma típusai és kialakulásának okai

A limfóma kialakulásának oka még nem pontosan ismert, de a legnagyobb kockázati tényezőknek az immunrendszerünket gyengítő gyógyszerek és betegségek, valamint a különböző fertőzések számítanak. Az immunrendszer erősítése azért is fontos, mert ez a szervezetünk védelmi bástyája. Enélkül a limfóma is könnyebben megtámadhatja a szervezetet.

A betegség során a limfociták úgy viselkednek, mint a rákos sejtek: osztódnak, növekednek, a betegség típusától függően akár 1-2 hónap alatt is megsokszorozhatják eredeti méretüket. Jellemzően a nyirokcsomókban, a csontvelőben és a lépben alakul ki a betegség, de a hasüregben és a májban is megjelenhet.

A nyirokrendszer megbetegedése két nagy részre osztható a szövettani vizsgálatok alapján: a ritkábban előforduló Hodgkin-kórra és a gyakrabban jelentkező non-Hodgkin (NHL) limfómára. Ha a szövettani mintában jelen vannak a normális limfocitáknál nagyobb, Reed–Sternberg- vagy Hodgkin-sejtek, akkor az Hodgkin-kórra utal. A Hodgkin-kór főként a fiatalabb korosztályt érinti, leginkább a 15–35 éves férfiak a veszélyeztetettek, de 50 éves kor felett is megjelenhet a betegség. A Hodgkin-kór jellemzően a rekeszizom feletti régióban, a nyak vagy a hónalj területéről indul ki, és a véráram, valamint a nyirokerek útján a későbbiekben a csontvelőt és a májat is érintheti. Ezzel szemben a non-Hodgkin limfóma sokkal gyakoribb, és jellemzően a 65 év feletti, idősebb korosztályt érinti.

Ezek a tünetek és a kezelési módszerek

A Hodgkin-kór és a non-Hodgkin limfóma általános és leggyakoribb tünete a nyirokcsomók megnagyobbodása, amit nem kísér fájdalom. Ha a hónalj, a lágyék vagy a nyak tájékán megduzzadt, 1-1,5 cm-nél nagyobb nyirokcsomókat tapintunk ki, ami 4 hét alatt sem múlik el, feltétlenül forduljunk orvoshoz. A nyaki nyirokcsomók gyulladását bizonyos esetekben egy rossz fog vagy mandulagyulladás is okozhatja, azonban jobb, ha erről egy szakember is meggyőződik. Ritkábban, de a mellkas és a hasüreg területén is kialakulhat duzzanat, amit sokkal nehezebb észrevenni, azonban a légutakat ingerlő nyirokcsomók köhögéssel, a hasüregben pedig korán jelentkező teltségérzéssel, hasfájással, sőt deréktáji fájdalommal hívhatják fel magukra a figyelmet. A nyirokcsomó-duzzanat mellett a limfóma kísérő tünete lehet az éjszakai verejtékezés, a fáradékonyság és a kiújuló, látszólag ok nélküli magas láz is. Ha nem célunk a fogyás, és diétába sem kezdtünk, viszont a testsúlyunk 10-20 százalékától fél év alatt mégis megszabadultunk, vizsgáltassuk ki magunkat egy szakemberrel!

A Hodgkin-kór és a non-Hodgin között az alapvető különbség nemcsak a tünetek és a lefolyás, hanem a kezelési módszerek terén is megfigyelhető. A Hodgin-kór alapvetően jól kezelhető, és ma már itthon is magas, 80-90%-os a betegek gyógyulási aránya, ami 1960-ban még csak a 20%-ot érte el.

A non-Hodgkin limfóma lassú vagy gyors lefolyású is lehet: amíg az előbbi esetében hónapokba vagy akár évekbe is telhet a nyirokcsomók növekedése, addig a gyors lefolyású esetében 1-2 hónap alatt is a sokszorosukra nőhetnek. Fontos azonban kiemelni, hogy ha a non-Hodgkin limfómát időben diagnosztizálják, az esetek többségében hatékonyan kezelhető.

A limfómát leggyakrabban gyógyszeres kezeléssel, kemoterápiával és immunterápiával kezelik. Őssejtátültetést és ritkább esetben sugárterápiát is alkalmaznak abban az esetben, ha a daganatos elváltozás a testnek csak egy-két területét érinti. A kezelések alatt és után is nagyon fontos az, hogy milyen életmódot folytatunk, ugyanis életvitelünk nagyban befolyásolhatja, hogy meddig és milyen minőségben élünk.

Élet a limfóma diagnózisa után

Ha a limfóma gyógyítására kemoterápiás kezeléseket kapunk, nagyfokú fáradtságot tapasztalhatunk., amit egy-két alvással nem lehet kipihenni. Természetesen fontos, hogy pihenjünk, de felül kell kerekednünk a fáradtság érzésén, és könnyed testmozgást ajánlatos végezni. A megerőltető mozgás helyett sétáljunk, járjunk el jógára vagy úszni: mindenképpen olyan mozgásformát végezzünk, amely kíméli az ízületeinket. Napi 10-15 perc lassú séta kezdésnek tökéletesen megfelelő, azonban feltétlenül konzultáljunk kezelőorvosunkkal, mielőtt rendszeres testmozgásba kezdünk.

Az alkohol és a cigaretta soha, egyetlen élethelyzetben sem szolgája az egészségünket, azonban a limfóma diagnózisa után gondolkodás nélkül fel kell hagynunk a káros szenvedélyekkel. A kemoterápia rendkívül legyengíti az immunrendszert és az egész szervezetet, így minden felesleges terhelést hatványozottabban érzünk.

A kemoterápia miatt meggyengült immunrendszer védtelen a fertőzésekkel szemben, így lehetőség szerint kerüljük a nagy tömeget és az olyan helyeket, ahol sok ember zsúfolódik össze egy helyen. Ebből következik, hogy a tömegközlekedést és a nagyobb rendezvényeket jobb, ha hanyagoljuk, mert még egy egyszerű nátha is komoly problémákat okozhat, ha a legyengült immunrendszeren keresztül szervezetünkbe jutnak a kórokozók. Ha betegségünk és a lábadozás ideje alatt nem tudjuk elkerülni a zsúfolt helyeket, akkor használjunk szájmaszkot, és amikor csak tehetjük, mossunk kezet! A legjobb, ha minderre sor sem kerül, mert odafigyelünk a megelőző jelekre – persze anélkül, hogy paranoiássá válnánk. 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top