Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Szűrd ki cikkek

„Van egy jó hírem: önnek van egy 8 milliméteres emlődaganata”

Vasárnap Hídséta, a mellrák elleni küzdelem jegyében. De ami ennél fontosabb: szűrésre mikor sétálsz el? Ha időben, akkor nagyon jók az esélyek a gyógyulásra.

Sajnos nagyon valószínű, hogy idén is van köztünk több mint nyolcezer olyan nő, lány, anya, aki egy napon döbbenten áll a telefonnal a kezében, vagy ül egy orvos előtt, és nem tud megszólalni.

Évente ennyi emlőrák esetet fedeznek fel, évente ennyien kapják meg életük egyik legnehezebb hírét.

Nemcsak októberben persze, hanem januártól decemberig, de október közeledtével kicsit többet gondolunk rájuk. Pontosabban magunkra, mert vagy érintettek vagyunk, vagy érintett valamelyik rokonunk, vagy nagyon kell figyelnünk a testünkre, hogy ne legyünk azok. Hiszen Magyarországon minden nyolcadik-kilencedik nőt utolér ez a betegség élete során.

Október hagyományosan a mellrákmegelőzés hónapja, és persze hagyományosan átsétálunk a Lánchídon is – ez idén most vasárnap, 29-én lesz. Előtte előadásokat hallgathatunk a témában a Magyar Tudományos Akadémián. A konferencia hangsúlyozottan nem szakembereknek szól, vagyis közérthetően fognak beszélni arról, hogy miket kell tudnunk a betegséggel és a mellünk egészségével kapcsolatosan.

Figyeld magad! (Fotó: Profimedia)

Magyarországon újdonságnak számít a nemrég óta itthon is elérhető, mesterséges intelligenciát használó egészségügyi eszköz. Dr. Szántó István onkológus beszélt az IBM által kifejleszetett IBM Watson for Health programról, amely egyfajta döntéshozatali támogatást ad a diagnosztikában és a gyógyításban.

Aki bolyongott már az egészségügy útvesztőiben, az tudja, hogy rengeteg az információ, rengeteg a szakember és a kezelési protokoll, és egyáltalán nem mindig egyértelmű, hogy bizonyos leletek esetén mi legyen a következő lépés. Mindig az épp velünk szemben álló orvostól várjuk, hogy megmondja a biztosat, ám olykor előttük is több út áll. Ott a beteg rengeteg papírja, adata, preferenciája, és ott a nemzetközi tudomány, ami ontja az újabb és újabb információkat. Ehhez jön jól a mesterséges intelligencia (azaz egy óriási adattár, amelybe az összes releváns, nemzetközi protokoll és study be van táplálva), amely összeveti az összes tényezőt, és „kidobja” a lehetőségeket. „Nem kell egyenként végigolvasni minden site-ot, csupán beírjuk a beteg adatait, és az annak alapján megmondja, mi lehet a legjobb döntés, mivel jár a legjobban a beteg, esetleg mi hiányzik a diagnosztikából – magyarázza dr. Szántó István. – A gép sosem fáradt, sosem ideges, az aznapi hatvanadik beteget is hibátlanul kérdezi ki, és pontos választ ad.

Nincs fontosabb a jó diagnosztikánál, hiszen hiszen az emlőrákok „csak” bizonyos típusai lehetnek megelőzhetők (ezeknél is a legfontosabb az éberség). De az a „csak” idézőjeles, hiszen nem vagyunk kiszolgáltatottak, a kezünkben van a megoldás, ha ismerjük a testünket, figyelünk arra, ha valami változást észlelünk a mellünkben, és részt veszünk az életkorunknak megfelelő szűrésen. Tudni kell, hogy a családunkban fordult-e elő már emlőrák vagy petefészekrák, magas-e a kockázatunk. Fontos, hogy sportoljunk, egészségesen táplálkozzunk, tartózkodjunk a dohányzástól és az alkoholfogyasztástól minden mennyiségben. Hogy milyen jók a túlélési esélyek, az azt is mutatja, hogy ha kellően kis méretnél felfedezik a tumort, akkor a gyógyulási arány 95%-os. „Furcsán hangzik, de szinte azt mondhatnám a betegnek: van egy jó hírem: önnek van egy 8 milliméteres daganata” – mondja Szántó doktor. Persze ennél is jobb, ha már a daganatmegelőző állapotot felfedezik, és ma már ez sem lehetetlen. Ám ez önvizsgálattal nem vehető észre, kell a képalkotó vizsgálat. Persze akkor még ott a BRCA, vagyis a genetikailag kódolt esetek, ám ezek aránya kicsi, és a kialakulás itt is megelőzhető vagy legalább évtizedekkel kitolható – nyugtat meg a szakértő.

Az Egészség Hídja Összefogás hívására tizenhetedik éve sétálunk a Lánchídon. „Már akkor is közös ellenség volt a mellrák – mondja dr. Vass László patológus, az egyesület elnöke. – Azóta biztos, hogy az emlőrák rosszabbul érzi magát, és elmondhatjuk, hogy többször vagyunk fölötte, mint alatta.”

Sajnos évente több mint kétezer nő és orvosaik veszítik el ezt a harcot, ám látni kell, hogy az összes megbetegedés több mint nyolcvanezer. Persze nincs értelme számokról beszélni, ahol emberéletekről van szó. Épp ezért furcsa, hogy a szűréseken a részvétel viszont 40% alatti… „A nőknek abba kellene belegondolniuk, hogy minden egyes felismert emlőrák esélyt kapott arra, hogy meggyógyuljon. És minél inkább fejlődik a tudomány, ez az esély egyre jobb” – mondja az elnök.

Azért az ismeretterjesztés nagyon is számít: „A mi szűrőállomásunkon az átlagos, elsőként felfedezett tumor 24 milliméteres volt a kezdetekkor, ma már 11. Úgyhogy azt mondom, lehetünk optimisták; optimistán racionális gondolkodásnak van értelme a félelem helyett. Tudnunk kell, hogy van ez a betegség, tudnunk kell, hogy mit kell tenni vele, de félni tőle nem szabad. Egy természetes jelenség.”

Egészség Hídja Összefogás az Egészségért, a Mellrák Ellen Egyesület! „Minden nő számít!”

2019. szeptember 29.

Magyar Tudományos Akadémia, Díszterem

Előadások: 15.15-18.15

Hídséta a Lánchídon 18.40-től

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top