Amikor valamilyen betegség bujkál bennünk, előfordulhat, hogy ki kell tenyészteni a szervezetünkben garázdálkodó baktériumokat, hogy kiderüljön, pontosan milyen fertőzéssel van dolgunk. A szakemberek ehhez mintát vesznek a nyálból, torokváladékból vagy hasonlóból, amelyet egy agaragar nevű, tengeri moszatokból előállított táptalajra visznek fel. A kórokozók itt elszaporodnak, így pedig már elemzésre alkalmas baktériumkultúra jön létre belőlük.
Képünk illusztráció, a pályaműveket a beágyazott Facebook-posztokban láthatod (Fotó: iStockphoto)
A mikroorganizmusokból azonban nemcsak laboratóriumi vizsgálatok alapanyagát lehet létrehozni, hanem művészeti alkotásokat is. Így tettek a SYNLAB Hungary Kft. lelkes mikrobiológusai is, akik műveikkel beneveztek az Amerikai Mikrobiológiai Társaság által meghirdetett agar art pályázatra. A magyarok több kategóriában, összesen hét pályaművel neveztek, melyek közül öt tovább is jutott a következő körbe, sőt kettőt a szervezet Facebook-oldalára is feltöltöttek, ahol a felhasználók közönségszavazással még egy nyertest választhatnak ki.
Íme az első alkotás, amely a Népművészet címet kapta:
A képpel kapcsolatban Pöstényi Zita, a SYNLAB Hungary Kft. mikrobiológusa az nlc kérdésére elmondta, hogy többféle baktériummal sikerült létrehozni a látványos mintát. A képen rózsaszínnek látszó területek a sokak által ismert E.Coli baktériumok jelenlétére utalnak, a levelek az emberek és emlősállatok bélrendszerében élő Enterococcus faecalis baktériumokból álltak össze, a sárga pöttyök pedig az Acinetobacter junii fajba tartoznak. A piros színű virágok a tüdőgyulladást okozó Klebsiella pneuomoniae baktériumok, míg a a lila virágok a Citrobacter freundiinak köszönhetően jöttek létre.
Ez pedig a második, amelynek címe: Candida-hegység.
Mint a címből sejthető, többféle Candida gombából áll, a sötétzöld részek a Candida albicans, a világoszöld a Candida dubliniensis, a rózsaszín foltok a Candida glabrata, a kék területek pedig a Candida tropicalis jelenlétére utalnak. A lila színű részeket élesztőgombák, míg a hegyek „hósapkáját” a Geotrichum silvicola nevű gombafaj hozta létre.
Pöstyéni Zita elárulta, hogy a hasonló alkotásokhoz sokszor nem laboreszközökkel – például az általa is használt, úgynevezett mikrobiológiai kacs nevű eszközzel – rajzolnak, hanem akár fogpiszkálóval, mivel a vékony hegy miatt precízebb rajzokat lehet vele létrehozni. A művelethez a szakember tehetsége mellett egy kis szerencsére is szükség van, mivel rajzolás közben egyáltalán nem látszik, hogy milyen lesz a végeredmény, arra legalább másnap reggelig kell várni, mire a baktériumkultúra kifejlődik.
„Elsődlegesen természetesen diagnosztikával foglalkozunk, de ezzel a módszerrel be lehet mutatni az érdeklődőknek, hogy milyen szép, színes a mikrobiológia világa” – mondta el az nlc olvasóinak Pöstényi Zita.
Bár az agaragart a molekuláris konyha is használja alapanyagként, így bárki beszerezheti, hasonlóan színes eredményre ne számítson, a laboratóriumi táptalajokba ugyanis egyéb adalékanyag – például egy úgynevezett kromogén komponens – is kerül, ami a diagnosztikai munkát könnyíti meg.
Szavazni viszont bárki szavazhat a magyar mikrobiológusok munkáira a fenti Facebook-posztok alatt.
