10 laborvizsgálat: Miért végzik? Mit mutat az eredmény?

1. Alkalikus foszfatáz (ALP)

Egy enzim, mely minden szövetünkben megtalálható. De egyes szervekben kitüntetett szerepe van, ilyen a máj, a csontváz, a béltraktus és kismamáknál a méhlepény. Minden egyes enzim működését úgy kell elképzelnünk, mint egy biokatalizátort, amely a testünkben zajló kémiai folyamatok sebességét szabályozza, az alkalikus foszfatáz a fehérjék lebontásáért felelős. Vérben megemelkedett értéke (a fentiek miatt) a máj és vázrendszerünk betegségére utalhat, de epeút-elzáródás vagy éppen gyógyuló csontsérülés is állhat a háttérben, ahogyan terhességben is magasabb lehet a mért eredmény; míg alacsonyabb szintje többek között pajzsmirigy-hipofunkcióra vagy vérszegénységre hívhatja fel a figyelmet.

A lelet mindent megmutat Fotó: Profimedia

2. Amiláz

Az amiláz emésztőenzim, melyet a nyálmirigyeink és a hasnyálmirigyünk termel. Feladata, hogy keményítőt egyszerű cukorrá bontsa, hogy az így felszívódhasson az emésztőrendszerből a véráramba. A nyál amiláztartalmának kisebb a jelentősége, hiszen az étel a szájüregből általában gyorsan továbbhalad az emésztőtraktusba, de ha elég sokáig rágcsálunk, mondjuk, egy kenyérhéjdarabkát, édes ízt érezhetünk: megkezdődik a keményítő cukorrá bomlása. Élettani körülmények között az amiláz enzim döntően az emésztőrendszerben marad, hiszen itt van feladata. Ha a vérben megemelkedik a szintje, az hasnyálmirigy betegségre utalhat: azaz annak károsodott sejtjeiből fokozottan szabadul fel amiláz.

3. Bilirubin

Vörösvértesteink a sejtek oxigén ellátásáért felelnek, pontosabban a hemoglobintartalmuk. A vörösvértestek átlagos élettartama 120 nap, ezután szétesnek, helyükbe újak termelődnek. A hemoglobin lebontási terméke a bilirubin, mely a májba, majd onnan az epébe szállítódik, s a vizelettel és a széklettel távozik. Az előbbiekből érthető, hogy a vérben a bilirubin többnyire két úton emelkedhet meg: ha valamiért a normálisnál több vörösvértest esik szét; illetve máj betegségében, amikor az nem tudja feldolgozni a vörösvértest szétesésekor felszabaduló bilirubint. Melyet epefestéknek is neveznek, mivel ez adja az epe sárgás színét. Ha igen felszaporodik a vérben, a bőrt, a nyálkahártyát és a szemfehérjét is sárgára színezheti, ez a sárgaság.

4. Húgysav

A húgysav fehérje-anyagcserénk egyik végterméke a vérben. A láncolat így fest: a fehérjék nukleinsavakat tartalmaznak, melyeket az úgynevezett purin vegyület épít fel, s ennek végső bomlásterméke a húgysav. Húgysav élettani körülmények között is jelen van a vérünkben, s nem csupán fehérjetartalmú élelmiszerek fogyasztásával kerül a testünkbe, maga a szervezet is termeli azt. Baj, akkor van, ha a termelés-bevitel és a lebontás-kiürítés egyensúlya felborul (elsősorban a vizelettel, kisebb részben az izzadtsággal távozik), ilyenkor a húgysav-szint megemelkedik a vérben. Ez betegségekhez is vezethet: kristályok formájában kicsapódva felszaporodhat az ízületekben, ez a köszvény, a húgyutakban pedig vesekövekké állhat össze.

5. Karbamid

A karbamid szintén fehérje-anyagcserénk bomlásterméke. A fehérjék nitrogéntartalmának bontásakor keletkező végső vegyület, amely a májban képződik és a veséken keresztül, a vizelettel ürül ki. Így megemelkedése a vérben a vesefunkciók romlásának komoly jelzője lehet. De mivel éppen a folyadékkiválasztó feladatokról informál, valamelyest szintén megemelkedhet, ha nem fogyasztunk elég vizet vagy éppen kiszáradáskor, ahogyan fokokozottan jelen lehet magas fehérje tartalmú diéta mellett – hiszen annak lebomlásakor képződik. Érdekesség, hogy ezt a vérben mérgező vegyületet, a könnyűipar sokféleképpen felhasználja, a többi között nitrogéntartalmú műtrágyák és műanyag gyártásához.

6. Kreatin-kináz (CK)

A kreatin-kináz szintén egy enzim, elsősorban a szívizomban és a vázizomzatban van jelen, tehát magasabb értéke is ezek sérülésére, betegségére vagy működési zavarára utalhat. Így a szívinfarktus gyanúja esetén mindig sor kerül vérszintjének vizsgálatára, hiszen e súlyos kórkép lényege a szívizom egy részének elhalása. De éppen a fent említettek miatt, intenzív testedzést, megerőltető fizikai munkát követően szintén nagyobb mennyiségű kreatin-kináz enzim szabadul fel az izomszövetekből, és kerül a véráramba. Sőt, alkohol-abúzusnak és bizonyos gyógyszerek szedésének is lehet következménye. Alacsony értéke pedig kisebb izomtömegre utal, amely lehet például az öregedés élettani kísérője.

7. Összfehérje

A fehérjék vérünk egyik legfontosabb alkotó elemei. Nagyon sokféle feladatot látnak el, a többi között szállítómolekulák (például lásd. 9. pontunkat: a transzferin fehérje a vasionok szállításáért felelős), de fehérjék adják a véralvadáshoz nélkülözhetetlen faktorokat, részt vesznek enzimek és hormonok felépítésében, speciális csoportjuk a védekező rendszer részei és segítik szervezetünk megküzdését kórokozókkal és idegtestekkel, emellett központi szerepet játszanak a vér vízháztartásának egyensúlyban tartásában. Felmerül a kérdés, ha a fehérjéknek ennyi funkciója van, hogyan lehet mégis értékes információ összmennyiségük a vérben. Mert csökkent értéke többek között utalhat a máj betegségére (nem képes kellő mennyiséget előállítani) a vese működési zavarára (vizelettel fehérje ürül) vagy az említett vízháztartás felborulására.

8. Reuma faktor (RF)

A reuma faktor, nevével ellentétben, nem csupán reumás ízületi gyulladásban, hanem számos más kóros folyamatban is megjelenhet, illetve szintje megemelkedhet a vérben. A reuma faktor egy úgynevezett autoantitest. Az autoantitestek a szervezet saját fehérjéi ellen termelnek ellenanyagot. A reuma faktor a szervezetünkben a gyulladások miatt jelenlévő fehérjék ellen termelődnek. Tulajdonképpen azt is mondhatjuk, jelenléte a gyulladásos folyamat indirekt jele. S így már az is érthető, miért lehet a reuma faktor pozitív, azaz miért jelenik meg a vérben szinte minden, a testünkben zajló gyulladás esetén. De utalhat fertőzésre és a reumás ízületi gyulladás mellett más autoimmun betegségre is.

9. Transzferin

A transzferin a vas főszállítója a vérünkben. Fehérjemolekula, amely a vasat azokhoz a sejtekhez fuvarozza, amelyeknek szükségük van rá a működésükhöz: például az oxigént szállító hemoglobin egyik nélkülözhetetlen alkotóeleme. A transzferin az egyik fontos mutatója vasszükségletünknek és vasraktáraink állapotának. Ha emelkedett a transzferin-szint, az éppen vashiányra utalhat, hiszen e molekulák szállítanák a hiányzó iont, lenne rá kapacitásuk, de nincs abból elegendő. Vashiányos anémia gyanúja esetén rendszerint együtt vizsgálják a szérumvas- és a ferritinszinttel, utóbbi maga szintén fehérje, mely képes a vasraktározásra. A transzferin megemelkedhet még várandósság és hormonális fogamzásgátlás idején.

10. TSH

A TSH a Tireoidea (pajzsmirigy) Stimuláló Hormon rövidítése. Maga is hormon, melyet a hipofízis, azaz az agyalapi mirigy termel. Feladata, hogy a pajzsmirigy hormontermelését szabályozza. A hipofízis érzékeny receptorai érzékelik a vérünkben keringő pajzsmirigy hormon mennyiségét, és erre reagálnak eltérés esetén. Például kevés pajzsmirigy hormon esetén TSH-t, azaz serkentő hormont küldenek. Így érthető, hogy a megemelkedett TSH szint a vérben éppen a pajzsmirigy aktuális csökkent hormontermelésére utal. De a TSH mért értékét nagyon sok minden befolyásolja, például az időjárás (télen megemelkedhet), a napszak (ciklikus működést mutat: hajnalban a legmagasabb), de növelheti azt stressz vagy lázas betegség is.

• Van még esély szülni 43 évesen?
• A vérteszt megmutatja, mikor halunk meg
• Tarol a neten a kismamás videó