Mint már oly sokszor elmondtuk: nagy varázslat nincs. Több energialeadás, mint amennyi -felvétel, és mindenki kivétel nélkül fogyni fog. Ám kalóriacsökkentés sokféleképpen elérhető, és még több azon trükkök száma, amit az emberiség azért talált ki, hogy ez a bizonyos csökkentés elviselhető legyen. Hiszen ki a fene akar egy életen át sovány csirkemellen és salátaköreten élni? Nem csoda, hogy a többség alkudozik: oké, nem változtatok az életmódomon örökre, inkább szenvedek többet, de csak röviden. Ezt hívjuk ugyebár fogyókúrának. És az egyáltalán nem igaz, hogy a dolog hatástalan lenne, csak jól kell kitalálni, és a megfelelő célra használni. A végleges fogyáshoz ugyan a pár hetes, hónapos diéták nem elegendők, ám arra jók lehetnek, hogy beindítsák a súlycsökkenést. Meg arra is, hogy egyes elemeiket átemeljük az onnantól folyamatosan vitt életmódunkba. Például a szénhidrátcsökkentést vagy mondjuk a fehérliszt és a cukor visszaszorítását, amik nélkül nemigen van tartós fogyás. Minden másról lehet vitatkozni. És persze ott vannak azok a módszerek, amik lehetnek ugyan hatásosak, viszont abban is hatékonyak, ahogyan tönkreteszik a szervezetünket. Most ilyeneket mutatunk – az alábbi diéták minimum megkérdőjelezhetőek. Ahogy mondani szokás: ne próbáld ki otthon!
Ketogén diéta
Nem mondjuk, hogy az ördög jobbkeze, de azért sok szakértő kritizálja. Minden értelmes fogyókúra alapja az alacsony szénhidrátbevitel, de azért ezt is lehet túlzásba vinni. Rövid távon általában valóban beindítja a súlycsökkenést, hosszú távon azonban nehezen fenntartható, minimum pszichésen megkattanunk tőle. Dietetikusok ezt úgy mondják, kóros anyagcsere-folyamatot generál, ami rossz hatással van mind a testünkre, mind a lelkünkre, ugyanis mindkettő „túlélő üzemmódba kapcsol” – fogalmaz például Dr. Farkas Kitti az Életforma.hu cikkében. A ketogén diéta főként állati eredetű zsírokat, húsokat, halakat ajánl fogyasztásra, mellé alacsony szénhidráttartalmú zöldségeket javasol. Ezzel talán még nincs is baj, a gond – mint oly sokszor – az egyhangúsággal, kizárólagossággal van. Hiszen szervezetünk működéséhez minden tápanyagtípusra szükség van. (Alapvető fontosságú például a megfelelő vércukorszint fenntartása, a központi idegrendszer működéséhez elengedhetetlen a glükóz.) Egyébként valószínűleg mindenki maga fogja felfüggeszteni ezt a diétát egy idő után egyszerűen azért, mert a kezdeti jó eredmények után a fogyás várhatóan lassul vagy stagnál majd, és mellé egészségügyi problémák is adódhatnak. Szív- és érrendszeri betegségek, emésztőszervi zavarok, koncentrációprobléma, alvászavar: íme, egy sor olyan gond, amit az ezt a diétát követők megtapasztaltak a glükóz hiányállapotában. A fő probléma épp akkor adódik, amikor az ember visszaállna a normál fogyasztásra: jön a rettegett jojó. Akkor meg mire volt az önmegtartóztatás, nem igaz?
Bébiétel-diéta
Néha egészen vonzóak, hiszen színesek, egészségesek, tartósítószer-mentesek. Még talán meg is kóstoljuk, amikor a kisgyerekünk ezeket fogyasztja. Na de azért mégsem nekünk találták ki a kis üveges bébiételeket! Bár azt készséggel elhisszük, hogy lehet fogyni annak, aki csak ilyeneket fogyaszt, főleg, ha nem ipari mennyiségben teszi. De hogy az illető nagyon éhes lesz, az egészen biztos. Állítólag Jennifer Aniston is ezzel tartotta kiváló formáját, ha valóban így van, akkor azért nem irigyeljük… Róla azt állították, hogy reggeli és ebéd helyett evett meg egy-egy ilyen terméket, vacsorára meg natúr húst zöldséggel, joghurtot müzlivel, salátát… mármint vagy-vagy. Kétségkívül egyszerű módszer, hiszen se sokat gondolkodni, se sokat vesződni nem kell vele, de finomnak azért nem mondanánk… A bébiételek alig tartalmaznak fűszereket, és meglehetősen egyhangúak. Nyilván nem tartalmazzák mindazt, pláne olyan mennyiségben, amire egy felnőttnek szüksége van.
Ami a babának jó és elég, az a szüleinek már nem az. (Fotó: Profimedia)
Káposztaleves-diéta
Te jó ég, a káposztaleves! Emlékezhetünk arra az évre, amikor minden irodista ezt hordta be naponta, literszám. Mondván a káposzta „negatív kalória”, mint az ananász, vagyis az emésztéséhez több energiára van szükség, mint amennyit ad. Elhisszük ezt? Ne tegyük! Mégis annyian bevették (szó szerint), hogy később kapszulás formában is kapható volt. Bizony, egyhangú diéta, kevés kalóriabevitellel. Sajnos ilyenformán inkább csak lassítja az anyagcserét, és tápanyaghiányhoz vezet. És hogy egy életre megutáljuk a káposztát, az is biztos…
Víz- és hashajtók
Nem az ételek elfogyasztásával van a baj, hanem a megemésztésükkel! Erre jöttek rá azok az állítólag létező modellek, akik úgy fogytak, hogy csak megrágták az ételt kezdte a hamburgertől a lángoson át a habos süteményekig, de nem nyelték le, inkább kiköpték. Ugyanezen az elgondoláson alapul a víz- és hashajtók használata. Semmi gond, megesszük, aztán ahogy volt, kiadjuk magunkból. Emlékeztet valamire? Igen, a bulimia, a súlyos, testképzavaros, hányásos betegség. Még hogy semmi gond… akár bele is lehet halni! Ráadásul a különféle „hajtókkal” nem érünk el igazi súlyvesztést, csak átmenetileg távozik belőlünk a folyadék (plusz még egy sor hasznos anyag). A versenysportolók jól ismerik a módszert, ám a szövődményeikkel is tisztában vannak. Nagy a rászokás veszélye, vagyis folyton emelni kell az adagot. Ördögi kör hasfájással, székrekedéssel és hasonló „jókkal”.
Zsírszegény diéta
Változó, hogy a diéták melyik anyagot démonizálják, a cukrot vagy a zsírt, de általában ez a kettő a főellenség. A másodikkal nyúlhatunk jobban mellé, mert míg a finomított kristálycukornak valóban kevés haszna van, a zsírokra igenis nagy szüksége van a testünknek. De érdekes fejtegetés az is, hogy akitől megvonják a zsírt, az öntudatlanul is károsabb anyagokkal fogja pótolni azt. Például cukorral. Így tesz sok élelmiszergyártó is, amely ráírja a termékére, hogy „light”, vagy ‘csökkentett energiatartalom’ holott lehet, hogy ez adott esetben csak zsírmentességet jelent, de nem cukormentességet. A zsírszegény étrend megemelheti a vér triglicerid-szintjét és csökkenti a HDL-koleszterinszintet, mindkettővel megnövelve a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának kockázatát. Valamint… csökkenti a tesztoszteronszintet is – ezt ugye, végképp nem akarjuk? Nemcsak a férfiaknál szempont ez, hiszen valamennyi tesztoszteront mindannyiunk szervezete tartalmaz. De elég ellenérv lehet az is, hogy aki egyáltalán nem fogyaszt zsiradékot, annál hamar fáradság, gyengeség jelentkezik, és a bőrproblémák, hajhullás is gyakori tünet náluk.
Elmondhatjuk, hogy minden 1000 kalória alatti étrend csak rövidtávon lehet hatásos, hiszen a szervezet anyagcsere-visszaeséssel fog rá reagálni. Súlyos éhezés során a test zsírszövetei megcsappannak, az izomzat is sorvadásnak indulhat, valamint csökken a csontok mésztartalma. Nemcsak az energiatartalom számít ugyanis, hanem a táplálékunk összetétele is. Hogy mást ne mondjunk, az emberi szervezet bizonyos aminosavakat és zsírsavakat, vitaminokat és nyomelemeket nem képes előállítani, így ezeket csak kívülről tudjuk bevinni.
Fogyjunk inkább hosszabb idő alatt, de tartósabban! Hogy hogyan? Nincs nagy titok: kalóriaszegény, de minden tápanyagot tartalmazó étrenddel, rendszeres mozgással, sok alvással, hidratálással. Iktassuk ki az üres kalóriákat, és együnk mindig kevesebbet, mint amennyit bírnánk! Részesítsük előnyben a zöldségeket és sovány húsokat, de ne korlátozzuk az étkezéseinket csak ezekre! És igen, legyen édesség is, csak kis adagokban! Különben az élettől is elmegy a kedvünk, nemcsak a diétázástól.