Az Európai Vakok Szövetségének adatai alapján tudjuk, hogy a vakok és gyengénlátók átlagos munkanélküliségi rátája meghaladja a 75 százalékot.
Ugyanez az adat Amerikában a Vakok Országos Szövetségének beszámolói alapján szintén elkeserítő: a látásukban korlátozott munkaképes felnőtteknek mindössze 42 százaléka dolgozik. Ennek ellenére, szerencsére vannak olyan kezdeményezések, amelyek a gyengénlátók erejére támaszkodnak.
2006-ban alakult meg a németországi Duisburgban a Discovering Hands, ahol vakok és gyengén látók segítik az orvosok munkáját, szuperérzékeny ujjaik ugyanis ki tudják tapintani a melldaganatot. A program résztvevői egy kilenc hónapos tréningen vesznek részt, ahol nemcsak a rákról és a megfelelő kommunikációról tanulnak, de a tapintásukat is monitorozzák.
Az ötlet olyannyira jól működik, hogy a vak munkatársak jóval több csomót tudnak kitapintani, mint a látó orvosok, ráadásul míg egy látó szakember csak az 1-2 cm-es daganatokat érzi meg, addig a gyengén látó kollégák már a 6-8mm-eseket is kitapintják.
A Discovering Hands egyik munkatársa mutatja be a vizsgálat menetét
(Fotók: Getty Images)
A vak emberek által végzett mellvizsgálat másik pozitív hozadéka, hogy a páciensek sokkal jobban érzik magukat vizsgálat közben, a tudat, hogy az illető nem látja őket, nyugtatólag hat. Ráadásul míg egy orvosi vizsgálat alig pár percig tart, a Discovering Hands munkatársai 30-45 percig monitorozzák a mellet.
Még egy érdekes adat, ami a tapintást illeti: laboratóriumi vizsgálatok igazolják, hogy a nőké precízebb, ami azzal áll összefüggésben, hogy az ujj mérete befolyásolja annak érzékenységét. A kisebb ujjak „ügyesebbek”, hiszen a tapintásért felelős receptorok – amiből mindenki ugyanannyival rendelkezik – sűrűbben helyezkednek el.
Agyi képalkotó vizsgálatok igazolják azt is, hogy a vakok és gyengén látók tapintása azért érzékenyebb, mert a látókhoz képest egészen más agyterületek aktiválódnak érintéskor. Amikor egy látó ember érint meg valamit, agyának parietális lebenye lép működésbe, míg a vak embereknél ezenkívül a nyakszirti lebeny is, ami normál esetben teljes egészében a látást szolgálja.
A kutatók arra is rávilágítanak, hogy a vak emberek tapintása sem egyforma. Megfigyelték, hogy azok, akik vakon születnek, és akik rendszeresen olvassák a Braille-t, sokkal érzékenyebb tapintással bírnak, mint azok, aki látónak születnek, és csak később veszítik el szemük fényét, illetve nem sajátítják el a speciális ábécét. További érdekesség, hogy azok az ujjak sokkal precízebbek, amelyekkel a vak emberek a Braille-t olvassák.
Forrás: vice
Olvass tovább!
- „Már egy nappal a mellrák diagnózisom után gyógyulásként tekintettem az előttem álló útra”
- Dr. Koiss Róbert nőgyógyász-onkológus: „Nemcsak a daganatot távolítjuk el, a beteg lelkét is kezelnünk kell”
- „Anya, akkor nekem is lehet rákom?” – Genetikai hajlam a daganatoknál
Szponzorált tartalom
