A fogyás a laborban kezdődik: ezek a problémák állnak leggyakrabban az elhízás mögött

Olga | 2021. Június 10.
A túlsúly nem esztétikai kérdés, hanem az életünk minősége múlhat rajta. A csodabogyók és őrült diéták helyett azonban először egy alapos kivizsgálásra van szükség, ha elhízással küzdünk.

A fogyókúrák és fogyitabletták helyett inkább orvoshoz kell fordulni, ha leküzdhetetlen kilókkal és túlsúllyal küzdünk. Bár az elhízást esztétikai gondnak fogja fel a többség, a valóság az, hogy általában valamilyen egészségügyi probléma húzódik meg mögötte és nem azért van túlsúlyunk, mert somlói galuskát eszünk kolbásszal mindennap. A hízás-fogyás nem arról szól, hogy hányas méretű ruhába férünk bele, hanem inkább az egészségügyi okokra kell figyelni ahhoz, hogy hosszú távon megoldást találjunk és az életminőségünkön is javítsunk.

Az elhízás majdnem olyan, mint a dohányzás

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a túlsúly és az elhízás a második legfontosabb megelőzhető rizikófaktor a dohányzás után: a fejlett országokban a túlsúlyos és elhízott emberek aránya ötévente megduplázódik. Ha marad ez a tendencia, akkor a fejlett országokban a következő 30 évben 92 millió ember fog meghalni idő előtt kóros elhízásra visszavezethető betegségekben, mert az elhízás három évvel rövidíti meg a várható élettartamot – állapította meg az iparosodott országokat tömörítő szervezet, az OECD jelentése, amely a kövérségnek a gazdaságra gyakorolt hatását vizsgálta összesen 52 országban.

De mikor mondhatjuk azt, hogy elhízás esete áll fenn? Az elhízás meghatározására a leggyakrabban alkalmazott mutató az úgynevezett testtömegindex (angolul: Body Mass Index; röviden: BMI), amely szerint négy tápláltsági kategóriát különböztetünk meg. A WHO meghatározása szerint 25 kg/m2 feletti BMI értéknél túlsúlyról, 30 kg/m2 BMI felett pedig elhízásról beszélünk. Az elhízás mértékével együtt pedig nő a kockázat a 2-es típusú cukorbetegségre, magas vérnyomásra és egyes rosszindulatú daganatos megbetegedésekre.

Egészségtelen életmódban elöl járunk

A becslések szerint Magyarországon a halálozások fele egészség-magatartásbeli kockázati tényezőknek tulajdonítható, amilyen a helytelen táplálkozás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kevés testmozgás. Ez az arány jóval magasabb a 39%-os uniós értéknél. 2017-ben az összes halálozás mintegy 28%-a (34 000) volt betudható az étrenddel összefüggő kockázatoknak – ideértve a csekély mértékű gyümölcs- és zöldségfogyasztást, valamint a magas só- és cukorfogyasztást –, ami tíz százalékponttal magasabb, mint az uniós átlag – írja az OECD Magyarország Egészségügyi országprofil 2019 című tanulmánya.

Nem csodabogyók, hanem orvosi segítség kell

Az elhízás kezelését leginkább az akadályozza, hogy elhízottként egyszerűen nem jut eszünkbe, hogy laborba vagy orvoshoz forduljunk a túlsúllyal, mert a társadalmi párbeszédben általában a plusz kilókért mindig kizárólag az egyéni döntéseink a felelősek. Azaz evidensnek vesszük, hogy ha kevesebbet ennénk és többet mozognánk, biztos lefogynánk, és csak azért híztunk egy év alatt 10 kilót, mert túl sok szalámis kenyeret vacsoráztunk.

Bár az igaz, hogy a hízáshoz az egészségtelen életmódon keresztül vezet az út, azt sem szabad kifelejteni a képletből, hogy az egészségtelen életmód meg is betegítheti a testünket, ami miatt aztán már hiába erőlködünk csodabogyókkal és fogyókúrákkal, nem fog menni a fogyás. A túlsúlyunkra is úgy kell tekinteni, mint mondjuk egy törött lábra: egyértelmű, hogy ha eltört a lábunk, azonnal orvoshoz fordulunk, ugyanilyen egyértelmű kellene, hogy legyen, hogy az elhízás okait is kivizsgáltatjuk és kezeltetjük. A kezeléshez is kell kitartás és akarat, de biztos, hogy sokkal hatásosabb lesz az elhízás ellen egy komplex orvosi gyógymód, mint a súlyos összegekbe kerülő csodabogyók és előírt, sokszor betarthatatlan egyenétrendek.

Az elhízás kezeléséhez szakemberre van szükség (Fotó: Getty Images)

Az elhízás leggyakoribb okai

Az elhízás leggyakoribb okai között általában az inzulinrezisztencia, leptinrezisztencia, pajzsmirigy-alulműködés vagy a mellékvese működésének zavara áll.

Inzulinrezisztencia

A 2-es típusú cukorbetegség előszobájaként is szokták említeni az inzulinrezisztenciát (rövidítése: IR). A legáltalánosabb meghatározás szerint az inzulinrezisztencia az az állapot, amikor az inzulin egy vagy több hatása az élettanitól elmarad, azaz normális inzulinválasz csak a fiziológiásnál nagyobb mennyiségű inzulin jelenlétében figyelhető meg. Mivel az inzulin hatásai közül a legjobban a szénhidrátanyagcserét érintők mérhetők, ezért az IR az inzulin miatti vércukorcsökkenés normálistól való elmaradását jelenti.

Az inzulinrezisztencia tünetei:

Leptinrezisztencia

A leptint a zsírszövet termeli, és a telítettségérzésben játszik fontos szerepet. Akkor beszélünk általában leptinrezisztenciáról, ha akkor sem érezzük tele magunkat, amikor sokat ettünk. „Az érintettek állandóan éhséget éreznek, mintha zsírraktáraik nem lennének már régen tele. Eddig abból indultunk ki, hogy a hormonrezisztencia oka a szállítási folyamat hibájában rejlik. A leptinrezisztencia okát körül tudjuk határolni, és kutatásainkat az idegsejteken belüli molekuláris mechanizmusokra összpontosítani. Ha a telítettség során lejátszódó minden folyamatot meg tudjuk fejteni, akkor új, túlsúly elleni terápiákat tudunk kifejleszteni, és célzott módszerekkel tudjuk támogatni az elhízott embereket a fogyásban” – írta Paul Pfluger, a müncheni Helmholtz Központ diabétesszel és elhízással foglalkozó intézetének munkatársa a vonatkozó tanulmányban.

A leptinrezisztencia tünetei:

Pajzsmirigy-alulműködés

A pajzsmirigy a légcső előtt elhelyezkedő szerv. Jód és fehérje felhasználásával trijód-tironint (T3) és thiroxint (T4) termel. Alapanyagcsere-szabályozó szerv, így a szervezet szinte minden sejtjére hatást gyakorol. Amikor a pajzsmirigy alulműködéséről beszélünk, akkor hajlamosak lehetünk a hízásra. Ha az alábbi tünetek közül többet is észlelünk magunkon, akkor bizony irány a labor, majd az endokrinológus! A legfontosabb, hogy a diagnózis felállítása után megkezdődjön a hormonszint kontrollálása.

Fotó: Getty Images

A pajzsmirigy-alulműködés tünetei:

Mellékvese működésének zavara

Az indokolatlan súlygyarapodást a mellékvesekéreg túlműködése (Cushing-szindróma), elsősorban a kortizol túltermelődése, illetve túlzottan magas szintje is okozhatja. Leggyakoribb oka a külső szteroid folyamatos és nagy dózisú bevitele. A Cushing-szindróma belső oka lehet a mellékvesekéreg saját túlműködése, vagy esetleg az agyalapi mirigy, illetve a hypothalamus túlzott működése.

A Cushing-szindróma tünetei:

A fogyás a laborban kezdődik!

Ahhoz, hogy kiderüljön az elhízás, túlsúly oka, átfogó vizsgálatokra van szükség. A laborban az általános egészségügyi állapot felmérését szolgáló laborvizsgálatokon túl (GOT, GPT, GGT, ALP, karbamid, húgysav, kreatinin, Na, K, bilirubin, vércukor, triglicerid, koleszterin, HDL-koleszterin, LDL-koleszterin, összfehérje, albumin, vas, transzferrin, vérkép) az elhízás lehetséges okaira is fény derülhet (leptin, kortizol, inzulin, TSH).

Egészséges életmód:

Exit mobile version