A menstruáció általában 28 napos időközönként jelentkezik, ami egyénenként eltérő lehet, de a 21 és 35 nap közötti hosszúságú ciklus még normálisnak számít. Cikluszavart jelezhet viszont, ha a két menstruáció közti idő túl rövid, vagy éppen túl hosszúra nyúlik.
Vérzészavar bármely életkorban előfordulhat
A klimax kapujában a ciklus megváltozása élettani folyamat, hiszen a negyvenes életévektől kezdetét veszi a petefészek-működés hanyatlása, és a nők elindulnak a változókor felé vezető úton. A csökkenő hormontermelés elsőként a menstruációs ciklus megszokottól eltérő rendjében nyilvánul meg. A két menzesz közti időtartam rövidebbé vagy hosszabbá válhat, egy-egy vérzés akár ki is maradhat, valamint jelentkezhetnek úgynevezett köztivérzések, pecsételések. Változhat a menstruáció hossza, illetve a vérzés mennyisége.
Fogamzóképes, illetve serdülőkorban szabálytalanság alakulhat ki
- például fogyókúra miatti koplalás,
- komolyabb érzelmi megrázkódtatás (pl. szerelmi bánat),
- túlhajszoltság,
- étkezési zavarok (bulimia, anorexia),
- stressz vagy folytonos idegeskedés miatt egyaránt.
Ha többször is előfordul, hogy 21 napnál gyakoribb, vagy 35 napnál ritkábban jön meg a menzesz, az cikluszavarra utal.
Már kórosnak tekinthető, ha a vérzés az átlagosnál jóval rövidebb vagy hosszabb ideig tart, rendszertelen, élénk színű, fájdalmas, alvadékos; ha a két menstruáció között időszak túl rövid vagy túl hosszú, illetve ha a menstruáció akár három hónapnál hosszabban elmarad.
Tudtad? A tinédzserkorban rendszertelenül jelentkező menzesz még nem tekinthető kórosnak, ezzel csak akkor szükséges orvoshoz fordulni, ha a vérzés nagyon bőséges, vagy ha túl hosszú ideig tart.
A kórosan megnyúlt idejű és erős vérzés jelezhet akár betegséget is, például miómát, a méhnyálkahártya túlzott megvastagodását, pajzsmirigyproblémákat, endometriózist, de a problémát kiválthatja akár méhen belüli fogamzásgátló eszköz is. Ha túl erős a vérzés, semmiképp se hanyagoljuk el ezt a problémát, mert vérszegénységhez vezethet!
Mióma
A mióma a méhizomzat jóindulatú daganata, amely okozhat erősebb hasi görcsöket és fokozottabb vérzést is. A szervezetben az ösztrogéntúlsúly miatt kialakuló mióma általában hormonális gyógyszerekkel szabályozható.
Petefészekciszta
A petefészekciszta gyakori oka a menstruáció kimaradásának. Ha a megérett petesejt nem lökődik ki a tüszőből, a tüszőfolyadék felszaporodik, és rendellenes, akár öt-tíz centiméter átmérőjű, többnyire folyadékkal telt tömlőszerű képződmény alakul ki a petefészken, mely hormont termelve befolyásolhatja a ciklust. Hatására a menstruáció késhet, kimaradhat. Ha a ciszta nem szívódik fel magától néhány menstruációs ciklus alatt, orvosi beavatkozásra van szükség.
Méhpolip
A méhpolip a méhtestet bélelő nyálkahártya kóros túlburjánzása. Ez a sokakat érintő elváltozás jellemzően mindig befelé, a méh ürege felé növekszik. Pontos oka nem ismert, valószínűleg hormonális eredetű, de krónikus gyulladáshoz társulva is kialakulhat. Gyakrabban jelentkező menstruációval, illetve közti vérzéssel hívhatja fel magára a figyelmet. A polip eltávolítása azért fontos, mert megléte akár meddőséghez is vezethet.
A cikluszavar további súlyos következménye
Az agyalapi mirigy által termelt „anyasági hormon”, a prolaktin szerepe a teherbeesés támogatása, valamint a szülés utáni tejelválasztás beindítása és fenntartása. A prolaktin kis mennyiségben állandóan jelen van a női szervezetben, ha azonban terhesség vagy szoptatás nélkül is magas a szintje, akkor megzavarhatja a ciklust, amivel pont a fogantatást akadályozhatja meg.
Vegyük észre magunkon a jeleket, és ne féljünk segítséget kérni!