Testünk valamennyi sejtjének működéséhez létfontosságú ásványi anyag a vas. Vashiány esetén először a raktározott vas mennyisége fogyatkozik meg. Ha a vasraktárak teljesen kimerülnek, akkor már idővel nem egyszerű vashiánnyal, hanem annak súlyosabb formájával, a vashiányos vérszegénységgel kell szembenéznünk.
A vashiány kialakulása szempontjából különösen veszélyeztettek a csecsemők, a kisdedek, a serdülők, a várandós kismamák, erős havi vérzés esetén az aktív korban lévő nők, és a vas rosszabb felszívódása, illetve hasznosulása miatt az idősek és a vegetáriánusok. Bármilyen jelentős vérvesztés, de a krónikus, hosszan tartó vérezgetés is vashiányos vérszegénységhez vezethet.
Fotó: Getty Images/yulka3ice
Mitől veszíthetünk vasat?
A menstruáció alatt a nők a vérrel együtt vasat is veszítenek, egyesek az átlagnál hevesebb vérzéssel még többet, így nekik fokozottan figyelniük kell a vas pótlására. De nemcsak a nők, hanem mindenki veszít vasat nap mint nap.
Tudtad? Az, hogy egy embernek mennyi vasra van szüksége naponta, az a nemétől és az életkorától is függ. A férfiak átlagosan napi 1 mg, a nők napi 2 mg, a várandós nők pedig napi 3 mg vasat veszítenek.
Bizonyos betegségek megléte esetén
Mindkét nemnél előfordulhatnak olyan betegségek – például fekély, daganat, gluténérzékenység, gyulladásos bélbetegség vagy akár aranyér, orrvérzés –, amelyek vérzéssel, felszívódási zavarral vagy gyulladással járhatnak együtt, ami növelheti a vashiány kialakulásának kockázatát.
Tudtad? Legtöbbünk számára ismert tény, hogy véradáskor, vagy szülés alkalmával, vagy orrvérzéssel vasat is veszítünk, de az már kevésbé köztudott, hogy a vizelettel, széklettel, illetve a verítékkel, sőt a levágott körömmel és a naponta kihullott néhány szál hajjal úgyszintén.
Várandósság idején
Terhesség alatt a kismamáknak annyira megnő a vasigényük, hogy vaspótlás nélkül nem tartható fenn az egyensúly. Nemcsak a kismama vérképzéséhez van szükség ilyenkor több vasra, hanem a magzat normális fejlődéséhez is, főleg az idegrendszer fejlődéséhez.
Csecsemő- és serdülőkorban
A gyors idegrendszeri és testi fejlődés időszakában megnő a szervezet vasigénye. Ez csecsemőknél, kisdedeknél, később pedig a serdülőkori ütemes növekedés és nemi érés idején fordul elő. Emiatt különösen fontos, hogy figyelmet fordítsunk a gyerekek ásványi anyagokban gazdag étrendjére!
Pótolnunk kell ezt a létfontosságú nyomelemet!
A szervezetünk egészséges, normál működéséhez elengedhetetlen a megfelelő, napi 12-15 mg elemi vasmennyiség bevitele. Mivel ezt a nyomelemet a szervezetünk nem állítja elő, így a táplálékunkkal kell gondoskodnunk a pótlásáról. A vas legfontosabb természetes forrásai az állati eredetű táplálékok – például a máj vagy a tonhal, vörös húsok (disznó- és marhahús) –, de ezenfelül magas vastartalmú a spenót, a mandula, a tökmag és a lencse is.
Vas hiányában a szervezetünkben izomgyengeség is felléphet, a mioglobin szintjének csökkenése miatt, míg a vörösvértestek hemoglobintartalmának csökkenése a vér oxigénszállító kapacitását gyengíti. A vashiány megelőzésére már recept nélkül is elérhetők megfelelő mennyiségű elemi vasat tartalmazó készítmények, melyekből akár napi 1 tabletta szedése is elegendő lehet a vashiány megakadályozására.
Tudj meg többet a testedről!
- 5 különleges testi adottság, amivel csak kevesen rendelkeznek
- Tévedsz, ha azt hiszed, csak az orrod érzékeli a szagokat
- Kvíz: Ezt biztos nem tudtad az emberi testről
(Nyitókép: Getty Images/ yulka3ice)