Egészen addig nincs baj, amíg a szokásainknak megfelelően alszunk és ezáltal eleget pihenünk. Más a helyzet azonban, ha bármilyen tényező megzavarja a nyugalmat. Az ilyesmi ugyanis alvászavart is okozhat, amely napközbeni álmossághoz, kimerüléshez, komolyabb esetekben depresszióhoz, szorongáshoz vezethet.
Fotó: Getty Images/Basak Gurbuz Derman
Az alvászavar jelei
Alvászavarra utalhat:
- ha nehezen alszunk el este, illetve éjszaka többször felébredünk;
- ha úgy érezzük, fáradtabban kelünk fel, mint ahogy lefeküdtünk;
- ha napközben szinte bármikor, bárhol el tudnánk aludni, vagy el is szundítunk hosszabb-rövidebb időre;
- ha egyre nehezebben tudunk koncentrálni és egyre gyakrabban felejtünk el dolgokat.
Az alvászavar típusai
Az inszomnia, azaz álmatlanság olyan állapot, amikor fáradtak vagyunk, nagyon szeretnénk aludni, mégsem tudunk, illetve ha felületesen alszunk, éjszaka többször felriadunk, esetleg reggelente túl korán ébredünk fel. A tartósan fennálló inszomnia hátterében állhatnak különböző testi vagy mentális betegségek, de egyes gyógyszerek, élvezeti szerek, életmódbeli és lelki tényezők egyaránt lehetnek kiváltó okok.
- Hiperszomnia áll fenn olyankor, ha nappal annak ellenére fáradt valaki, hogy éjszaka elegendő ideig aludt. A hiperszomnia oka lehet bizonyos gyógyszerek, főként altatók vagy nyugtatók túladagolása, de a fokozott alvásigény testi betegségre is utalhat.
- Narkolepszia: ez a legnehezebben diagnosztizálható alvászavar, amely váratlan alvásrohamokkal, átmeneti bénultsággal, hallucinációkkal jár, és gyakran évtizedeken át okoz nagyon kellemetlen tüneteket.
- Nyugtalan láb szindróma: legfőbb tünete a végtagokban, főleg a lábakban érzett kellemetlen, nehezen leírható diszkomfortérzés, ami nemcsak az elalvást nehezíti meg, de nappal is kényelmetlenséget okoz.
- Az alvási apnoét, vagyis légzéskimaradást a garat izmainak kizárólag alvás vagy szendergés közbeni ellazulása, és az emiatt kialakuló ismétlődő légúti elzáródás okozza.
Mi állhat a háttérben?
- Az inszomnia, avagy álmatlanság hátterében állhat fizikai betegség – például a pajzsmirigy túlműködése – vagy pszichiátriai betegség, illetve gyakran kialakulhat valamely gyógyszer mellékhatásaként is. A helytelen életmód, egyes rossz szokások ugyancsak vezethetnek álmatlansághoz, például ha túl sok fehérjét vagy túl sok cukros ételt (csokoládét, süteményeket) eszünk közvetlenül lefekvés előtt, vagy ha túlesszük magunkat nehéz ételekkel.
- Alvászavar kialakulásához vezethet a szellemi túlterheltség, a felgyülemlett, megoldatlan feladatok, a munkahelyi stressz, az éjszakai munka vagy a három műszakos időbeosztás csakúgy, mint a magánéleti problémák (például családon belüli viták).
Nem szabad megijedni!
Ha egy hónapnál hosszabb ideig, tartósan fennáll az alvászavar, akkor feltétlenül forduljunk orvoshoz! Nem szabad megijedni, az inszomnia kezelése alapvetően gyógyszeres terápiából áll.
Mit tehetünk még?
Szabályos alvásprogram
Célszerű minden este ugyanakkor lefeküdni, és ami még fontosabb, reggelenként – még hétvégén is – ugyanabban az időpontban felkelni. Legyünk következetesek!
Rutinszerű lefekvés
Magunk által meghatározott rend szerinti, egymást követő tevékenységekkel – pl. nyugodt sétával, zene hallgatásával, fog- és arcmosással, az ébresztő beállításával – lehet jól ráhangolódni a lefekvésre. A megszokott tevékenységeket, rituálékat minden este érdemes elvégezni, akár otthon, akár idegen helyen alszunk éppen.
Tudj meg többet a testedről!
- 5 különleges testi adottság, amivel csak kevesen rendelkeznek
- Tévedsz, ha azt hiszed, csak az orrod érzékeli a szagokat
- Kvíz: Ezt biztos nem tudtad az emberi testről
(Nyitókép: Getty Images/Basak Gurbuz Derman)