Az alvászavar lehet akut – azaz ritkán előforduló, átmeneti –, illetve krónikus. Akut alvászavart számos körülmény idézhet elő még a legjobban alvók életében is, így például egy közelgő vizsga, állásinterjú, utazás, esküvő, temetés, vagyis bármilyen stressz. Szintén átmenetileg zavarhatnak bele az alvásunkba a betegségek vagy a fizikai fájdalmak, és ide tartoznak az életmóddal kapcsolatos rossz szokások is, mint a lefekvés előtti nagy vacsorák, a hosszas internetezés az ágyban vagy az alkoholfogyasztás.
Fotó: Getty Images
Krónikus alvászavarról akkor beszélhetünk, ha minimum egy hónapja fennállnak a panaszok, amelyeket nem egy esetben különböző kóros állapotok (például alvajárás, horkolás, depresszió) idéznek elő.
A kezeletlen alvászavar is megbetegíthet, szinte észrevétlenül.
Magas vérnyomás
Alig akad olyan ember, aki élete során soha ne tapasztalná meg, milyen érzés álmatlanul forgolódni éjszaka.
„Körülbelül másfél éve kezdődött, hogy hajnalig sorozatokat nézek, mert nem tudok elaludni. 11 körül, amikor úgy érzem, már leragadnak a szemeim, lekapcsolom a villanyt, de ahogy sötét lesz a szobában, az álmosságnak nyoma sincs, és elkezdenek cikázni a gondolataim. Bevallom, csak nagy sokára kerestem fel az orvosomat, aki nem talált egyértelmű indokot, azt viszont megállapította, hogy nagyon magas a vérnyomásom, amit a tartós alvászavar idézett elő. Vérnyomáscsökkentőt és altatót írt fel. Emellett elkezdtem jógázni és gyógynövényteákat inni” – mondja Janka, aki a tartós alvászavar miatt fáradt volt napközben, emiatt pedig a munkájában is egyre nehezebben tudott helytállni, koncentrálni.
Tudtad? Egyes kutatások szerint minden tizedik, más vizsgálatok eredményei alapján azonban minden második ember küzd rövidebb-hosszabb ideig alvászavarral vagy krónikus alvási nehézségekkel.
Szív- és érrendszeri rendellenességek
A napi hét óránál kevesebb alvás hosszú távon szó szerint a szívügyünkké válhat. Már a rövid távú alváshiány is megterheli a szervezetet, mivel emeli a szívösszehúzódások számát és a vérnyomást. Friss eredmények alapján a napi 6-8 óránál rendszeresen kevesebb alvás 11 százalékkal növeli a koszorúér-betegség és a szívroham esélyét.
Gyengül a koncentrációs képesség
Az alvás legfőbb feladata, hogy a testünk pihenjen, ennek hiányában ugyanis az ember nem képes a normális teljesítőképességét fenntartani: gyengül a koncentráció, ingerlékenyekké válunk, bizonyos feladatok ellátása fizikailag is nehezünkre esik.
Kihat az emlékezőképességre
Az alvásciklus néhány része fontos szerepet játszik az emlékek megszilárdításában is: ha nem alszunk eleget, kevésbé fogunk emlékezni arra, mi történt velünk előző nap.
Hízáshoz, cukorbetegség kialakulásához vezethet
A kialvatlanságtól fokozódhat az étvágy, aminek hátterében – egyebek mellett – az éhség- és jóllakottságérzést szabályozó hormonok zavara áll. Az alváshiány miatti rossz hangulatot pedig főként a „boldogsághormon”, a szerotonin termelődését elősegítő, szénhidrátban gazdag ételekkel, édességekkel próbáljuk elűzni, ami viszont könnyen hízáshoz vezethet. A tartós alváshiányban szenvedőknél a cukorbetegség kialakulásának kockázata is fokozódik.
(Nyitókép: Flashpop/Getty Images)