Sokakkal megesik, hogy munka után hazaérve úgy érzik, egyszerűen se kedvük, se erejük bármit is csinálni. Ilyenkor az ember a legegyszerűbb kérdésre is ingerülten válaszol, és minden apróság idegesíti. A dolog hátterében leggyakrabban a munkahelyi stressz áll, ami egész életünkre hatással van, és előbb vagy utóbb az egészségünkre is rányomja a bélyegét.
Fotó: Getty Images/Maskot
Mi az a munkahelyi stressz?
Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint a munkahelyi stressz tulajdonképpen az a reakció, amely akkor lép fel bennünk, ha a munkahelyi elvárások meghaladják a tudásunkat vagy a képességeinket – és ennek következtében úgy érezzük, képtelenek vagyunk megbirkózni a ránk nehezedő nyomással. A munkahelyi stressz tehát sosem bizonyos helyzetekről szól, amelyekbe a munkahelyi környezetben kerülünk, hanem arról, ahogyan azokra reagálunk.
Melyek a leggyakoribb stresszfaktorok?
A kiváltó tényezőket két jól elkülöníthető típusra lehet osztani:
1. a munka jellegéből,
2. a munkahelyi körülményekből adódó stresszfaktorok.
A munka jellege
A munka jellegéhez köthető stresszfaktorok a munkakörhöz kapcsolódó feladatokból erednek. Ide tartozik a munka mennyisége, a munkatempó és a munkaórák kérdése is. Jelentősége van továbbá annak is, hogy a munkavállalónak van-e, illetve milyen szerepe van a döntéshozatalban.
A munka jellege miatti munkahelyi stressz okai lehetnek az alábbiak:
- ingerszegény és értelmetlen feladatok,
- monotonitás,
- rugalmatlan munkaidő,
- kirekesztettség a döntéshozatalból.
Munkahelyi körülmény
A karrierlehetőség és a bérezés kérdése, illetve a szervezetben betöltött szerep a munkahelyi stressz legfőbb forrása lehet csakúgy, mint a személyes kapcsolatok alakulása.
A munkahelyi körülményekből adódó stressz forrása lehet:
- az előrejutási lehetőségek hiánya,
- a rendezetlen munkakör,
- a munkatársak vagy a vezetőség támogatásának hiánya,
- a munka és a magánélet egyensúlyának megingása.
Milyen tünetek jelentkezhetnek?
A munkahelyi stresszel küzdők igyekeznek minél kevesebb időt a munkahelyen tölteni. Gyakran késve érkeznek, illetve hajlamosak heves érzelmi reakciókra és sokszor idegesek. Ugyancsak a munkahelyi stressz tünetei közé tartozik a gyakori hangulatingadozás, illetve az önbizalom és a motiváció hiánya.
A viselkedésben megfigyelhető tünetek legtöbbször testi panaszokkal társulnak. Ilyen lehet a magas vérnyomás, a gyakori mellkasi fájdalom, fejfájás, alvászavar és az immunrendszer meggyengülése.
Mit tehetünk?
1. Ismerjük fel a munkahelyi stressz tüneteit: ahhoz, hogy kezelni tudjuk, először világosan kell látnunk, mivel állunk szemben.
2. A stressz kezelésére az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb módszer a rendszeres testmozgás.
3. Tartsunk szüneteket! Ha stresszesnek érezzük magunkat, óránként tartsunk kisebb szüneteket munka közben. Álljunk fel, mozgassuk át a testünket.
4. A különböző légzőgyakorlatokkal minimális idő- és energiaráfordítással kezelhetjük a munkahelyi stresszt. Egy pár perces gyakorlat is jelentősen csökkentheti a szorongást és ellazítja a testet.
5. Már az is sokan segít a munkahelyi stressz kezelésében, ha valakinek el tudjuk mondani a problémánkat. Sokan a gyengeség jelének tartják a panaszkodást, viszont, ha magunkba fojtjuk a feszültséget és egyedül próbálunk megküzdeni a problémákkal, akkor azok előbb vagy utóbb el fognak hatalmasodni rajtunk.
Szponzorált tartalom
