Munkahelyi stresszfaktorok

Sokakkal megesik, hogy munka után hazaérve úgy érzik, egyszerűen se kedvük, se erejük bármit is csinálni. Ilyenkor az ember a legegyszerűbb kérdésre is ingerülten válaszol, és minden apróság idegesíti. A dolog hátterében leggyakrabban a munkahelyi stressz áll, ami egész életünkre hatással van, és előbb vagy utóbb az egészségünkre is rányomja a bélyegét.

Fotó: Getty Images/Maskot

Mi az a munkahelyi stressz?

Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint a munkahelyi stressz tulajdonképpen az a reakció, amely akkor lép fel bennünk, ha a munkahelyi elvárások meghaladják a tudásunkat vagy a képességeinket – és ennek következtében úgy érezzük, képtelenek vagyunk megbirkózni a ránk nehezedő nyomással. A munkahelyi stressz tehát sosem bizonyos helyzetekről szól, amelyekbe a munkahelyi környezetben kerülünk, hanem arról, ahogyan azokra reagálunk.

Melyek a leggyakoribb stresszfaktorok?

A kiváltó tényezőket két jól elkülöníthető típusra lehet osztani:

1. a munka jellegéből,

2. a munkahelyi körülményekből adódó stresszfaktorok.

A munka jellege

A munka jellegéhez köthető stresszfaktorok a munkakörhöz kapcsolódó feladatokból erednek. Ide tartozik a munka mennyisége, a munkatempó és a munkaórák kérdése is. Jelentősége van továbbá annak is, hogy a munkavállalónak van-e, illetve milyen szerepe van a döntéshozatalban.

A munka jellege miatti munkahelyi stressz okai lehetnek az alábbiak:

• ingerszegény és értelmetlen feladatok,
• monotonitás,
• rugalmatlan munkaidő,
• kirekesztettség a döntéshozatalból.

Munkahelyi körülmény

A karrierlehetőség és a bérezés kérdése, illetve a szervezetben betöltött szerep a munkahelyi stressz legfőbb forrása lehet csakúgy, mint a személyes kapcsolatok alakulása.

A munkahelyi körülményekből adódó stressz forrása lehet:

• az előrejutási lehetőségek hiánya,
• a rendezetlen munkakör,
• a munkatársak vagy a vezetőség támogatásának hiánya,
• a munka és a magánélet egyensúlyának megingása.

Milyen tünetek jelentkezhetnek?

A munkahelyi stresszel küzdők igyekeznek minél kevesebb időt a munkahelyen tölteni. Gyakran késve érkeznek, illetve hajlamosak heves érzelmi reakciókra és sokszor idegesek. Ugyancsak a munkahelyi stressz tünetei közé tartozik a gyakori hangulatingadozás, illetve az önbizalom és a motiváció hiánya.

A viselkedésben megfigyelhető tünetek legtöbbször testi panaszokkal társulnak. Ilyen lehet a magas vérnyomás, a gyakori mellkasi fájdalom, fejfájás, alvászavar és az immunrendszer meggyengülése.

Mit tehetünk?

1. Ismerjük fel a munkahelyi stressz tüneteit: ahhoz, hogy kezelni tudjuk, először világosan kell látnunk, mivel állunk szemben.

2. A stressz kezelésére az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb módszer a rendszeres testmozgás.

3. Tartsunk szüneteket! Ha stresszesnek érezzük magunkat, óránként tartsunk kisebb szüneteket munka közben. Álljunk fel, mozgassuk át a testünket.

4. A különböző légzőgyakorlatokkal minimális idő- és energiaráfordítással kezelhetjük a munkahelyi stresszt. Egy pár perces gyakorlat is jelentősen csökkentheti a szorongást és ellazítja a testet.

5. Már az is sokan segít a munkahelyi stressz kezelésében, ha valakinek el tudjuk mondani a problémánkat. Sokan a gyengeség jelének tartják a panaszkodást, viszont, ha magunkba fojtjuk a feszültséget és egyedül próbálunk megküzdeni a problémákkal, akkor azok előbb vagy utóbb el fognak hatalmasodni rajtunk.