A kellemetlen tünetekkel járó aranyérbetegség nem más, mint a végbélnyílás közelében található visszérpárna fájdalmas tágulata. Két változatát különböztetjük meg, amelyek együtt is előfordulhatnak. Külső aranyérként a végbélnyíláson kívül, a végbél záróizma alatti területen kialakult, jól látható visszeres csomókat emlegetik, míg a végbélen belül található a belső aranyér, amely ugyan nem látható, de tüneteket okozhat. A belső aranyér gyakran „csak” akkor tűnik fel, ha már túlságosan nagyra nő, begyullad és vérzik, ugyanakkor előszobája a külső aranyérnek, amely minden esetben fájdalommal és gyulladással jár.
Hogyan függ össze az aranyér kialakulása a karácsonyi nagy ünnepi lakomákkal?
Bár a halászlé, a töltött káposzta, a különböző sült húsok, illetve a desszertek közül a mákos, diós vagy gesztenyés bejgli nagyon finom, sajnos aligha tartoznak azok közé az ételek közé, amelyek megkönnyítik az emésztést.
(Fotó: Getty Images/VICUSCHKA)
A képlet egyszerű: a magasabb rosttartalom lazább székletet és könnyebb székletürítést eredményez. Ebből a szempontból talán a töltött káposzta a legkevésbé veszélyes. A húsok és sütemények kombinációja általában alacsony rosttartalmú, állati eredetű összetevőket vagy finomított szénhidrátokat tartalmaz, ezért megterheli az emésztést. Ilyenkor a széklet általában szilárdabb halmazállapotú, emiatt székrekedést okozhat, a WC-n erőlködés pedig jelentősen megnöveli az aranyér kialakulásának és súlyosbodásának kockázatát.
Az aranyér legjellemzőbb tünetei:
- Véres csík a papíron vagy vér a széklet felszínén
- Tapintható csomó a végbélnyíláson kívül vagy azon belül
- Szúró fájdalom ülő helyzetben
- Kellemetlen viszketés a végbélnyílás körül
Nem segít a kanapén tespedés sem
Valljuk be, az év végi ünnepi időszakban hajlamosabbak vagyunk elengedni magunkat. Még azok is, akik az év többi részében nagyobb figyelmet fordítanak az egészségükre, így a táplálkozásra és a testmozgásra is. Ebben a néhány napban sokak számára a hűtő megközelítése, illetve a televízió távirányítója után nyújtózás a maximális fizikai aktivitás.
A testünk azonban aligha fogja meghálálni mindezt. Az ilyen mozgásszegény időszakban a vérkeringés közel sem optimális a szervezetben, amin a kevesebb bevitt folyadék még tovább ronthat. A rostszegény, ugyanakkor szénhidrátban és zsírban gazdag ételeket tovább tart a szervezetnek feldolgozni, és a hosszadalmas emésztés következményeként a víz szinte teljesen felszívódik. Az emészthetetlen salakanyagokból kemény, szikkadt széklet formálódik, ezért nehezebben távozik, az erőlködés pedig kikövezi az utat az aranyér felé.
Mit tehetünk? Reformáljuk meg az ünnepi menüt!
A mediterrán étrend, azaz a tengeri halakban, szárnyasokban, friss és nyers zöldségekben gazdag táplálkozás csökkenti az aranyérbetegség kockázatát. Ha mindezt magas rosttartalmú ételekkel (teljes kiőrlésű gabonafélék, lenmag, mazsola, búzacsíra), gyümölcsökkel és megfelelő mennyiségű víz fogyasztásával egészítjük ki, akkor nem kell félnünk az aranyér okozta kellemetlenségektől.