A stressz a modern ember drogja: felpörget, készenlétben tart, jobb teljesítményre serkent, de hosszú távon éppen úgy rombolja a testet és a lelket, mint a kábítószer. Ez a túlfeszített lelkiállapot már pár pillanat alatt is képes a szervezet működését megváltoztatni – elég, ha csak a heves szívdobogásra, szapora légzésre, megemelkedő vérnyomásra gondolunk –, ha pedig állandósul, akkor előbb-utóbb tartós fizikai problémákat, betegségeket okozhat.
Gyomorpanaszok
Az állandó, tartós stressz egyik legjellemzőbb tünete, amikor hasi fájdalmunk és diszkomfortérzésünk támad a gyomor körül. Az állandó feszültség és szorongás oxigént von el, görcsös érzést okozva a gyomorban. Ez a szervezet természetes reakciója, a szimpatikus idegrendszer aktiválódása a stresszre.
A stresszhormon blokkolhatja a tesztoszteront
A férfiak életében a tartós stressz egészen érzékeny területeken (is) okozhat tüneteket. Angolszász kutatások szerint a stresszhormon (kortizol) magasabb szintje blokkolhatja a tesztoszteront. Tehát a szexualitással, a férfiassággal (is) erősen összefüggő problémáról van szó. A testi tünetek, megbetegedések között szerepelhet a prosztatagyulladás, sőt a prosztatarák is – olyannyira meghatározó ez esetekben a stressz, hogy a megfelelő stresszkezelés javulást eredményezett a már daganatos betegségben szenvedő férfiak állapotában.
Pánikroham
Egy stresszes munkanap után – minden előjel nélkül – hevesen zakatolni kezd a szívünk, a mellkasunk szorít, úgy érezzük, nem kapunk levegőt, izzadunk, remegünk. Az ijesztő jelek aztán egy idő után maguktól megszűnnek. Ha a rutinvizsgálatok semmilyen testi bajt nem jeleznek, sokszor az derül ki, hogy pánikrohamot éltünk át.
A hosszú távon kezeletlen pánikbetegség gyakran vezet depresszióhoz, és a különféle szervi bajok is halmozottan fordulhatnak elő: például tartóssá válhat a magas vérnyomás, de a szívnek sem tesz jót, pláne, ha rendszeressé válik a megterhelően magas pulzus.
Alvászavar
A tartós feszültség és stressz miatt alvászavar alakulhat ki, hiszen a napközbeni problémáink éjjel is tovább gyötörhetnek: forgolódunk, többször felriadunk, márpedig ha nem tudjuk kipihenni magunkat éjszakánként, napközben még feszültebbek leszünk. Olyan ördögi kör alakulhat ki, amelyből szinte képtelenség kitörni. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a tartós feszültségben élők gyakrabban betegszenek meg, illetve baleseteket is könnyebben okoznak.
(Fotó: Getty Images/Francesco Carta fotografo)
Gyakori fejfájás
A stressz másik legismertebb tünete a fejfájás: a rendszeres idegeskedés a migrén gyakori kiváltója. Épp ezért a migrénes fejfájásra sokszor nem hatnak a fájdalomcsillapítók, ellenben a pihenés beválhat, és sokat segíthet a tünet enyhítésén, ha megszüntetjük – vagy legalábbis csökkentjük – a stresszforrást.
Túlzott izzadás
Ha azt vesszük észre, hogy sokat izzadunk, az azt mutatja, hogy egyfolytában idegesek vagyunk, szorongunk. Amikor ugyanis a test egy érzelemre reagál – lehet az stressz vagy izgalom –, olyankor veríték szabadul fel az apokrin mirigyekből. Ha ez túl gyakran történik meg velünk, akkor érdemes gondolkodni azon, milyen stressznek vagyunk folyamatosan kitéve.
Szponzorált tartalom
