Ez az oka annak, hogy olyan sokan vashiányosak

Európában minden harmadik menstruáló nő, négy várandós közül három, illetve a kisgyermekek közel fele vashiányos. A kezeletlen vashiányból kialakuló vashiányos vérszegénység pedig a gazdaságilag fejlett országok lakosságának 2-4 százalékát is érinti.

Miért vashiányosak ilyen sokan?

Mert nem egyértelműek a tünetek, a vashiányt nehéz felismerni!

A vashiány nem hirtelen, hanem alattomosan alakul ki. Amíg a vasraktárak tartaléka lecsökken, kimerül, hozzászokunk, megtanulunk együtt élni a panaszokkal, az olyan tünetekkel, mint az aluszékonyság vagy a fáradtság, és nem kezdjük el időben kezelni, pláne megelőzni. Pedig kiegyensúlyozott étrenddel és megfelelő vaspótlással sokat tehetnénk az életminőségünkért.

Mert a szervezet nem tudja a vasat előállítani, ezért azt kívülről, vastartalmú ételek fogyasztásával kell a szervezetbe juttatni, ami azonban gyakran nem megfelelően hasznosul.

A vas felszívódását számos étrendi tényező gátolhatja, így például a tejtermékekben található kalcium vagy a gabonafélék fitát- és lektintartalma csakúgy, mint a koffein, vagy éppen a tea tannintartalma. A vegetáriánusok vagy a vegán életmódot követők – ha nem gondoskodnak vaspótlásról – előbb-utóbb vashiányosak lesznek, hiszen kizárólag növényi eredetű táplálékok fogyasztásával nem tudják biztosítani a vasszükségletüket, mivel azokból jóval kevesebb vas tud felszívódni a szervezetben. Az étrend-kiegészítők a csekély vastartalmuk miatt vashiány kezelésére nem alkalmasak, csupán a kiegyensúlyozott étrend melletti vasbevitelt szolgálják. Ezekben az általában komplex készítményekben előfordulhatnak olyan összetevők is (például kalcium, magnézium), amelyek a vassal oldhatatlan anyagot képeznek, megakadályozva a vasfelszívódást.

Mert sokan nem megfelelően pótolják vagy viszik be a vasat.

Ha már kialakult a vashiányos állapot, a napi 1-2 milligramm vas pótlásánál jóval többre lesz szükség! Sokan abba a hibába esnek, hogy kevesebb vasat visznek be a szervezetükbe, mint amennyit kellene, vagy nem megfelelő formában teszik, illetve valamilyen mellékhatás miatt idő előtt abbahagyják a vaspótló szedését. A gyógyszeres kezelést szakorvos állíthatja be a körülmények és a kialakult hiány mértékének ismeretében. A szakemberek által javasolt vény nélkül kapható vagy receptre felírt készítményekkel a vérkép általában hamar normalizálódik, de a kiürült vasraktárak feltöltéséhez többhetes vagy inkább hónapos kezelésre lesz szükség – vagyis legyünk türelmesek. A vaspótló gyógyszerek két csoportba sorolhatók: vas(II)-só (például ferro-szulfát) tartalmú gyógyszerek, illetve vas(III)-komplexet tartalmazó gyógyszerek.

Mert valamilyen krónikus alapbetegség áll a háttérben.

Például, ha a szervezetben tartós mikrovérzés áll fenn, ha ezt nem kezelik, a vaspótlás ellenére sem tud rendeződni a vasszint. De előfordulhatnak olyan betegségek – például fekély, daganat, gluténérzékenység, gyulladásos bélbetegség vagy akár aranyér, orrvérzés –, amelyek vérzéssel, felszívódási zavarral vagy gyulladással járhatnak együtt, ami növelheti a vashiány kialakulásának kockázatát.