A szénanátha kezelési lehetőségei

A szénanátha leggyakrabban pollenekre, penészre, porra, állatszőrre, illetve egyéb más mikroszkopikus anyagokra adott allergiás reakció.

„Az allergia az immunrendszer túlzott, ’téves’ reakciója, immunválasza a környezetünkben található egyébként ártalmatlan anyagokra. Ezeket az allergéneket a szervezet idegenként ismeri fel, és védekezés során az immunrendszert aktiválja, amely egyebek mellett hisztamin felszabadulással jár. A hisztamin aztán duzzanatot, vörösséget, viszketést, váladékozást okoz az orrüregben, a szemben és a légutakban. A duzzanat hivatott megakadályozni, hogy az allergén bekerüljön a szervezetbe, míg a váladékozás, tüsszögés a nyálkahártyán lévő allergén eltávolítását segíti. Szénanáthás embernél hirtelen tüsszögés, orrfolyás, szemirritáció lép fel. A tünetek minden életkorban jelentkezhetnek, a leggyakoribb azonban, hogy a 30. életév betöltése előtt kezdődnek” – olvasható az allergiakozpont.hu oldalán.

(Fotó: Getty Images)

A szénanátha tehát a szezonális allergiás orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis) és kísérő tüneteinek összefoglaló neve. Ha a jellegzetes tünetei közül – tüsszögés, orrviszketés, orrfolyás, orrdugulás – legalább kettő napi rendszerességgel, fél-egy órán át jelentkezik, akkor bizony a légúti allergia egyik megjelenési formájával van dolgunk.

Milyen kezelési lehetőségek vannak?

Az allergia gyógyításának legelső lépése a tüneteket okozó allergén azonosítása, amit allergiavizsgálattal végeznek el. Az allergiatesztek az allergiát kiváltó anyag teljes kivonatát vizsgálják, illetve egy következő lépésben, külön allergiapanel lekérésére egy-egy komponenst (molekulát) is.

A kezelés több lépcsős lehet, de a diagnózis után figyeljünk a megelőzésre, az allergének és irritáló anyagok elkerülésére, eltávolítására, amennyiben szükséges, kezdjük el szakorvosi utasításra a gyógyszeres kezelést, vagy akár próbáljuk ki az immunterápiát.

• Aki allergiás, lehetőleg kerülje az állati szőröket, azaz ne tartson háziállatot, valamint minden padló és bútorfelület, szőnyeg, függöny és bútorvédő textília lehetőleg könnyen és gyakran tisztítható, pormentes legyen. Figyeljük a pollenjelentéseket, hajnalban vagy késő este szellőztessünk, gyakran mossunk hajat, kezet, arcot és ágyneműt. Magas pollenkoncentráció esetén tanácsos zárt térben tartózkodni, és légkondicionálót használni (és ennek tisztítására ugyancsak érdemes odafigyelni). A számunkra veszélyes pollenidőszakban a lehető legkevesebbet tartózkodjunk a szabadban. Aki pollenallergiás, annak a ruháit, ágyneműjét, törülközőit tilos a szabadban szárítani!
• Szemviszketésen segíthetnek a szemcseppek.
• Az orrnyálkahártya gyulladásán orrspray-kkel és orrcseppekkel segíthetünk, amelyek duzzanatcsökkentő és nyákoldó hatásúak egyszerre. Összehúzódásra késztetik a nyálkahártyában lévő hajszálereket, és elősegítik, hogy visszaálljon az orrnyálkahártya normális nedvességtartalma és működése. Gyógyszerek közül bevethetőek az antihisztaminok, szteroidok, nyálkahártya-lohasztók. Súlyos esetben antihisztamin és szteroidtartalmú szerek helyi és orális alkalmazásának kombinációjára is sor kerülhet.

Az immunterápia fokozza az allergénnel szembeni toleranciát. Azoknak érdemes kipróbálnia, akik már több mint három hónapja szenvednek az allergia tüneteitől. A terápia során először kis mennyiségben, majd egyre növekvő adagban juttatják az allergént a bőr alá fecskendezve a beteg szervezetébe. Ez arra ösztönzi az allergiában szenvedő immunrendszerét, hogy olyan blokkoló vagy semlegesítő antitesteket termeljen, amelyekkel az allergiás reakció megelőzhető. Az immunterápia létezik injekciós formában, de ma már könnyebb, praktikusabb adagolású csepp, vagy tabletta formájában is elérhető.

Alternatív kezelési lehetőségek:

• homeopátia,
• akupunktúra,
• autogén tréning,
• sóbarlang.