Az alvás az egyik legfontosabb regeneráló folyamat szervezetünk számára: segíti az idegrendszer működését, támogatja az immunrendszert, és kulcsszerepet játszik a hormonháztartás egyensúlyában. Mégis, a kutatások szerint a felnőtt lakosság közel harmada rendszeresen küzd alvásproblémákkal. De mi állhat a háttérben?
(Fotó: Getty Images)
Stressz és szorongás
A modern élet egyik leggyakoribb kísérője a tartós stressz. A feszült gondolatok, a napközben felhalmozódó feszültség és a megoldatlan problémák gyakran estére törnek elő, így az elalvás percei alatt is pörög tovább az agy. A szorongás még éjszakai ébredésekhez is vezethet, amely után nehéz visszaaludni.
Helytelen életmód és szokások
Késő esti kávé, túl sok energiaital, későn elfogyasztott, nehéz vacsora vagy a képernyő előtti időtöltés – mind-mind megzavarhatják a természetes alvás-ébrenlét ciklust. A kék fény gátolja az alváshormon termelődését, így a lefekvés előtti telefonozás vagy sorozatnézés valójában kitolja az elalvás időpontját.
Egészséggel kapcsolatos problémák
Az alvászavar hátterében gyakran állhat valamilyen fizikai betegség is: a pajzsmirigy-túlműködés, a reflux, a krónikus fájdalom, de akár a változókor hormonális ingadozásai is megnehezíthetik a pihentető alvást. A legismertebb kórképek közé tartozik az alvási apnoe is, amelynél a légzés alvás közben ismételten leáll, komoly kockázatot jelentve a szív- és érrendszerre.
Lelki eredetű okok
A depresszió, a tartós levertség vagy a traumák feldolgozatlansága szintén gyakran jár együtt alvászavarral. A pszichés állapot nemcsak a könnyű elalvást, hanem az alvás mélységét és minőségét is befolyásolja.
Gyógyszerek és stimulánsok
Bizonyos gyógyszerek – például egyes vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok vagy szteroidok – mellékhatásként zavarhatják az alvást. Ugyanígy problémát okozhat a túlzott koffein- vagy alkoholfogyasztás: míg az alkohol előbb ugyan elálmosíthat, az éjszaka második felében kifejezetten nyugtalan alvást idéz elő.
Szakértői vélemény
„Az alvászavar sosem csak apró kellemetlenség: ha huzamosabb ideig fennáll, gyengíti az immunrendszert, rontja a koncentrációt, és növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát” – mondja Allan Rechtschaffen, alváskutató. – „Érdemes napirendet kialakítani, lefekvés előtt kerülni a képernyőt, a koffeint és a nehéz ételeket, illetve bevezetni relaxációs technikákat. Ha azonban a panaszok néhány hétnél tovább tartanak, vagy a nappali teljesítményt is rontják, mindenképp indokolt az orvosi kivizsgálás.”
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha a nehéz elalvás, a gyakori ébredések vagy a kora hajnali kelés több héten át fennáll, és tartós fáradtságot, ingerlékenységet okoz, akkor nem érdemes tovább halogatni a szakember felkeresését. A megfelelő diagnózis és terápia – legyen szó életmódváltásról, pszichológiai támogatásról vagy szükség esetén gyógyszeres kezelésről – jelentősen javíthatja az életminőséget.
Szponzorált tartalom
