Az évszakváltások – különösen a napsütéses órák számának csökkenése ősszel és télen – hatással vannak a biológiai ritmusunkra (ez az úgynevezett cirkadián ritmus) és az agyban termelődő kémiai anyagok, elsősorban a hangulatunkat szabályozó szerotoninszint alakulására. Egyeseket azonban, akik érzékenyebben reagálnak az agyban zajló kémiai folyamatokra, a télből a tavaszba történő átmenet is megviselheti. Náluk akár tavasszal is megjelenhet a szezonális hangulatingadozás, súlyosabb esetekben a szezonális affektív zavar (SAD).
Ez a depressziós tüneteknek egy olyan mintázata, amely minden évben ugyanabban az időszakban ismétlődik.

(Fotó: pixabay)
Melyek a gyakori tünetek az évszakok váltakozásakor?
- levertség, kedvetlenség,
- csökkent energia és motiváció,
- fáradékonyság,
- nyugtalanság, szorongás,
- étvágytalanság,
- alvászavarok vagy megnövekedett alvásigény,
- koncentrációs nehézségek,
- szociális aktivitás csökkenése.
Bár ezek a tünetek sokaknál csak enyhék, egyeseknél a mindennapi életet is befolyásolhatják, különösen akkor, ha hajlamosak a depresszióra.
Norman E. Rosenthal, a szezonális affektív zavar (SAD) fogalmának első leírója és kutatója rámutat arra, hogy az emberek energiaszintje és hangulata valóban szoros összefüggésben áll a fény mennyiségével. Rosenthal szerint a fényterápia elsődleges szerepet játszhat a tünetek enyhítésében, mivel pótolja a hiányzó napfény hatását és segíthet stabilizálni a cirkadián ritmust.
Hogyan tudjuk kezelni a hangulatváltozást?
Több fény és szabadban töltött idő: a napfény serkenti a szerotonin termelődését, így – akár borús időben is – érdemes rendszeresen kimenni a szabadba.
Rendszeres alvás-ébrenlét ritmus: a cirkadián ritmus stabilizálása segíthet csökkenteni a levertséget.
Fényterápia: különösen téli depresszió esetén a fénydoboz használata 10.000 lux fényerővel napi 20-30 percig hatásos lehet.
Mozgás és fizikai aktivitás: a rendszeres testmozgás bizonyítottan javítja a hangulatot és növeli az energiaszintet.
Társas kapcsolatok és rutinszerű tevékenységek: a strukturált napirend és a társas interakciók segíthetnek kitörni a bezárkózás spiráljából.
Mikor érdemes szakember segítségét kérni?
Ha a hangulatingadozás és levertség hosszabb ideig fennáll, jelentősen befolyásolja a szociális életet vagy a munkát, illetve önkárosító gondolatokkal párosul, érdemes pszichológus vagy pszichiáter szakemberhez fordulni. A szakember segítségével személyre szabott kezelési tervet lehet kialakítani.
Hirdetés
Ha tartósan lehangoltnak, fásultnak, kedvetlennek érezzük magunkat, és nem tudunk úrrá lenni rosszkedvünkön, segít az orbáncfű kivonatát tartalmazó Remotiv extra.
Ez a patikában, vény nélkül kapható növényi gyógyszer javítja a hangulatot, fokozza a motivációt és csökkenti az enyhe depresszió további tüneteit.

Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT,
VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!