A stressz az élet természetes része. Egy fontos prezentáció, egy családi konfliktus vagy egy váratlan probléma mind olyan helyzetek, amelyek rövid távon fokozzák az éberségünket, és segíthetnek a gyors reagálásban. A gond akkor kezdődik, amikor a stressz állandósul, és a szervezetnek nincs lehetősége a regenerálódásra.
A krónikus stressz nemcsak fizikai tünetekben – például fejfájásban, alvászavarban vagy emésztési panaszokban – mutatkozhat meg, hanem jelentős hatással van a mentális és érzelmi állapotunkra is. Sokszor éppen ezek a jelek azok, amelyeket a legkönnyebben figyelmen kívül hagyunk.
(Fotó: unsplash)
Állandó szorongás és nyugtalanság
Az egyik leggyakoribb mentális tünet a folyamatos aggodalom. Aki túlzott stressz alatt áll, gyakran úgy érzi, mintha az agya soha nem kapcsolna ki. Egy-egy probléma körül újra és újra ugyanazok a gondolatok forognak, és még a pihenés vagy a szabadidős tevékenységek alatt is nehéz ellazulni.
„A krónikus stressz folyamatos készenléti állapotban tartja az idegrendszert, ezért az emberek gyakran akkor is fenyegetést érzékelnek, amikor valójában nincs közvetlen veszély” – magyarázza Judson Brewer, a Brown University kutatója.
Ennek következménye lehet a fokozott szorongás, az ingerlékenység és a túlzott aggodalmaskodás.
Ingerlékenység és érzelmi hullámvasút
Ha valaki azt veszi észre magán, hogy apróságokon is könnyen felkapja a vizet, vagy a korábbinál sokkal türelmetlenebb a környezetével, annak hátterében szintén állhat tartós stressz.
A szakemberek szerint a hosszú ideig fennálló feszültség csökkenti az érzelmek szabályozásának képességét. Emiatt a mindennapi kellemetlenségek is aránytalanul nagy reakciót válthatnak ki. Egy elfelejtett e-mail, egy lassú pénztáros vagy egy kisebb családi vita is könnyebben vezethet dühhöz vagy frusztrációhoz.
Sokan azt is tapasztalják, hogy egyik pillanatban még motiváltak, a következőben pedig sírhatnékjuk támad. Az érzelmi kilengések gyakran a túlterhelt idegrendszer jelei.
Koncentrációs nehézségek és feledékenység
A stressz jelentősen befolyásolja az agy működését. Nem véletlen, hogy túlterhelt időszakokban nehezebb összpontosítani, döntéseket hozni vagy megjegyezni információkat.
A folyamatos stressz hatására az agy figyelmi kapacitása beszűkül, mert elsődlegesen a túléléshez kapcsolódó folyamatokra koncentrál. Ez azt eredményezheti, hogy valaki többször elfelejti, miért ment be egy szobába, nem találja a megfelelő szavakat beszélgetés közben vagy nehezebben végzi el a munkáját.
Bár az alkalmi feledékenység természetes jelenség, ha ez tartósan fennáll, érdemes odafigyelni rá.
A motiváció eltűnése
A túlzott stressz egyik kevésbé ismert következménye a motiváció csökkenése. Amikor a szervezet hosszú ideje fokozott terhelés alatt áll, az energiatartalékok előbb-utóbb kimerülnek.
Ilyenkor a korábban örömet okozó tevékenységek is érdektelenné válhatnak. Az ember halogatni kezd, nehezen veszi rá magát a feladatokra, és úgy érzi, mintha minden sokkal nagyobb erőfeszítést igényelne.
Ez az állapot könnyen összetéveszthető a lustasággal, valójában azonban gyakran a mentális túlterheltség áll a háttérben.
A túlterheltség könnyen magányossá tehet
Érdekes módon a stressz a társas kapcsolatokat is befolyásolja. Sokan ilyenkor visszahúzódnak, kevesebbet találkoznak barátokkal, és kevésbé nyitnak mások felé.
A jelenség részben abból fakad, hogy a túlterhelt embernek egyszerűen nincs energiája a kapcsolatok ápolására. Másrészt gyakori, hogy úgy érzi: senki sem érti meg igazán, min megy keresztül.
A kutatások szerint azonban éppen a társas támogatás az egyik leghatékonyabb védőfaktor a stressz káros hatásaival szemben.
Mikor érdemes segítséget kérni?
A stressz önmagában nem betegség, de ha a szorongás, az ingerlékenység, a koncentrációs problémák vagy a motivációvesztés hetekig, esetleg hónapokig fennállnak, érdemes szakemberhez fordulni.
„Az emberek gyakran csak akkor kérnek segítséget, amikor már teljesen kimerültek. Pedig a korai beavatkozás sokkal hatékonyabb lehet” – hangsúlyozza Susan David, a Harvard Medical School oktatója.
A túlzott stressz mentális és érzelmi tünetei sokszor alattomosan jelennek meg. Ha azonban időben felismerjük őket, és tudatosan figyelünk a pihenésre, a mozgásra, valamint a támogató emberi kapcsolatokra, jelentősen csökkenthetjük a tartós feszültség negatív hatásait.
Hirdetés
Feszültség? Alvászavar? – Sedacur forte
A Sedacur forte a valeriána, komló és citromfű kivonatát tartalmazó, vény nélkül kapható gyógyszer, amely napközben oldja a feszültséget, este segíti az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést. Klinikailag igazolt hatású. Nappal nem álmosít, nincs negatív hatással az autóvezetésre és nem befolyásolja a koncentrációt sem. 30 és 60 szemes kiszerelésben is elérhető.
Vény nélkül kapható gyógyszer (Fotó: Phytotec Hungária Bt.)
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT,
VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
Szponzorált tartalom
