Különösen fontos erről a nők esetében beszélni, hiszen a munkahelyi, családi és érzelmi terhek együttes hatása miatt a nők gyakran magasabb stressz-szinttel élnek, ami az egészségükre is rányomhatja a bélyegét.
A modern élet egyik leggyakoribb velejárója a stressz. Bár a szervezet természetes válasza a kihívásokra alapvetően hasznos mechanizmus, a hónapokon vagy akár éveken át fennálló feszültség már egészen más hatást gyakorol a testre. A kutatások egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a krónikus stressz nem csupán rossz közérzetet okoz, hanem több súlyos betegség kialakulásának kockázatát is növelheti.
A stressz hatására megemelkedik a stresszhormonok – a kortizol és az adrenalin – szintje, a szervezet pedig folyamatos készenléti állapotba kerül. Ha ez az állapot tartóssá válik, az szinte minden szervrendszert érinthet.
(Forrás: Unsplash)
A szív- és érrendszer az elsők között sínyli meg
A túlzott stressz egyik legismertebb következménye a szív- és érrendszer fokozott terhelése. A tartósan magas stresszhormonszint emelheti a vérnyomást, gyorsíthatja a pulzust és gyulladásos folyamatokat indíthat el az erekben.
„A krónikus stressz a szívbetegségek egyik jelentős, gyakran alábecsült kockázati tényezője” – mondja Robert H. Shmerling, a Harvard Health Publishing szakértője.
A kutatások szerint a hosszan fennálló stressz növelheti a magas vérnyomás, a szívkoszorúér-betegség és bizonyos esetekben akár a szívinfarktus kockázatát is.
Az immunrendszer is gyengülhet
Sokan tapasztalják, hogy stresszes időszakokban gyakrabban betegednek meg. Ennek oka, hogy a krónikus stressz gyengítheti az immunrendszer működését.
Ilyenkor a szervezet kevésbé hatékonyan veszi fel a harcot a vírusokkal és baktériumokkal szemben, ezért gyakoribbá válhatnak a fertőzések, lassabb lehet a sebgyógyulás, és hosszabb ideig tarthat a felépülés egy-egy betegségből.
Emésztőrendszeri problémák is kialakulhatnak
A stressz és a bélrendszer kapcsolata rendkívül szoros. Nem véletlen, hogy ideges helyzetekben sokan gyomorgörcsöt, émelygést vagy hasfájást tapasztalnak.
Tartós stressz esetén növekedhet az irritábilis bél szindróma (IBS) tüneteinek erőssége, gyakoribb lehet a puffadás, a hasmenés vagy a székrekedés. Egyes kutatások szerint a stressz a reflux és más gyomor-bélrendszeri panaszok súlyosbodásában is szerepet játszhat.
A mentális egészséget is veszélyezteti
A krónikus stressz szoros kapcsolatban áll a szorongásos zavarokkal és a depresszióval. Az állandó készenléti állapot kimeríti az idegrendszert, ami idővel érzelmi problémákhoz vezethet.
„A stressz nem feltétlenül okoz közvetlenül mentális betegséget, de jelentősen növelheti a sérülékenységet azok kialakulására” – hangsúlyozza Kelly McGonigal, a Stanford University oktatója.
Az állandó fáradtság, a reménytelenség érzése, a motiváció hiánya vagy a fokozott szorongás mind figyelmeztető jelek lehetnek.
A nők különösen érintettek
A szakértők szerint a nők esetében a stresszterhelés gyakran összetettebb. A nők többsége egyszerre próbál helytállni a munkahelyén, a családban, a gyermeknevelésben és a háztartás vezetésében. Emellett a társadalmi elvárások és az érzelmi terhek is növelhetik a pszichés nyomást.
Kutatások szerint a nők gyakrabban számolnak be magas stressz-szintről, mint a férfiak, és a krónikus stressz bizonyos egészségügyi következményei is erősebben jelentkezhetnek náluk.
A túlzott feszültség hatással lehet a hormonrendszer működésére, ami menstruációs zavarokat, rendszertelen ciklust vagy akár termékenységi problémákat is előidézhet. Emellett a változókor időszakában ugyancsak fokozhatja a kellemetlen tüneteket.
Alvászavarok és kiégés is megjelenhet
A tartós stressz egyik leggyakoribb következménye az alvás romlása. Aki folyamatosan aggódik vagy túlterhelt, nehezebben alszik el, gyakrabban ébred fel éjszaka, és kevésbé pihentetőnek érzi az alvását.
Az alváshiány viszont tovább növeli a stresszt, így egy ördögi kör alakulhat ki. Ennek végpontja akár a kiégés, vagyis a burnout-szindróma is lehet, amely érzelmi kimerüléssel, teljesítménycsökkenéssel és tartós fáradtsággal jár.
Nem érdemes félvállról venni a jeleket
Bár a stresszt lehetetlen teljesen kiiktatni az életünkből, rendkívül fontos felismerni, amikor már nem átmeneti terhelésről, hanem krónikus állapotról van szó. A rendszeres mozgás, a megfelelő alvás, a társas kapcsolatok ápolása és a tudatos stresszkezelési technikák segíthetnek csökkenteni a kockázatokat.
A túlzott stressz ugyanis nem csupán rossz hangulatot okoz: hosszú távon a szívünktől kezdve az immunrendszerünkön át a hormonháztartásunkig szinte az egész szervezet működését befolyásolhatja. Éppen ezért érdemes komolyan venni a figyelmeztető jeleket, még mielőtt valódi betegségek formájában jelentkeznének.
Hirdetés
Feszültség? Alvászavar? – Sedacur forte
A Sedacur forte a valeriána, komló és citromfű kivonatát tartalmazó, vény nélkül kapható gyógyszer, amely napközben oldja a feszültséget, este segíti az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést. Klinikailag igazolt hatású. Nappal nem álmosít, nincs negatív hatással az autóvezetésre és nem befolyásolja a koncentrációt sem. 30 és 60 szemes kiszerelésben is elérhető.
Vény nélkül kapható gyógyszer (Fotó: Phytotec Hungária Bt.)
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT,
VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
Szponzorált tartalom
