A múltkor végignéztük, milyen mobilok közül válogathat itthon egy környezettudatos vásárló, de természetesen nem csupán ezen a területen akadnak környezetbarát termékek.
A T-Home például a napokban örvendeztette meg a népet a hírrel, hogy bekerült a kínálatukba több “zöld” Panasonic dect (tehát különálló kézibeszélővel rendelkező vezetékes) telefon is. A “zöldséget” ezen készülékek esetében az jelenti, hogy van rajtuk egy ECO üzemmód. Ha ezt bekapcsoljuk, a telefon a minimálisra csökkenti a kimenő jel erejét, így akár 90 százalékkal több energiát is meg lehet takarítani, legalábbis a gyártó ígérete szerint.
Energia-spórolásra a Philips energiatudatos tévéje, az Econova is alkalmas lehet: egyrészt maga a a készülék is viszonylag keveset fogyaszt, másrészt a távirányító napenergiával működik, tehát a ceruzaelem és a vele járó bosszúságok is eltűnnek (brit tudósok kimutatták, hogy az elem merülése esetén az emberek nagy része erősebben nyomja a gombokat, és ütögetni kezdi a távirányítót, ahelyett, hogy elemet cserélne benne). A tévé, illetve a csomagolás gyártása során környezetbarát anyagokat megoldásokat alkalmaztak, és a használati utasítás is elektronikus formátumban érkezik, hogy ne használjanak fölösleges papírmennyiséget. Ráadásul van egy különálló gomb is, amivel áramtalanítani lehet az egész készüléket, ha nem használjuk. Ez persze nem akkora kuriózum, minden tévén megtalálható, csak a legtöbb ember elfelejti használni.
Szerencsére erre a problémára is van már orvosság: az energiatakarékos tévé konnektor (standby killer) figyeli, mikor nem megy a tévé, és pár percnyi készenléti idő után teljesen kikapcsolja azt. Persze a visszakapcsolás ettől még működik távirányítóval is, csak arra kell figyelni, hogy a konnektorhoz kapcsolódó infravörös érzékelőt úgy helyezzük el, hogy ne takarja semmi, ugyanis a távirányító jelét figyeli ez a ketyere is.
Hasonló megoldás egyébként létezik egyéb termékekre is, amelyeknek az akkumulátorát tölteni kell. Ha az iGo Green Charger (nem összekeverendő a magyar fejlesztésű navigációs szoftverrel) névre hallgató kütyün keresztül töltjük például a mobilunkat vagy az MP3 lejátszónkat, az eszköz érzékeli, hogy az akksi már feltöltött, és megakadályozza a további áramfelvételt. Ez talán a laptopok, notebookok töltésénél lehet a leghasznosabb, ugyanis ezeknél fordul elő, hogy folyamatosan be vannak dugva a konnektorba, ami miatt egy idő után egyre kevesebbet bír az akkumulátoruk.
Ha pedig már a különféle kütyük töltésénél tartunk, több megoldás is létezik, hogy ne a konnektorból tápláljuk “mindennapi társainkat”, hanem valamilyen zöldebb megoldást keressünk. A Nokia nemsokára itthon is piacra dobja a biciklire szerelhető töltőjét, amellyel a régi szép idők és a dinamó mintájára tekerés közben fejleszthetünk áramot, és tölthetjük a mobilunkat.
Napelemes töltők között rengetegfélét találhatunk, kisebbeket és nagyobbakat, különállókat és mobiltokra vagy táskára szerelt típusokat. Igaz, némelyiket csak külföldről lehet beszerezni.
Még érdekesebb megoldás a vízzel működő töltő, a Horizon MiniPAK. A csomagban van egy bázis egység, ebbe kell tölteni a vizet, ami aztán alkotóelemeire bontja azt, és a hidrogént szilárd formában eltárolja egy aprócska tartályban. Ezt a tartályt kell beledugni a töltőbe, amivel aztán már “etethetjük” a hordozható kütyüinket – tulajdonképpen hidrogénnel.
Az ilyen alternatív töltők hatékonysága természetesen változó. Sok esetben függnek az időjárástól, és nem váltják ki teljesen a “falmalacot”, de sok helyzet adódhat, amikor jól jönnek.
A nap energiáját néhány esetben “vezethetjük” egyenesen abba az eszközbe is, amit működtetni szeretnénk. Létezik például olyan elemlámpa, amit napközben az ablakra cuppanthatunk a tapadókorongjai segítségével, hogy megszívja magát napenergiával, aztán este szükség esetén csak lekapjuk, és világítunk vele.
Több olyan eset van, amikor egy elektronikai cikk plusztán azért környezetbarát, mert olyan anyagokat használtak fel hozzá, egyébként energia-felhasználásban nincs különbség. Ilyen például az I-Mego látványos külsejű zöld fejhallgatója, vagy a Vers 1E fontópiás fülesei.
Utóbbiak részben megújuló forrásokból készültek, pontosabban bambuszból, illetve dió- és cseresznyefából. Lehetséges, hogy a növényvédők eltérően vélekednének a fülhallgatók környezetbarát mivoltáról, de a gyártó mentségére legyen mondva: állításuk szerint minden egyes kivágott fa helyett száz másikat ültettek.
Bambusznádat egyébként más elektronikai cikkek előállításánál is használnak: az Asusnak például egész sorozata van bambuszborítású notebookokból. Az erős és nagy mennyiségben rendelkezésre álló alapanyag segítségével csökkentik a műanyag-felhasználást a gépekben.
Biztosan ezért jöhet szóba a bambusz például a számológép gyártása során. Érdekes módon a Lexon Design bambusz számológépe mégsem annyira környezetbarát, hogy pusztán a napenergiára hagyatkozzon: normál gombelemekkel is lehet működtetni a borúsabb napokon.
Természetesen a zöld kütyük terén is el tud szállni a gyártók fantáziája. Így születhetett például az Eco Button, azaz Öko Gomb, ami annyit csinál, hogy alvó üzemmódba küldi a számítógépet. Ezt akkor érdemes használni, ha magára hagyjuk a gépet hosszabb-rövidebb időre, viszont ezt mi magunk is bekapcsolhatjuk, már ha van ilyen mód a gépünkön. Ha nincs, akkor az Öko Gomb sem tud mit kezdeni.
A kézi meghajtású iratmegsemmisítő tulajdonképpen hasznos ötlet, mégis megmosolyogtató: képzeljünk el egy irodát, ahol a titkárnők ezzel őrlik a titkos, bizalmas dokumentumokat! Rózsaszín mellett fehérben és kékben is kapható, ha az menne jobban a képzeletbeli irodához.
A napelemes, bambuszból készült babaház talán alkalmas lehetne arra, hogy gyermekeinknek már kiskorukban megmutassuk a környezettudatos élet hasznosságát, néhány apróság mégis riasztónak tűnhet. Elvileg a tetőre csatlakoztatható napelemes panel elég energiát gyűjt ahhoz, hogy az apró házikóban elhelyezett LED-ek bevilágítsák a kicsi szobákat. Érdekes módon mégis jár négy darab AAA-elem az egyébként 270 dolláros, azaz több, mint 50 ezer forintos babaház mellé. Igaz, az elemekből legalább újratölthető típust adnak.
