A négy és fél éves Ellen nem tud beilleszkedni az óvodában: ő már tud írni, olvasni és számolni is, a többiek viszont nem. A szülők nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget a dolognak, az óvónő pedig mindenáron el akarja érni, hogy a kislány úgy viselkedjen, mint a saját korosztályának többi tagja. Egy másik eset: az általános iskola első osztályába belépve a kisfiú már tud írni, így látványosan és hangosan végig unatkozza az órákat. A tanító ahelyett, hogy személyre szabott feladatokkal, valódi kihívásokkal kínálná meg, a szülőknek panaszkodik, hogy gyermekük zavarja az óráit.
És álljon itt egy olyan történet is, ami jól végződött: a szülők, látva hároméves gyermekük kiemelkedő szellemi képességeit, tehetséggondozó szakemberhez fordultak. A pedagógus megerősítette őket abban, hogy a lehető legjobb úton járnak, amikor hagyják szabadon fejlődni gyermeküket, hiszen így várhatóan egészséges, gazdag lelkivilágú felnőtt válik majd belőle.
Az európai tehetséggondozás élő klasszikusai, a német Franz Mönks és a holland Irene Ypenburg ilyen és hasonló esetekről számolnak be a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ) által megjelentetett Géniusz Könyvek sorozat 22. kötetében. A Ha tehetséges a gyerek… Útmutató szülőknek és tanároknak című, több mint egy tucat nyelven kiadott kötet legfőbb érdeme, hogy a gyakorló szülőket és a pedagógusokat egyaránt megszólítja, amikor közérthető nyelven, olvasmányos stílusban számol be olyan jelekről, amelyek a gyermekeik fejlődésére alaposan odafigyelő szülőket is elbizonytalaníthatják: vajon mindent jól csinálunk?
A kötet elsősorban a kiemelkedő intellektuális képességekkel rendelkező gyermekekkel foglalkozik. Ők azok, akik már nagyon korán szinte szomjazzák a tudást, akik mindenre kíváncsiak, így aztán egyszerre akár több dologgal is foglalkoznak. Jó emlékezőtehetségük mellett humoruk is van, sőt már korán gondolkodnak az élet értelméről is, vagyis reflektálnak önmagukra és helyzetükre a világban. Nem ritka közöttük, aki magától megtanul írni-olvasni, esetleg saját számítási rendszert dolgoz ki. Ez utóbbival persze gyakran kétségbeesésbe döntik a matektanárukat.
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a tehetség önmagában még nem teljesítmény, csupán egy esély. Egy olyan lehetőség, aminek a beteljesítése a család, az iskola és a baráti kör közös feladata lehet, de szükség van hozzá a gyermek oldaláról a kiemelkedő intellektuális képességeken túl a kreativitásra és a megfelelő belső motivációra is. Az esélyből úgy lesz teljesítmény, ha a motivált gyermek a környezet segítő támogatását élvezve juthat előbbre.
Hogyan tud okosan segíteni a család? Ezt a kérdést feszegeti a kötet, mely teljes egészében letölthető http://tehetseg.hu/csalad oldalról.
