Erős közepes
Mindenki nyugodjon meg, fent vagyunk a térképen. Vannak előttünk is, utánunk is bőven a rangsorban. Az INSEAD nemzetközi üzleti iskola a szingapúri Human Capital Leadership Institute és az Adecco segítségével lebonyolított kutatása szerint a vizsgált 103 nemzetből azok az országok végeztek a legelőkelőbb helyeken, ahol a társadalom és az ország gazdasági, politikai berendezkedése nyitott a külföldről beáramló tehetségek felé. Mi, úgy látszik, nyitjuk is, csukjuk is az ajtót a tehetség előtt, mert a középmezőny erősebbik felében, a negyvenedik helyen végeztünk. A közép-európai országok közül előttünk található a Cseh Köztársaság a 22., Szlovénia a 25., Szlovákia a 27., Lengyelország a 32. helyen. A lista élén Svájc, Szingapúr és Dánia áll.
Attól függ, honnan nézzük
Ne búsuljunk, hogy nem hoztuk el az aranyérmet, mert a mérés nem a sportban megmutatkozó kimagasló teljesítményekre összpontosít, hanem a gazdálkodó szervezetekben hasznosuló tehetségekre. A kutatás arra keresi a választ, hogy egy ország tehetségvonzó és tehetségmegtartó képessége hogyan járul hozzá a GDP-je növekedéséhez. Az eredmény szerint még bőven kínálkozik tér a fejlődésre ebben a kérdésben.
Árnyaltabb és kedvezőbb képet fest rólunk, ha nem globálisan, hanem a hozzánk hasonló gazdasági fejlettségű országok csoportján belüli helyünket vizsgáljuk Magyarországot. A felső-közép jövedelmű, 31 tagból álló országcsoportban, ahova hazánk tartozik, csak Montenegró és Malajzia előz meg minket. Közvetlenül mögöttünk Costa Rica és Bulgária következik, a csoport nyolcadik helyén pedig Kína áll.
Sok tehetség, kevés önbizalom
A számok tehát nem a tehetséges emberek mennyiségét mutatja, hanem azt, hogy a tehetség miként tud érvényesülni a gazdaságban. Magyarországon a népesség számához viszonyítva igen sok a tehetség – ezt a tudományos, művészeti és sportéletben elért eredmények fényesen igazolják – de ezzel a kinccsel még nem tanultunk meg élni. Talán itt az ideje, hogy ezt a képességet – a tehetség felismerését és megbecsülését – is felfedezze magában az ország.
Egyelőre azonban szkeptikusak vagyunk, és nem bízunk igazán a magunk képességeiben, és még kevésbé abban, hogy itthon a tehetség érvényesülhet. A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ) felmérése szerint ugyan a magyar felnőttek többsége úgy látja, hogy sok a tehetség az országban, de itthon ezeknek nem sok babér terem. Általános nézet, hogy a legtöbben elkallódnak, pénzhiány miatt és más okokból nem tudnak kibontakozni, és csak kis részük – és ők is főleg külföldön – tud tőkét kovácsolni a tehetségéből. Optimizmusra ad okot ugyanakkor, hogy a fiatalok véleménye sokkal pozitívabb, jobban bíznak saját képességeikben, mint szüleik generációja, és tudatosan keresik a hozzáértő szakemberek, edzők, tanárok, tehetséggondozó szervezetek támogatását.
Te mozdítsd előre
Az, hogy kiből mi válik és mekkora hasznot hajt majd a szűkebb és tágabb közösségének, nagyban függ attól, hogy az a közösség mennyire hisz benne és miként támogatja. Borúlátó és lemondó attitűddel biztosan nem sokat segítünk a tehetség kibontakoztatásán, és a nem túl rózsás tendencia – miszerint a jó képességűek elhagyják az országot – nem áll meg. A megoldás kulcsa most is a saját kezünkben van: lemondás helyett elég, ha mindenki csak a saját portáján elkezd söprögetni, és felismeri a saját tehetségét, a gyermekei adottságait, a családtagjaidban rejlő képességet és bizalmával támogatja őket, engedni kifejlődni és gyümölcsöt hozni a képességeket. Érdemes felmenni az internetes tehetségtérképre is, és megkeresni azokat a Tehetségpontokat, ahol a gyerek lakóhelye közelében szakszerűen foglalkoznak a képességek kibontakoztatásával.
