Ki volt?
1. Ki volt Fiedler Rezső?
Eredeti szakmája vasesztergályos. 1900-ban lépett be az SZDP-be, 1910-ben a párt aradi titkára lett. Az 1912-i sztrájkok után feketelistára került. 1914-től 1916-ig a fronton volt, majd a Lipták Lőszergyárba vezényelték mint specialistát, ahol a gyár főbizalmijaként háborúellenes propagandát fejtett ki, előkészítőjé volt az 1918-i sztrájkoknak, részt vett a KMP megszervezésében és az első Központi Bizottság tagja lett. A Tanácsköztársaság idején munkaügyi és népjóléti népbiztoshelyettes, majd hadügyi népbiztos és a kormányzótanács tagja. A Tanácsköztársaság bukása után Csehszlovákiába emigrált, kiutasítása után 1922-ben Franciao.-ba, 1927-ben Németo.-ba költözött, 1928-ban Moszkvába ment, ahol magas gazdasági beosztásokban dolgozott. 1934-ben az ottani Gépipari Főisk. ig.-jává nevezték ki. 1938-ban koholt vádak alapján bebörtönözték.
Jogász, egyetemi tanár, miniszter, az MTA tagja. Középiskolai tanulmányait a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban (ma: Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium ) végezte. Az egyetemen bölcsészetet és jogot tanult, aztán 1838–1848 között a zágrábi , utána egy évig a győri ogakadémia tanára volt. 1845 Zágráb vármegye táblabirájává választottak. Minisztersége alatt kezdték a polgári törvénykönyv és a büntető-eljárási törvénykönyv előkészítésének munkálatait. A polgári eljárási törvény s a végrehajtó törvény átalakult/készült. A magyar nemzeti érdekek ékes szószólója volt, az egyetem autonómiájának, választási jogának visszavívása, s a magyar tannyelv teljes helyreállítása nagy részben neki köszönhető. Az általa írt Büntetőjogtan (I-II. 1864) egyszerre szolgált jogszabályként, kommentárként és tankönyvként.
2. Ki volt Kosciuszkó Tádé?
A modernkori fizika első professzora, nevéhez köthető a sejtmagelmélet kidolgozása valamint a mágneses tér bemérése.
Lengyel-litván nemzeti hős, hadvezér és a nevét viselő, az Orosz Birodalom ellen indított 1794-es felkelés vezetője.
3. Ki volt Lebstück Mária?
Az országy első tanítónője. Lebstück Mihály tanító és Vörös Krisztina leánya. Tanult szülőföldjén, 11 éves korától Aradon. Felnőve Pesten négy évig nevelősködött. 1864-től 1875-ig a pesti református felső leányiskola igazgatónője volt és ő hozta be a magyar nyelv rendszeres tanítását, mint igazgató-tanítónő működött Szatmáron (a protestáns leánynevelő-intézetben 1875-80.), Újpesten , Somorján (1888) és Cegléden , majd felekezeti, majd állami felsőbb, polgári vagy népiskolákban. 1893-tól a debreceni református felsőbb leányiskola internátusának igazgatónője volt. Elhunyt 1901. február 16-án esti 10 órakor, életének 63., tanítói működésének 37. évében, örök nyugalomra helyezték 1901. február 18-án délután a debreceni Kossuth utcai temetőben.
Az 1848-as forradalom alatt Lebstück Károly néven csatlakozott az egyetemi légióhoz. Az 1848 -as bécsi forradalomban a jogászcsapatban küzdött. A bécsi forradalom leverése után 1848 novemberében a honvédsereghez csatlakozott. Egy alkalommal három császári katonával küzdött - kettőt lelőtt, a harmadikat karddal futamította meg. Egy csatában súlyosan megsérült, a kórházban letagadta a nemét, emiatt kémnek hitték és halálra ítélték.
4. Ki volt Laky Adolf?
Ötvösművész, mecénás. Atyja mellett tanulta ki mesterségét. Részt vett az 1848–49-es szabadságharcban . Bár gazdag ember volt, de puritán módon élt, nemes egyszerűségben. A világi hiúságok távol álltak tőle, de üzlete a kiválóságok, a nemzet vezetőinek kedvelt találkozó helyévé vált. Kitüntetést nem fogadott el, feltűnés nélkül osztotta szét vagyonát. Jótékony, hazafias célra legalább egy millió koronát adott, és így adott egyházi célokra is közel egy millió koronát. Többek között 1908 . április 25-én névtelenül 300 ezer koronát adományozott a fasori református templom építésére.
Magyar pedagógus, ornitológus. Arisztokrata származású, igazi neve Id. gróf Laky-Nagy Várszegi Adolf. Kolozsvárt végezte a középiskolát, a Bolyai Tudományegyetemen szerzett tanári diplomát. Az egyetemre felvették gyakornoknak, de nemesi származása miatt nem maradhatott, doktorálni nem engedték. 1969-től a Román Ornitológiai Központ munkatársa. [2] Szucságon tanított általános iskolában, onnan is vonult nyugalomba, s a továbbiakban Kolozsvárott élt családjával. Szucságon is érték megaláztatások, elküldték pár évre fizikai munkára, aztán újra visszakerült az iskolába [3] , ahol különösen kiemelkedő tanár-egyéniségként tartják azóta is számon. [4]
5. Ki volt Dési Huber István?
Liszt Ferenc díjas balettművész. 12 évesen már táncolt az Operaház gyermek balettkarában. 1947-ben jelentkezett az Állami Balettintézetbe , Nádasi Ferenc tanította 1952-ig. Még tanult, mikor a Magyar Állami Operaház tagja 1952-ben, 1953-ban pedig magántáncosa lett 1982-ig. 1953-ban végzett balettművészként. 1960-1964 között Londonban a Festival Ballett, 1965-ben pedigMoszkvában a Nagy Színház vendégszólistája volt. 1963-ban féléves művésztovábbképzésen vett részt a moszkvai Nagy Színházban. 1973-ban Prokofjev: Tékozló fiú című balettjében táncolt Bordeaux -ban. 1974-ben a Grand Ballet Classique de France tagja lett. 1977-ben balettmesteri diplomát is szerzett.
Kossuth díjas magyar festőművész. Apai részről német kisiparos, anyai részről bocskoros nemes családból származott. Anyja korán meghalt. Apja kiskereskedése hamarosan csődbe jutott, ezért anyagi gondok miatt nem tanulhatott. A fővárosban alkalmi munkából élt. Önéletrajza szerint volt munkás, inas, pincér, kifutó, csavargó. Nyolc évig hányódott, a Ganz Vagongyárban vasesztergályosok mellett majdnem kitanulta a szakmát, majd visszament Erdélybe , és ügyvéd-írnokként dolgozott Désen . Az első világháború kitörésekor besorozták, negyven hónapot töltött harctereken. Tüdőbaj miatt felmentették. A háború után egy ideig Erdélyben maradt, Désen rajziskolába járt, ahol többek között Szopos Sándor festő oktatta, ugyanakkor apja műhelyében arany- és ezüstművességgel foglalkozott.
6. Ki volt Arató Emil?
Magyar orvos, sportorvos. A budapesti tudományegyetemen tanult, majd amikor katonai szolgálatát teljesítette, a lembergi egyetemen folytatta, végül a budapesti tudományegyetemen szerezte meg orvosi diplomáját, 1918-ban. 1902-ben belépett az MSZDP -be, 1907-ben a lugosi, később pedig a Krassó-Szörény vármegyei pártszervezet titkára lett, a Szocialista Diákmozgalom egyik vezetőjeként is tevékenykedett. 1910-ben megválasztották az MSZDP Budapest-ferencvárosi szervezete alelnökének. Tagja volt a Galilei Körnek , illetve 1918-19-ben a Biztosító Pénztári Orvosok budapesti bizottságának. 1924-től az Alkohol Ellenes Munkás Szövetségnek volt az alapító elnöke.
Írói hajlamai korán kibontakoztak, már 19 éves korában költeményeket, regényeket, drámákat és esztétikai értekezéseket írt. 1840 -ben meghalt a keresztapja, Pálffy József, a debreceni kerületi ítélőtábla elnöke, akitől nagy vagyont örökölt. Ezután Pestre költözött, ahol jogi tanulmányokat folytatott, de mindeközben szépirodalommal is foglalkozott. Sok írása jelent meg a Honderű és az Életképek című folyóiratokban. Megpróbálkozott drámák írásával is, de ezekből csak egy, az Omode Pál és családja címmel került színre, 1846. szeptember 14-én Pesten, a Nemzeti Színházban. Az irodalmi életben ezzel a művével tűnt ki először.
7. Ki volt Szalmás Piroska?
Az első magyar orvosnő. Grófi családban született, 18 évesen férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz. A házasság boldogtalan volt, Piroska sokat maradt egyedül, és a vagyont elkártyázó, párhuzamos viszonyt folytató férj még a néhány tudományos szaklap, és az éjszakai világítás árát is felrótta neki. Mivel Magyarországon a nők nem járhattak egyetemre, Piroska – fájdalmas döntést hozva: fiát ideiglenesen hátrahagyva – Zürichbe utazott tanulni. Az ehhez szükséges engedélyt megszerezte a férjétől, anyagi támogatást viszont nem kapott, így a családi ékszerei árából finanszírozta a tanulmányait. Minimumra kellett fognia az életvitelét, és a szűkös évek után 1879-ben megkapta a diplomát. Zürichben marasztalták volna, de neki feltett szándéka volt, hogy magyar orvosként magyar betegeket akar gyógyítani.
Kórusvezető, zeneszerző, pedagógus. A budapesti Zeneművészeti Főiskolán szerzett zongoratanári oklevelet, tanárai voltak Székely Arnold , Kodály Zoltán , Weiner Leó és Thomán István . 1928-ban kapcsolódott be amunkásmozgalomba , 1929-től lett az SZDP tagja. 1930-ban Népdalkórus néven szervezte meg a későbbi Szalmás-kórus néven ismertté vált ifjúmunkáskórust, amely az 1930-as évek elején a KMP által irányított kultúrmunka egyik központja volt. A rendőrség felfigyelt tevékenységére, a kórust több ízben betiltották, ő maga rendőri megfigyelés alatt állt. Az énekkar műsorán munkásdalok, népdalok szerepeltek amelyeket az ő feldolgozásában adtak elő. Elsőként zenésített meg József Attila -verseket, több politikai tárgyú színpadi szatírát, kórusművet és dalt írt.
8. Ki volt Frankel Leó?
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvéd tábornoka. A szabadságharc leverése után a magyar emigráció aktív tagja, és 1860 -ban alapító tagja az olaszországi magyar légiónak. Az itáliai politikai csatározások során azonban eltávolodott a magyar emigrációtól, összetűzésbe került Kossuth Lajossal majd ezek után a Nápolyi Királyság mellé állt és élete vége felé börtönben raboskodott, ahol elborult elmével halt meg.
Politikus, a párizsi kommün munka- és kereskedelemügyi bizottságának vezetője. 1844-ben Budán született, zsidó családban. Eredetileg ötvös, aranyműves volt. 1861-től Németországban dolgozott, 1867-től a Volksstimme (a Népszava német nyelvű kiadásának) franciaországi tudósítója volt. Részt vett az I. Internacionálé munkájában. Letartóztatták, a Párizsi Kommün idején szabadították ki a börtönből. 1871 . március 26-án beválasztották a Párizsi Kommünbe , és áprilisban a munka- és kereskedelemügyi bizottság vezetője lett. A májusi bukás után, a kommünt követő véres megtorlás – a kiszabott halálbüntetés – elől sebesülten Londonba menekült. Londoni évei alatt az I. Internacionálé Főtanácsának tagja lett. Marx és Engels közvetlen munkatársa.1876 -ban visszatért Magyarországra , ahol a munkásmozgalom aktív szervezőjeként dolgozott. A német nyelvű Arbeiter Wochen-Chronik szerkesztője, majd 1880 -ban a Magyarországi Általános Munkáspárt egyik alapítója. 1881 -ben lázításért és államellenes szervezkedésért egy sajtóperben másfél éves börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után Franciaországban , Ausztriában és Nagy-Britanniában élt.
9. Ki volt Prielle Kornélia?
Színésznő, 1841 . június 10 -én lépett először színpadra. Társulata három hónap múlva megbukott. Hosszú ideig vidéken lépett fel, majd Kilényi Dávid társulatával Erdélyben turnézott, ahol Déryné oktatgatta. Itt találkozott Kántornéval is, aki barátságába fogadta. 1844-benNagyenyeden ismerte meg Szigligeti és szerződést ajánlott neki a Nemzeti Színházhoz 1845 végén újra vidékre ment és a szabadságharcig Nagyváradon ,Kecskeméten , Kolozsvárott és főleg Debrecenben játszott. 1846 -ban is Debrecenben lépett fel, amikor Petőfi Sándor megkérte a kezét. Ő azonban 1847-ben Szerdahelyi Kálmán színészt választotta. A házasságot 1848-ban, amikor Szerdahelyi honvédnek ment, felbontották. 1849-ben Hidassy Elek földbirtokos huszárkapitányhoz ment nőül és egy időre visszavonult a színpadtól. Később Hidassy felcsapott színigazgatónak és nemsokára elváltak. Prielle 1857-ig maradt vidéken; 1857 októberében lépett fel mint vendég a Nemzeti Színházban Gauthier Margit szerepében; 1859. április 25-től lett a színház szerződött tagja1881. február 7-én ő kapta meg első ízben az "örökös tag" rangot. Férjével, Szerdahelyi Kálmánnal, akivel másodszor is egybekelt, fő erőssége volt az új francia drámának. 1891-ben ünnepelte félszázados színészi jubileumát. 1905. december 24-én, Budapesten, a Józsefvárosban, halála előtt két hónappal, már elborult elmével, a nála 45 évvel fiatalabb Rozsnyay Kálmán íróval kötött házasságot.
Költő, elbeszélő. Budapesten szerzett tanítói oklevelet, írói munkásságát novellával és tárcával kezdte; az önálló társadalmi létet kereső és kiharcoló nő hangját szólaltatta meg. Az első világháborúban elvesztette férjét, Landt Lajost, s a három árvával magára maradt özvegy versekben panaszolja el a háború súlyos következményeit. Lírai képalkotásában Ady Endrét követi. Írásai főleg erdélyi lapokban, így a Csíki Lapok, Ellenzék, Magyar Nép, Pásztortűz, Székely Nép, Szilágy, Vasárnapi Újság, Zord Idő hasábjain jelentek meg. Az Ady életrajz számára értékes családi emlékezései Kovalovszky Miklós Emlékezések Ady Endréről (I. Budapest, 1961) c. munkájában is szerepelnek. Tagja volt a Kemény Zsigmond Társaságnak.
10. Ki volt Kiss János altábornagy?
A Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának katonai vezetője. Székely katonacsaládból származott, 1902-ben elvégezte a nagyszebeni hadapródiskolát. Az első világháború után a kőszegi katonai alreáliskola tanára, majd egy kerékpáros dandár parancsnoka, végül a honvédség gyalogsági szemlélője lett. 1939-ben az ország német orientációja elleni tiltakozásul nyugdíjba vonult, ettől kezdve Kőszegen élt. Bajcsy-Zsilinszky Endre 1943-ban nagybaczoni Nagy Vilmos távozásakor javasolta Horthynak, hogy Kiss Jánost nevezze ki honvédelmi miniszternek, de erre nem került sor. 1943 decemberében tagja volt az újvidéki vérengzés elkövetőinek tárgyalására kirendelt hadbíróságnak. 1944-ben a német megszállás után haditervet dolgozott ki, amelyben javasolta, hogy a magyar hadsereg csatlakozzon a jugoszláv ellenállási mozgalomhoz.
A Túróc megyei Necpálon született 1795-ben, német polgári családból. Katonai pályáját a császári hadseregben kezdte: 1816-ban lépett a 33. gyalogezredbe. Felesége az olasz származású Lucia Conchetti volt, házasságukból egy leány gyeremekük született.[2] Katonai szolgálatait 1848 tavaszán ajánlotta fel a magyar kormánynak. A harmadik honvédzászlóalj parancsnokaként 1848 szeptemberéig a déli területeken tevékenykedett. Októberben A Honvédelmi Minisztérium hadfelszerelési és fegyverkezési főfelügyelővé nevezte ki, ezredesi rangban. Ebben a minőségében a pesti központú magyar fegyvergyártás felfuttatása volt a feladata. Lahner hatalmas szervezőmunkát fejtett ki, ennek következtében a lőfegyvergyártás többszörösére nőtt. 1848 decemberében azonban a hadsereg Windisch-Grätz támadása miatt kénytelen volt feladni Pestet, ezért a hadiipart keletre kellett telepíteni. Kiss az üzemek leszerelésével és elszállításával, a gépsorok és a szakemberek kimenekítésével biztosította a lehetőséget a harc folytatásához. 1849. február 6-ától tábornokká nevezték ki.
1
/
10
kérdés
