A hazai tehetséggondozás szervezett formáit megteremteni akaró egykori kiváló kultuszminiszter intelme akár a Magyar Tehetséggondozó Társaság (MTT) ethosza is lehetne, hiszen a Klebelsberg Kunó egykori és egyesületünk mai szándéka megegyezik: segíteni azokat, akiket a természet kiemelkedő képességgel, tehetséggel áldott meg, hogy adottságaikat maradéktalanul kibontakoztatva alkotóerejüket a társadalom javára fordíthassák.
Mikor, mit, hogyan és kik tettek azért, hogy civil szerveződésünk létrejöjjön és működhessen? Dr. Martinkó József A Magyar Tehetséggondozó Társaság története (1989-1990) címmel a PETIT REAL Könyvkiadónál megjelent monográfia segítségével tekintsük át röviden az egyesület történetét és tevékenységét.
Mikor?
A rendszerváltás előtti évben mintegy száz értelmiségi – elsősorban pedagógus, pszichológus, művész – elhatározta, hogy a különböző képességövezetekben kimagasló tehetséget mutató gyermekek, fiatalok szervezett és szakszerű személyiségfejlesztésére, társadalmi érdekeik védelmére, a tehetségügy fontosságának állami szintű elfogadtatására és támogatására civil szervezetet hív életre. Így alakult meg Szegeden 1989. május 13-án a 94 alapító taggal a Magyar Tehetséggondozó Társaság.
Létrejöttében jelentős szerepet vállalat a szegedi székhelyű G-2000 Tudományos Tehetségkutató És Gondozó Alapítvány, amely egy szakmai tanácskozás keretében alakult meg március 24-én, majd hamarosan kezdeményezte a Magyar Tehetséggondozó Társaságnak a létrehozását. Az alapító okiratot a szegedi alakuló közgyűlésen 12 személy írta alá, akikhez 82 közgyűlési résztvevő valamint 4 jogi személy is kapcsolódott.
A Társaság megalakulásának nemzetközi előzményének az Európai Tehetségtanács (European Council for High Ability) 1987-es létrejöttét tekintjük. Magyarországot dr. Geffert Éva Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetének tudományos munkatársa képviselte ebben a szervezetben, akinek kutatási területe a tehetséggondozás volt. Ez a szervezet tagja a Tehetség Világtanácsnak, merthogy egy ilyen szerveződés is létezik, immár 1975 óta (World Council for Gifted and Talented).
Mit?
A Társaság megalakulásakor mindenekelőtt a társadalom figyelmét akarta ráirányítani a tehetségügyre. Azt kívánta elérni, hogy a napi pedagógiai gyakorlatban a tehetségesek segítése is legalább akkora társadalmi figyelmet és központi támogatást kapjon, mint amekkorát például az értelmi fogyatékosok kapnak, akik dicséretes figyelemben, segítésben részesülnek az állam részéről. Köztudott, hogy a II. világháborút követő időszak nem kedvezett a tehetséggondozásnak, az egyéni fejlesztésnek, hiszen a közösségi társadalom ideája kizárta az egyéni bánásmódot, a képességszerinti elit kialakulását.
Nem volt könnyű a kialakult gyakorlatot megváltoztatni, de a Társaság tevékenységével, szervezőmunkájával, szakmai rendezvényeivel, minisztériumi anyagok készítésével, javaslatok megfogalmazásával nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ma már jól kiépült tehetséggondozó hálózat működik az országban. Számos iskola vallja fő feladatának a tehetséggondozást, és rengeteg alapítvány rögzíti e feladatot alapító okiratában. A Társaság munkájának is köszönhetően létezik állami szerepvállalás is. Így a középiskolások Arany János Tehetséggondozó Programja, vagy a felsőoktatás Bursa Ösztöndíjrendszere.
Az oktatási törvény is kötelező feladatként rögzíti az iskolák számára a tehetséggondozó munkát, pedagógiai programjukban tervezniük kell az ezzel kapcsolatos tevékenységüket. Hogy ez így van, abban a Társaság szakmai tevékenységének is szerepe van. A Társaság kezdeményezésére jött létre Budapesten a Fővárosi Pedagógiai Intézettel közösen létrehozott Tehetségközpont, ahol a tehetséges gyermekek szakszerű szűrése és fejlesztése folyik. Szintén jelentős szerepe volt a Társaságnak abban, hogy a debreceni egyetemen megkezdődött a tehetséggondozó pedagógusok posztgraduális képzése, s hasonló szak indult a fővárosban az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán.
Hogyan?
A Társaság operatív irányítását a fővárosban működő elnökség, illetve a debreceni székhelyű titkárság látja el. A titkárság munkáját évek óta dr. Polonkai Mária egyetemi oktató, az Országos Közoktatási és Vizsgaközpont területi irodájának vezetője szervezi. Fontos szerepe van a Társaság életében a mintegy 20 fős választmánynak, amelyben minden terület, munkacsoport képviselteti magát. A közgyűlések közötti időszakban itt születnek azok a stratégiai döntések, amelyek megalapozzák a Társaság munkáját.
Regionális szekciók működnek az országban.
Kiemelkedő szerepe van a debreceni szekciónak – vezetője dr. Balogh László tanszékvezető egyetemi docens – a győri szekciónak – vezetője Markó Endréné ny. iskolaigazgató – a kecskemétinek – vezetője Oppelt Katalin a megyei pedagógiai intézet igazgatóhelyettese. A gyermekvédelmi munkacsoportot dr. Kollmann J. György jogász, az ismert gyermekvédelmi szakember vezeti, míg a kémia tantárgyban tehetségesnek bizonyuló tanulók ügyében Török Istvánné tanárnő vállal feladatot. Kapcsolódik a Társasághoz az Odyssey of the Mind Program Társadalmi Szervezet és a győri Talentum Műhely, dr. Kárpáti Andrea egyetemi docens vizuális tehetségnevelési tevékenységét szintén támogatja az egyesület. A tehetséges gyermeket nevelő szülők szintén szekcióba tömörültek, s rendszeresen szerveznek összejöveteleket.
Fontos szerepet töltenek be a Társaság szakmai munkájában a jobbára közgyűlésekhez kapcsolódó szakmai konferenciák, ahol országosan ismert szaktekintélyek tartanak előadásokat. A szakmai információk közlésében meghatározó feladatot végez az 1993-tól kiadott negyedéves folyóirat, a Tehetség, amelyben kiemelkedő szaktekintélyek is kifejtik véleményüket a tehetséggondozásról.
Kik?
A Társaság létrehozásában kiemelkedő szerepe volt dr. Geffert Éva mellett dr. Farkas Katalinnak, Puskás Albertnének. Az egyesület működtetésében, programjainak megszervezésében jelentős szerepet vállalt dr. Geffert Éva, aki első elnöke is volt a Társaságnak, illetve dr. Herskovits Mária, aki jelenleg is alelnöke a szervezetnek. Az egyesület létrehozásában és működésének beindulásában kimagasló érdemet szerzett Geffert Éva hamarosan külföldre költözött.
Az őt követő elnök, dr. Czeizel Endre orvosgenetikus szintén elkötelezett híve a tehetségügynek, amit publikációi, a kimagasló tehetségekről szóló könyvei is igazolnak. A Társaság 12 éves története az idén új állomáshoz érkezik, mivel a közgyűlésen tisztújításra kerül sor, s a választmány javaslata értelmében várhatóan a szervezeti struktúra megváltoztatásáról is döntés születik, s ez minden bizonnyal a szakmai munkára is ösztönző hatást gyakorol.
