A dilettáns jóslás veszélyei

Veszélye nem csak a jósoltatóra, de a jóslást végzőre is nagy, mivel olyan eseményekbe keveredik bele, amelyekbe nem kellett volna belekutyulódnia. Ezzel törlesztendő terhet, – ha úgy tetszik, karmát – vesz magára. Akik soha nem hallottak a karma törvényéről, vagy csak olvastak róla és nem értik annak működését, azok nem foghatják fel, mit is csinálnak. És természetesen az sem véletlen, hogy ki kapja az ilyen jóslatot. Ki ne hallott volna már az önmagát beteljesítő jóslatról? És ki ne gondolkodott volna el azon, hogy ha ezt és ezt a dolgot a jós, vagy jósnő nem mondja, vajon akkor hogy alakult volna az életem? Hányszor de hányszor tesszük fel az élet legfeleslegesebb kérdését: 






Mi lett volna, ha … ?

Bizton állítani egy lehetséges jövő bekövetkeztét botorság. Ebben az időpillanatban számtalan esemény befolyásolhatja, hogy a most még biztosnak tűnő jóslat bekövetkezik-e, vagy sem. Nézzünk egy nagyon egyszerű példát. Ne gondoljunk most jóslásra, csak a jövő kiszámíthatóságára. 

Tételezzük fel, hogy Baloghék minden kedden lecsót vacsoráznak. Baloghné kedden összeaprítja a paprikát, a paradicsomot, a hagymát és elkészíti a lecsót. Baloghné barátnője, aki jól ismeri őket, tehát nagy valószínűséggel jósolhatja Balogh úrnak, hogy kedd este lecsó lesz vacsorára. És ekkor jön a véletlen. Véletlen elfogy a paprika a piacon. Véletlen Baloghné kap egy új sóska receptet a munkahelyén, és inkább azt próbálja ki. Annak a valószínűsége, hogy Baloghéknál kedden lecsó van, jóval nagyobb, mint annak a valószínűsége, hogy ezen a kedden éppen sóska lesz, mégis van arra is esély, hogy kedden sóska legyen vacsorára. A cigány vetőkártya egy ilyen egyszerű esetben is jelezheti az eltérést a szokványostól, de arra nem fog konkrét választ adni, hogy akkor mi is lesz lecsó helyett Baloghéknál. Éppen ezért nem lehetséges biztos jövőt vázolni, csupán a lehetséges változást lehet előre jelezni.

De éppen ezek miatt az általánosságban jól kiszámítható események miatt egyértelműen tudományos dolog a földrengés előrejelzés, a meterológia, vagy a jövőkutatás. Ezeket ma már senki nem sorolja a misztikus találgatás ködös világához, pedig éppen azt csinálják, amit Baloghné barátnője. 






Dilettánsul

Vannak olyan „jósok” és „jósnők”, akik úgy használják a cigánykártyát, hogy első általánosban megszerzett stabil olvasni tudásukat használva egyszerűen felolvassák, összemagyarázzák a kártyák alján látható szavakat. Elég ronda, giccses rajzolatú, de azért működőképes cigánykártyát szinte minden trafikban árulnak. Sokat elárul ennek a kártyának a megítéléséről, ahogy az egyik kiadó ajánlja vevőinek ezt a terméket: „Ezzel a vetőkártyával kezdő jóstehetségek is könnyen boldogulhatnak. A lapok értelmezhetők, noha érdemes ügyelni az ábrázolások adta korlátozott lehetőségekre, nehogy tévesen azonosítsuk azokat. A kártyalapok egyértelműek, de jelentésüket mindig rugalmasan kell felfogni. Ne felejtsük el, hogy a kivetett lapoknak egymáshoz viszonyítva tulajdonítsunk jelentőséget. Ez mindig fontosabb, mint az egyes lapok mondanivalója.”

Ugyanez a kártya kiadó arra biztatja – igen helyesen – a kezdő jósokat, hogy szerezzenek emberismeretet és ismerjék meg önmagukat. Akik ekkora hatalmas előképzettséggel vágnak bele a „jóslásba”, nagyon könnyen felsülnek, vagy a mai fülnek furcsa jóslatokat hangoztathatnak ki. Egy férfi egyszer kivette a kezemből a kártyát, mondván, ennyit ő is tud. Három lapot húzott, a Gyermek, a Halál és a Szerencse kártyákat tette egymás mellé, majd a halál kártyájától megriadtan ülő feleségére nevetett és örömmel kijelentette:

– Halálosan szerencsés lesz a gyerekünk!

Mit szépítsük, a süketelés nem jóslás, nem sorsvetés, és egyáltalán nem játék.