Pocoknyúlfélék
Ők az 1. család a nyulak osztályában. Patkány nagyságú, hegyvidéki állatok. Eurázsiában és Észak-Amerikában élnek. Az elülső és a hátulsó végtagjuk csaknem egyforma. Telepekben élnek. Télire táplálékkészletet gyűjtenek.
Nyúlfélék
Ők a nyúlfélék 2. családja. Nagyobb termetűek, füleik hosszúak. Hátsó lábuk jóval hosszabb, mint a mellső. Közéjük tartozik a hazánkban gyakori mezei nyúl és az üregi nyúl – ez utóbbi a házinyúl őse. Hozzájuk sorolható még az Írországban és Közép-Európa magasabb hegyvidékein élő sarki-havasi nyúl, melyet Ausztráliába is betelepítettek. Egyes alfajainak bundája télire kifehéredik.
Angóra
Az angóra legjellegzetesebb ismertetőjele a szőre. Érdekes pamacsszerű, puha bundája megkülönbözteti más nyulaktól. Gyapja olyan tömött, hogy szétfújva sem láthatók a szőrtüszők. Leggyakoribb a fehér szőrű, piros szemű albínó.
Magyar vadas nyúl
A prémesállatok közül legkorábban a nyulat háziasították, hazánkban a magyar vadas nyúl a legrégebbi tenyésztett fajta. Jelenleg az egyetlen elismert őshonos magyar nyúlféle. Napjainkban a teljes kipusztulás fenyegeti, mivel gazdasági értéke nincs.
Csíkos nyúl Délkelet-Ázsiában
Nemrégiben bukkantak rá a kutatók a Laosz és Vietnam határán húzódó Vietnami-hegységben a csíkos nyúlra.
A faj DNS-vizsgálatakor kimutatták, hogy a nyúl a közeli Szumátrán élő, az addig egyedüliként ismert csíkos nyúlfaj távoli rokona. A két faj evolúciós útjai akkor váltak szét, amikor még Szumátrát és Ázsiát szárazföld kötötte össze. A faj felfedezője, Robert Timmins egy laoszi piacon lelt rá az első néhány példányra. Nem először fordul elő, hogy így értesülnek a kutatók arról, pontosan mi is az, amit érdemes keresniük. A terület értékét jelzi, hogy annak a majd tucatnyi nagyobb méretű emlősfajnak , amelyet a XX. században fedeztek fel, a felére ezen az eldugott vidéken bukkantak rá. Ráadásul a munka csupán 1992-ben kezdődhetett meg, hiszen Ázsiának ez a szeglete egészen a közelmúltig elzárt, ismeretlen vidék volt a nyugati ember számára.
(The New York Times)
Havasi nyúl:
Észak-Amerika, Európa és Ázsia északi vidékein él a havasi nyúl, egyik alfaját az Alpokban is megtaláljuk. Magyarországon nem él egyetlen példánya sem. A szőre télen hófehér, csak a füle szegélye fekete, nyáron szürkésbarnára váltja bundáját.
Üregi nyúl
Hegyvidéken ritkán fordul elő, a Földközi-tenger mellékének nyugati részén őshonos.
A homokos vagy löszös talajú területeket, illetve a ritkás erdőket kedveli. Ezeken a helyeken földbe ásott üregben pihen. A nőstény 3-6 alkalommal, a márciustól-szeptemberig tartó időszakban ellik, szülésenként 4-6 utódot. A mezei nyulakkal ellentétben csupaszon és összenőtt szemekkel jönnek világra, melyek csak a 10. napon nyílnak ki. A szoptatás 4 hétig tart. Ivarérettek 6-8 hónapos korukra lesznek a kölykök. Felnőtt súlyuk 2 kg.