Novodomszky Éva

Novodomszky Éva

Tavasszal hármasban mennek nászútra

Novodomszky Éva, az MTV híradósa öntörvényű, temperamentumos nő, szabad ember. Nem csodálkozom, hogy fél órát késik a találkozóról. Szabadkozott, hívott előtte. Tudom, előző nap érkeztek haza Szicíliából, az esküvőről, még minden csomag hegyén-hátán, még ott kavarog bennük a szertartás áhítata, a lakodalom öröme, persze, hogy nagyon nincs itt. A nyúl, amit magukkal vittek, az is alig érti, hogyan kerül két hét után arról a hihetetlen zöld fűről, abból a szicíliai kertből újra a parkettás szobába. Hogyan értené egy kismama?

Festetlenül érkezik, így is szép. Világít a szeme. Már gömbölyű, de így is csinos. Az a fajta, akit még másállapotban is gusztálva nézegetnek a férfiak. Mikor végre szusszan egyet, a zöld teában landol a mini pogácsa és a dobozos méz, sebaj, megmenti. Nem kér újat, tudja, gyárilag szétszórt, így járna a következővel is. Nevet mindenen. Az ilyenekre mondják: jó kedvében teremtette az úristen. Nyilván ez fogta meg Salvót is, aki látott már fehérnépet eleget. Hiszen Cefaluban nyaranta egymást érik a turisták. Lányok is bőven, szépek, fiatalok, szőkék, barnák, feketék. Neki mégis ez a magyar lány kellett. Értetlenkedve nézték a barátai, a családjáról nem is beszélve, amikor fél év múlva fogta magát, összecsomagolt, s Magyarországra költözött.

Éva esküvői ruháját Léber Barbara tervezte. A fréziacsokorban ott volt a citrom is, Szícilia jelképe.

„Az nagyon nagy döntés volt Salvo részéről, hogy idejött élni, hogy otthagyta a földjét. Az egész családja örömmel vegyes fájdalmat élt át, mert bár az elmúlt nyolc évet sem otthon, hanem Milánóban és Rómában töltötte, hiszen ott dolgozott, mégsem volt tőlük 2500 km távolságra!” Mert hónapok múlva már az egeket ostromolta Éva és Salvo telefonszámlája, a nap 24 órája sem volt elég, hogy tudjanak egymásról. Esemesviharok, chatdiadalok váltották egymást, arról nem is beszélve, hogy lassan a houstoni rakétaállomás menetrendjét is kívülről fújták, csakhogy találkozhassanak. Nem csoda, hogy az egyik ilyen viharos együttlétnek áldásos eredménye lett.

„Salvo tudta, mikor fogant a babánk. Nem hittem neki, mert azt gondoltam, ha valaki, hát én abban a pillanatban érezni fogom, hogy van valaki bennem, amint megfogantam. Kajánul nevetett, amikor döbbent arccal mutattam neki a tesztet. Nem tudom, mit kell nézni rajta — mondta —, de az arcod elárulja, mi történt. Én megmondtam!” A következő három nap az euforikus öröm mellett töprengéssel telt. Mert azt tudták jól, nem lesz egyszerű a szülőknek beadni. Nem is a gyerektől féltik majd őket, hiszen mindketten harmincévesek, épp itt az ideje, hogy családot alapítsanak, csak a hirtelenség okozhat gondot, hogy a biztos döntéshez nem ismerik eléggé egymást. Azonban elszántságuk és felhőtlen boldogságuk mindenkit lehengerelt. Ha csak rájuk néz az ember, tudja, összetartoznak.

Éva legnagyobb meglepetésére barátnői székely népviseletben, énekelve léptek a templomba.

„Így aztán a februárra, az észak-olaszországi hófödte csúcsokra tervezett lagzit júniusra módosítottuk. Egyébként én már gyerekkoromban tudtam, hogy nem lesz szokványos esküvőm, évekig jegyben járás, leánykérés, miegyéb. Ennyire rendhagyóra talán nem terveztem, hogy egy év sem telik bele, s hat hónapos terhesen oltár előtt állok egy olasz fiúval! Szerencsére Szicília sem az a bigott vidék, ahol megszólják az embert. Mindenki nagy szeretettel üdvözölt a családban. Még akitől legjobban féltem, Salvo édesanyja is örömmel fogadott. Pádre Santinónak pedig — aki annak idején Salvo szüleinek esküvőjét is celebrálta — kifejezetten tetszett a pocakom. A szertartás alatt többször beszélt a kisbabánkhoz is. Ő egy különleges ember. A ceremónia alatt, akik nem értettek olaszul, azok is érezték, micsoda intellektus, mennyi erő és szeretet sugárzik belőle.”

Persze őrült szervezés előzte meg a 130 fős lagzit, ami tele volt meglepetésekkel, mert azt mondani sem kell, hogy a magyar és a szicíliai esküvői szokások nemigen fedik egymást. Először is, ott az esküvő előtt két hétig kinn függ a templom és az önkormányzat falán a házasulandók névsora, hogy aki tud valami olyan eseményről, ami akadálya lehet a frigynek, közölhesse. Amennyiben nincs kizáró ok, az önkormányzat hivatalosan házastársakká nyilvánítja a párokat, tudva, hogy a következő napokban megköttetik a frigy a templomban. Így esett, hogy Éváék még javában Budapesten voltak, amikor csörgött a telefon, és Salvo édesanyja közölte, hivatalosan már házasok.

Novodomszky Éva – II. rész >>