nlc.hu
Trend
Kánikulában is be kell tartani dress code-ot a magyar munkahelyek nagy részén

Kánikulában is be kell tartani dress code-ot a magyar munkahelyek nagy részén

Vannak, akik a munkahelyükön is csak a legújabb trendeket viselik, mások viszont sosem vesznek új ruhát...

A magyar munkahelyek több mint fele előírja, hogyan kell a dolgozóinak megjelenniük – derül ki a Profession.hu legfrissebb felméréséből.

2019-ben a munkavállalók 55 százaléka állította, hogy a munkahelyén léteznek kötelezően betartandó öltözködési szabályok, míg 2014-ben ez az arány még csak 51 százalék volt. Ez az átlagosnál magasabb arányban jellemző a fizikai munkát végzőkre (66 százalék) és a férfiakra (60 százalék). Sok helyen az öltözködési szabályokat pedig akkor is be kell tartani, ha azok az aktuális időjárási viszonyoknak egyáltalán nem felelnek meg. 2014-ben a kötelező dresscode-dal rendelkező munkahelyen dolgozók 39 százaléka, idén már 62 százaléka mondta, hogy kánikulában sem lazíthatnak az előírt öltözékükön.

Ahol nincs előírás, ott a munkavállalók fele a hétköznapi stílusú öltözködést preferálja a munkahelyén, minden harmadik dolgozó pedig a sportos ruhákat. Az elmúlt öt évben nagyot nőtt a nők körében a kényelmes, sportos stílust kedvelők aránya – 33 százalékról 44 százalékra. Ők azok, akik azt vallják, hogy nem akarnak a követelménynek megfelelően öltözni, ha az az időjárásnak nem megfelelő.

Szintén a nők között nőtt – 2 százalékról 7 százalékra – a magukat divatőrültnek tartók aránya is, akik a munkahelyükön is a legtrendibb darabokat részesítik előnyben.

irodai dress code

(iStock)

A kényelem iránti igény a váltócipő népszerűségében is megjelenik: a munkavállalók 56 százaléka használ váltócipőt a munkahelyén – ez az elmúlt öt évben szinte változatlan maradt. Az egészségügyben, a személyi szolgáltatásokat végző (pl. fodrász, kozmetika, mosoda stb.) a leginkább elterjedt a váltócipő használata.

A dolgozók többsége (69 százaléka) úgy érzi, munkája során sem előnye, sem hátránya nem származik abból, hogyan öltözik fel munkába menet. Ez az arány öt éve még magasabb (76 százalék) volt. Idén már minden harmadik válaszadó érzi előnynek az öltözködési stílusát, míg mindössze 2 százalék azok aránya, akik szerint hátrányt jelent az, hogy milyen ruhákat hordanak.

Továbbra sem jellemző a magyar munkavállalókra, hogy öltözködési tanácsokat kérnének másoktól. 2014-ben a válaszolók 89 százaléka, idén valamivel kevesebb, 86 százaléka mondta, hogy sosem kér segítséget a munkahelyi öltözékének kiválasztásához. Akik mégis kikérik mások véleményét, azok a családtagjukra hagyatkoznak, míg páran kollégáik vagy barátaik segítségét kérik a választáshoz. Kivételt a pénzügyi szektorban dolgozók, és azok képeznek, akik szerint előny a munkában a megfelelő öltözködés. Ők akár szakembertől is szívesen kérnek tanácsot – ők a magyar munkavállalók 1 százalékát teszik ki.

A munkahelyek továbbra is csekély mértékben járulnak hozzá a dolgozók gardróbfrissítéséhez, bár valamelyest javult a helyzet öt év alatt. Míg 2014-ben a munkavállalók 9 százaléka kapott ruhapénzt, idén már 11 százalékuk számolt be erről. Így aztán nem meglepő, hogy a munkavállalók nem túl gyakran frissítenek ruhatárukon. Minden harmadik munkavállaló alkalmanként vesz új ruhákat, míg szintén minden harmadik félévente vagy évente. Ötödük havonta vagy negyedévente vásárol új darabokat, a válaszadók 15 százaléka pedig azt állította, soha nem újít a ruhatárán.

A felmérés eredményeiből az is kirajzolódik, hogy a munkahelyi teljesítményt erőteljesen befolyásolhatja, jól érzi-e magát valaki a munkája során az öltözködésében. A munkavállalók 60 százalékának nagymértékben meghatározza a mindennapi munkáját az, hogy jól választja-e meg az öltözékét. Kisebbségben (mintegy 40 százalék) vannak azok, akiket ez nem befolyásol elmondásuk szerint. Ez az elmúlt öt évben nem változott számottevően.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top