A Koh-i-Noor
A 105.6 karátos Koh-i-Noor gyémánt jelenleg a brit koronaékszerek része, az értéke felbecsülhetetlen. Feltehetőleg az indiai Kollur bányából való, ám hogy pontosan mikor és kik bányászták, azt nem lehet tudni. A kő kalandos utat járt be, míg a britekhez került: Randzsit Szingh, az utolsó szikh maharadzsa ajándékozta azt a Kelet-indiai Társaságnak, akik 1850-ben Viktória királynőnek adták át. A gyémánt eredeti alakja hindu csiszolású, kissé szabálytalan rozetta volt, 1852-ben azonban 1852-ben Amszterdamban alacsony briliáns formára csiszolták. Viktória királynő egy brosson viselte a követ, majd a halála után VII. Eduárd király felesége, Alexandra királyné koronájába került. 1910-ben Mária királyné koronájába tették át majd VI. György felesége, Erzsébet királyné koronájába foglalták bele, legutóbb pedig II. Erzsébet koronáját díszítette. A londoni Towerben őrzik.
A Cullinan-gyémántok
A Cullinan-gyémántot 1905-ben a Dél-afrikai Köztársaságban található Premier bányában találták, a bánya alapítójáról, Thomas Cullinanről nevezték. Nyers állapotban 3106 karátos volt. Eredetileg Transvaal kormányzóságának tulajdonában volt, akik aztán és 1907-ben VII. Eduárd brit királynak ajándékozták. A követ előbb három részre hasították, később azonban 9 nagyobb és 96 kisebb briliánst csiszoltak belőle. A legnagyobb darab, a csepp formájú Cullinan I., mely mintegy 2 milliárd dollárt, vagyis átszámítva 617 028 000 000 forintot ér. A kő a brit királyi jogarban csillog.
Tudtad?
A gyémántok tömege többnyire nem éri el az egy karátot. A néhány karátos kő még elég gyakori, a 20 karáton felüliek már ritkábbak. A 100 karátos vagy ennél is nehezebb kristályok már különlegességek. (Forrás: Wikipedia)
A Hope-gyémánt
A 112 karátos, kék Hope-gyémántot valószínűleg az 1600-as években, Indiában bányászták. A követ XIV. Lajos francia király vásárolta meg 1668-ban egy kereskedőtől. Az Akkoriban még French Blue néven emlegetett gyémántot francia forradalom idején ellopták, majd 1820-ban Londonban bukkant fel, amikor IV. György brit király megvásárolta azt. Tőle Henry Philip Hope londoni bankárhoz került, ő nevezte át, majd 1909-ben Pierre Cartier tulajdonába került. Tőle Evalyn Walsh McLean vette meg, akinek a hagyatékát Harry Winston New York-i ékszerész vásárolta fel, aki 1958-ban a Smithsonian Intézetnek ajándékozta a követ. Az értéke átszámítva 61-77 milliárd forint lehet.