Krónikus betegségek az oltási sorrendben

Mivel nincs egyértelmű, mindenki által megismerhető oltási terv, sokan nem értik, miért nem hívták még őket oltásra, pedig regisztráltak és krónikus betegségben szenvednek.

A 444 egyik olvasója több krónikus betegségben szenved, de a háziorvosa szerint egyelőre nem szerepel az oltási listán, hiába kezdődött meg a csoportja, a 60 évnél fiatalabb krónikus betegek oltása. A beteg ezért e-mail-ben érdeklődött az illetékes szerveknél, és végül egy tanulságos levelet kapott a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK).

A levél szerint az oltási sorrendet úgy állították össze, hogy „kiknél a legnagyobb a kockázat abban, hogy a COVID megbetegedés lefolyása súlyosabb lehet, így megbetegszik és kórházba vagy lélegeztetőgépre kerül, és nagyobb a halálozás kockázata”.

Az oltás szempontjából pedig azok a betegségek számítanak krónikusnak, amelyeknél az „az elmúlt egy év adatai alapján a legnagyobb a kockázata a súlyos lefolyásnak és a halálozásnak.”

Az oltási rendet meghatározó kockázati listán az első helyen az életkor áll, majd a keringési betegség, a daganatos megbetegedés, a cukorbetegség, COPD és transzplantáció következik.

Akik nem ezekben a krónikus betegségekben szenvednek, azok még nem kerültek fel az oltási listára.

Krónikus betegek oltása:

• TAJ-szám alapján szűrik ki a regisztrált krónikus betegeket, hogy előbb kapjanak oltást
• Kiderült, mi alapján hívják be a krónikus betegeket AstaZenecára