A hobbikertészek jól tudják, hogy a virágföldhöz adagolt kávézacc csodákat tehet a virágokkal, most azonban már tudományos bizonyíték is van rá, mennyire jót tesz az élővilágnak a lefőtt kávé maradéka.
A kanadai CTV News hírcsatorna számolt be a University of Hawaii kutatóinak nemrég az Ecological Solutions and Evidence szakfolyóiratban megjelent friss kutatásáról, amely szerint a kávézacc hozzájárul a fák gyorsabb növekedéséhez, ezzel pedig közvetve segíthet helyreállítani a mezőgazdasági termelés miatt elsivatagosodó területeket.
A kutatók Costa Ricán tesztelték az elméletüket, és azt találták, hogy ha a földet vékony kávézacc-réteggel vonják be, akkor ott sűrűbb növényzet jelenik majd meg, de a fák törzse is vastagabb lesz, illetve a lombkoronaszint is magasabbra nő, mint azokon a területeken, ahol a kávézaccot nem terítették szét. A legfontosabb észrevétel azonban az, hogy alig két év alatt, a kávéval kezelt területen növő fák harmincszor magasabbra nőttek, mint a kontrollként használt, kezeletlen részen.
A projekt 2018-ban kezdődött, egy korábbi kávéültetvény helyszínén. A környéken jelentős területen irtották ki az esőerdőt, hogy a területet mezőgazdasági művelés alá vonják, ez azonban pár év alatt kopár pusztasággá változtatta a korábban dús dzsungelt.
„2014-re a lombkoronának ezen a területen mintegy 75 százaléka elpusztult” – írják a kutatók. „A mezőgazdasági felhasználású talaj pedig jelentős mértékben károsodott.”
A kutatók két, egymás melletti parcellát választottak ki a kísérletükhöz. Az egyiken egy közeli kávéfeldolgozó üzemből 30 teherautónyi kávézaccot terítettek szét, a másikat viszont érintetlenül hagyták. A vizsgálat kezdetekor mintát vettek mindkét parcella talajából, felmérték annak minőségét, de megvizsgálták a területen található növényfajok sokféleségét, és megmérték a fák törzsének átmérőjét is.
Ezután két évvel később visszatértek, hogy megnézzék, milyen eredményt hozott a kísérlet. A számok önmagukért beszélnek: a kezeletlen, kontrollként használt parcella 75 százalékát főleg fű borította, míg a kávézaccos kezelést kapó területen jelentős mennyiségben nőttek lágy szárú növények, például virágok vagy páfrányfélék.
„A kávézaccos kezelés hatására kilencszer dúsabb lett a növényzet” – írták a kutatási anyagban. A kezelt parcella talaja is jobb minőségűnek bizonyult, több szén- és nitrogénmolekulát találtak benne, de általánosságban nézve is jobb lett a termőföld minősége a kontrollterülethez viszonyítva.
A fák növekedésének is jót tett a kávézacc: a kezelt területen 16-szor dúsabb és vastagabb fákat találtak, amelyek nagyobb területet is foglaltak el, mint a kezeletlen parcella csenevész fái. A zacc hatására a fák legalább fele öt méternél is magasabbra nőtt, sőt, már egy fiatal lombkoronaréteg is kialakult, míg a kezeletlen részen csupán a fák kevesebb mint 3 százaléka érte el az ötméteres magasságot.
A kutatók felhívták a figyelmet rá, hogy egyelőre csak ezen az egy helyszínen végezték el a kísérletet, de minden jel arra utal, hogy a kávézaccot a jövőben hatékonyan lehet alkalmazni az emberi működés által kizsigerelt területek rehabilitációjára.
Még több kávé az nlc-n:
- Havi 3 ezret kávéznak el otthon a magyarok
- Kiderült: a kávézás nem zavarja meg az alvást, de csökkenti az idegsejtek térfogatát
- Tényleg egészséges a kávé?