Számon tudja még valaki tartani a hungarikumok egyre bővülő listáját? Aki igen, annak jó hírrel szolgálhatunk: újabb tételeket kell feljegyeznie. A Hungarikum Bizottság keddi ülése után Nagy István agrárminiszter számolt be arról, milyen új elemekkel bővülhet a Magyar Értéktár – írta meg a 24.hu.
Szerintük az Értéktár olyan elemekkel gyarapodott, melyekre a magyarság joggal lehet büszke. Hungarikum lett a máriapócsi nemzeti kegyhely és búcsú, az 1568-as vallásszabadsági törvény, a karikás ostor, a Rákóczi-túrós, a magyar citera és citerajáték, a Kárpát-medence hagyományos fejfái, a székelykapuk, a tokaji írótábor, a teqball, a Zema porcelánékszer és a Szentkirályi ásványvíz. A kiválasztáskor fontos szempontnak tartották, hogy a hungarikumok ne csak a magyarság múltjára, hanem a jelenére is utaljanak. Máriapócs a leglátogatottabb kegyhelye az országnak, évente több mit félmillióan keresik föl, II. János Pál pápa is meglátogatta. A település templomát 2005-ben Erdő Péter budapest-esztergomi érsek nemzeti szentéllyé nyilvánította – tette hozzá a miniszter. A tárcavezető szerint az erdélyi Tordán 1568-ban tartott országgyűlés olyan törvényt hozott, amely az akkori Európában példátlan mértékben biztosította a vallásszabadság jogát, és évszázadokra biztosította a békés felekezeti együttélést. A karikás ostor a magyar népművészet kiemelkedő értékeként, a pásztorművészet jeles hagyatékaként került a Hungarikumok Gyűjteményébe. Kidolgozására a készítőik különös gondot fordítottak, ezért vitathatatlanul helye van a nemzeti értékek között.
