A koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztott tokiói olimpia számos tekintetben szokatlan lesz. A leglátványosabb különbséget nyilvánvalóan az jelenti majd, hogy a sporteseményt nézők nélkül rendezik meg. Magukra a sportolókra és kísérőikre is rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak, a nyitóünnepségen például a stadionon kívül két-, belül pedig egyméteres távolságot kell tartaniuk egymástól, és végig maszkot kell viselniük. Nem maradnak el viszont a formaruhák, ám az országok többségének esetében ezeket majd csak a bevonuláskor láthatjuk először, mivel – a korábbi évek gyakorlatától eltérően – előre nem mutatták be azokat a nyilvánosságnak. Akadnak persze kivételek, olyan országok is, melyekről már tudjuk, milyen formaruhában érkeznek majd a megnyitóra. Lássuk, ez alapján milyen trendek uralják idén az olimpia divatját!
Légikísérő stílus
A formaruhák tervezőinek többsége máig sem képes elvonatkoztatni a „műfajban” alaposan bejáratott és legalább ennyire unalmas légikísérő stílustól.
A stewardok és stewardessek egyenruháit idézi Nagy-Britannia formaruhája, melyet ezúttal nem valamelyik világhírű brit kreátor, hanem a Simon Jersey készített el a brit csapat számára. A márka munkahelyi egyenruhák tervezésével foglalkozik, az egészségügytől a vendéglátáson át a különféle multicégekig. Ennek szellemében készült a tokiói formaruha is, melynek megalkotásakor mind színvilágban, mind szabásvonalban a bevált klisékhez ragaszkodtak, az outfitek gyakorlatilag alig térnek el az öt évvel ezelőtti, riói formaruháktól. A női és a férfi sportolók egyaránt sötétkék öltönyt kaptak, előbbiek piros felsőrésszel, utóbbiak fehér inggel és sötétkék nyakkendővel kombinálva.
Ahogy már hosszú évek óta mindig, úgy Tokióra készülődve is Ralph Laurenre bízták az Egyesült Államok olimpiai formaruháinak megtervezését. A divatguru ezúttal is hozta a kötelezőt, ám annál sem többet, sem kevesebbet nem tett. Jóformán mintha csak az éppen szükséges mértékben aktualizálta volna a korábban e témában született kreációit. A kollekció talán legizgalmasabb eleme az a fehér dzseki, mely úgynevezett RL COOLING technológiával készült. Ennek lényege, hogy a ruhadarabba egy hűtőrendszert építettek be, mely figyeli és optimalizálja a hőmérsékletet és elvezeti a felesleges testhőt, így a legnagyobb melegben is komfortos viselet.
A japánok formaruha-kollekcióját látva nem véletlenül támad olyan érzésünk, mintha azokat egy raktárból rángatták volna elő, ahol ezt megelőzően több évtizeden át porosodtak. Az Aoki tervezői által megálmodott outfiteket ugyanis a japán csapat az 1964-ben, szintén Tokióban megrendezett olimpián viselt formaruhái ihlették. Az egységes dizájnt ugyanakkor minden egyes olimpikon és paralimpikon esetében a szó szoros értelmében testre szabták, vagyis oly módon alakították ki, hogy az a sportoló alkatához és igényeihez a legtökéletesebben passzoljon.
A dél-koreai csapat formaruháit a Kolon Industries készítette el, mely márka a divat és a kultúra ötvözését tartja legfőbb küldetésének. A zakók halvány szürkészöldje a Korjo dinasztia idejéből származó szeladon kerámiák árnyalatát, míg a nadrágok fehérje a Csoszon dinasztia fehér porcelánjait idézi, miközben a koreai zászló színei a nyakkendőkön köszönnek vissza.
Az ausztrálok öltözékeit – ahogy már több előző olimpiára is –, az ország legrégebbi divat és lifestyle márkája, a Sportscraft dizájnerei tervezték, az olimpiai csapat néhány tagjának aktív közreműködésével. Az összeállítások stílusban valahol félúton vannak a légikísérő és a szafari stílus között. A női sportolók viszont a legtöbb csapat női tagjaival ellentétben maguk választhatnak, hogy szoknyát vagy rövidnadrágot szeretnének inkább viselni.
Görögország olimpiai ruhakollekciójának megalkotását nem egy görög tervezőre, hanem a 4F nevű lengyel divatcégre bízták. A tervezők a görög nemzeti színekben, kékben és fehérben gondolkodtak. A férfi öltözékek mindenféle kreativitást nélkülöznek, gyakorlatilag egy teljesen szokványos sötétkék öltönyből és fehér ingből állnak. A női szettek esetében valamivel jobban megerőltették magukat a kreátorok, a színátmenetes, pliszírozott szoknya egészen mutatós darab, de tény az is, hogy elvegyülhetne bármelyik random fast fashion márka nyári kollekciójában.
Megosztó megoldások
A kanadai olimpiai ruházatot a Hudson’s Bay és a Levi’s közösen készítette el. A kiindulási alap a canadian tuxedo (kanadai szmoking) volt, mely kifejezést a farmerdzseki és farmernadrág párosítására használják. Ezt az irányzatot keresztezték a street arttal, ennek jegyében kapott a dzseki graffitis díszítéseket. Mindenképp dicséretes, hogy a tervezők el mertek térni a hiperközhelyes légikísérő stílustól, ugyanakkor a formaruhát sokan kritizálják amiatt, hogy túlságosan is átlag streetwear jellegű, és mint ilyen, nem elég elegáns a nyitóünnepségre.
Az eddig nyilvánosságra került olimpiai formaruhák közül a legmegosztóbb kétségkívül a cseheké. Zuzana Osako divattervező, aki több évet élt Japánban, a cseh és a japán néphagyomány közös pontjaként az indigófestés technikájára építette a dizájnt. Az elképzelés valóban stílusos és eredeti volt, a kivitelezés azonban már nagyságrendekkel kevésbé lett erős. Az öltözékek leginkább úgy néznek ki, mintha azok egy népies hangulatú vendéglátóhely pincéreinek és pincérnőinek egyenruhái lennének.
A Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) tavaly decemberben – az évekkel korábban kirobbant állami doppingbotrány miatt – két évre eltiltotta Oroszországot attól, hogy sportolóik nemzetközi versenyeken országuk zászlaja alatt versenyezzenek. Emiatt a tokiói, illetve a 2022-es pekingi téli olimpián sem indulhatnak nemzetük képviseletében az orosz olimpikonok, magánemberként azonban igen. Bár a tilalom az ország nevének, zászlajának, himnuszának és egyéb nemzeti szimbólumainak használatára egyaránt vonatkozik, a hivatalosan függetlenként induló sportolók formaruháin azért nagyon is egyértelműen megjelennek az orosz lobogó színei, vagyis a fehér, a kék és a piros.
A magyar csapat
A NUBU márka, vagyis Garam Judit pályázat útján nyerte el a lehetőséget, hogy elkészíthesse a magyar olimpiai és paralimpiai csapat formaruháit. Koncepciója az volt, hogy modern, minimalista, kényelmes és egyben stílusos vizuális világot teremtsen – éppen olyat, melyet divatmárkaként egyébként is képvisel. A magyar nemzeti zászló színeit és formavilágát ötvözte a japán zen filozófiával. A kollekcióban a befogadó ország előtt tisztelegnek a szabásvonalakban elrejtett kimonómotívumokkal, miközben egyértelműen hangsúlyozzák a magyar identitást a „Team Hungary” feliratokkal és a dinamikus ecsetvonásokkal felvitt piros-fehér-zöld mintával. A kollekció közhelymentes, funkcionális és egyben elegáns lett, így az már egészen biztos, hogy nem maradunk szégyenben az olimpia ruhaversenyén sem.