„Buy less, choose well and make it last”, vagyis vásárolj kevesebbet, válassz jól és használd sokáig – ezt nem más mondta mint maga Vivienne Westwood, a híres brit divattervező, akit talán nem kell bemutatni senkinek. Ez a megfontolandó idézet szerepel Mengyán Eszter, a Holy Duck! blog alapítójának nemrég megjelent könyvében, amiben abban kíván segíteni az olvasóknak, hogyan öltözhetnek környezettudatosabban.
Környezettudatos ruhatár
A fenntartható vagy etikus divat és a slow fashion az elmúlt években egyre komolyabb hívószó lett, rengeteget lehetett olvasni arról, hogy a divatipar milyen komoly terhet ró a környezetre, hogy milyen körülmények között kell dolgoznia azoknak az embereknek, akik a gyárakban szakmányban gyártják a ruhákat és a kiegészítőket, hogy a márkák iszonyatos gyorsasággal pörgessék ki azokat, és nagy részük végül egy távoli országban hulladékként végezze. Noha bizonyos számokkal lehetne vitatkozni, az biztos, hogy a változásra szükség van, és egyre több emberben van meg az igény arra, hogy változtasson eddigi életmódján, ehhez pedig hozzátartozik a környezettudatos ruhatár építése is. Ami nagyon jól hangzik, de nem feltétlenül annyira egyszerű feladat, rengeteg kérdés merülhet fel, mielőtt útnak indulnánk, és persze akkor is, amikor már ráléptünk erre az útra: a váltás egy tanulási folyamat.
Fotó: Gingko Kiadó
„Mióta 2016-ban elindítottam a blogomat, számtalan kérdést kaptam. »Hol érdemes vásárolni, ha kilépünk a fast fashion őrületéből?; Milyen márkák fenntarthatóak igazán és hogy ismerem fel őket?; Ha nem engedhetem meg magamnak a fenntartható márkákat, akkor az új ruha vásárlásáról is le kell mondanom?; Miért ilyen drágák a magyar fenntartható márkák ruhái?«” – kezdi az első fejezetet Mengyán Eszter. De a sort nyilván sokkal tovább lehetne folytatni, ezt ennek a cikknek a szerzője is tapasztalatból mondja, felmerülhet kérdésként, hogy valóban jobb alternatíva-e használtruha-boltokban vásárolni, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy meghosszabbítsuk a ruháink életét, és hogyan szabadulhatunk meg úgy megunt holmijainktól, úgy, hogy ne gyötörjön utána a lelkiismeret-furdalás.
És ez egy olyan érzés, amivel sajnos biztos, hogy találkozni fogunk.
Természetes, ha egy idő után lelkiismeret-furdalást érzel, mert a rád zúduló információk birtokában az az érzésed támad, hogy képtelenség olyan döntést hozni, ami jó a Földnek, a környezetnek és neked is
– fogalmaz maga a szerző is, aki ügyel arra, hogy éreztesse velünk, az olvasókkal, hogy nem kell a tökéletességre törekedni, hogy nem vagyunk egyformák. Vannak olyan tanácsok, amik az egyik embernek beválnak, a másiknak nem, és nincs ezzel semmi baj, az életben semmi sem fekete vagy fehér, és a lelkiismeret-furdalás nem visz előre. Az évek során a munkámból kifolyólag nagyon sok olyan emberrel beszéltem, találkoztam, akik saját példájukon keresztül próbálják megmutatni, hogyan lehet környezettudatosabban, fenntarthatóbban élni, és volt valami, amit mindannyian hangsúlyoztak: hogy ne legyünk túl szigorúak magunkhoz (és persze másokhoz sem). A komfortzónából persze ki lehet lépni, de sosem annyira, hogy negatív élményként éljük meg a váltást, kellenek a sikerélmények, igen, a mi és a bolygónk órája is vészesen ketyeg, de – és elnézést a kissé elcsépelt fordulatért – a türelem rózsát terem.
Önismereti utazás
Mengyán Eszter, aki maga is újságíró, könyvében nem csak saját tapasztalatairól ír, az évek során rengeteg emberrel beszélgetett, akik járatosak a fenntarthatóság, környezetvédelem és a divat világában, és több interjú is helyet kapott a kötetben. Szentesi Réka történésszel és divatkutatóval a fast fashionről beszélgetett, hogyan alakult ki, miért lett ilyen népszerű, Szilágyi-Csüllög Mónika fenntarthatódivat-kutatóval arról, hogy lesz-e paradigmaváltás, amire az élet olyan sok területén szükség lenne, Herendi Kata pszichológussal a vásárlásmániáról, illetve arról, hogyan tudunk változtatni a vásárlási szokásainkon, Füzes Eszterrel, az USE Unused egykori tervezőjével az öltözködési kultúráról. De olvasható még beszélgetés Ökoanyuval, azaz Nagy Rékával, Hajgató Sára festőnövény-szakértővel, Katona Dóra Julis textiltervezővel, Sáhy Gáborral, a Charity Bolthálózat stratégiai vezetőjével, Dévényi Sárával, a Palanta ruhakölcsönző startup alapítójával, Majoros Zsuzsával, a Varróház megálmodójával, Hegedűs Zsanett bespoke tervezővel, Csernák Zsófiával, a Vintage shop Práter üzletvezetőjével, valamint Csizmadia Mátéval, a Zöld Pszichológia blog főszerkesztőjével is.
Mengyán Eszter (Kép: Holy Duck!)
A megszólalók névsora is mutatja, hogy mennyire szerteágazó témáról van szó, és hogy mennyi módja van annak, ahogyan változtathatunk szokásainkon, ami persze elsőre ijesztő lehet, de inkább tekintsünk rá úgy, hogy így könnyebben találhatunk olyan vállalást, amivel azonosulni tudunk, amit magunkévá tudunk tenni. Mengyán Eszter maga is vall arról, hogy van, ami nem volt komfortos számára, például, hogy a kapszulagardrób bármennyire is vonzó koncepció, nem tudta elképzelni, hogy ilyen módon „bekorlátozza” magát. Persze egy 30 napos kihívásba azért belevágott, és tanult is belőle. „Nem is a ruháimmal akadtak problémáim, hanem a stílusommal. Azzal, hogy végre merjem vállalni és fejezzem is ki, hogy ez én vagyok. Illetve, amit közvetítek, mennyire is önazonos valójában. Egy személyre szabott, egyedi ruhatár is lehet kapszulagardób, de a kettő nem feltétlenül fedi egymást” – írja.
A könyvben többször felmerül, hogy a környezettudatos öltözködésre váltás egyfajta önismereti utazás is, ehhez pedig kell tudatosság, lépésről-lépésre kell haladni. Ezen az utazáson a szerző pedig úgy visz keresztül, hogy először mesél arról, hogyan került kapcsolatba a fenntartható divattal, tisztázza a legfontosabb fogalmakat, majd indulhat a munka, megmutatja, hogyan határozhatjuk meg, mire van szükségünk, hogy számunkra mit jelent az öltözködés. Többször olvashatunk praktikus tippeket, egyszer arról, hogyan érdemes rendet tartani a gardróbunkban, máskor pedig, hogy a gondos ápolással hogyan tudjuk meghosszabbítani a ruháink életét. A könyv érinti azt is, hogy mikor, hol és hogyan érdemes megszabadulni megunt ruháinktól, hogyan ismerhetjük fel, ha egy cég a greenwashing bűnébe esett, vannak benne ajánlások, hogy milyen szervezeteket érdemes követni, és persze helyet kapott több márka, tervező és üzlet is.
Biztosan lesznek, akik számára nem minden információ újdonság, főleg, ha követik Mengyán Eszter blogját, de érdekes olvasmány lehet annak, aki még nem merült el annyira a témában, de azoknak is, akik szeretnék egy helyen tudni a fontosabb információkat.
